Blogok

Nem ma horgásztam az idén először, de a korábbi alkalmakról nem sok mondanivalóm akadt. Az évet szokás szerint a Dunán kezdtem, amint horgászhatóvá vált a folyó. Buta nagy betlit toltam. A múlt hét végén már az RSD-n próbáltam az első halat becserkészni, sikertelenül. Ideje volt hát egy kis dunaági keszegezésnek. Végül az sem úgy lett. De sebaj… Tovább »

Szerintetek melyik az orsó legfontosabb alkatrésze? A tányérkerék? A csiga? A tengely? Valamelyik csapágy? A csésze? A ház? A fékrendszer? Nem kérem: A doboz! Tovább »

Egy régi írást vettem ma elő. Örömmel olvastam újra, remélem, nektek sem lesz teljesen érdektelen: Az 1993-as év több dolog miatt is emlékezetes számomra. Ebben az évben vettem meg életem első - és azóta is utolsó - új autóját, egy remek kocka Ladát. Ebben az évben nyaraltam utoljára Balatonbogláron, melyhez annyi szép gyerekkori emlék fűz. És ebben az évben volt először matchbot a kezemben... Tovább »

-9 Celsiust mutat a hőmérő kint, az összes létező horgászhelyemen kopog a víz teteje vagy zajlik. A peca majdnem minden válfaja érdekel, de e lékhorgászat nincs ezek közt. Olvasgatok hát. A könyv, ami előttem van, nagyjából 80 évvel ezelőtt jelent meg. Feltúrtam érte a pincét, de érdemes volt. Ahogy fogynak előlem a betűk, egyre otthonosabban érzem magam. Otthonosan, mert a kor, a körülmények, a nyelvezet más, de a hangulat, az érzés teljesen ismerős. Tovább »

Megint furcsa telünk van, néha egész harapós idő kerekedik, máskor meg inkább tavasz van néhány napig. A Duna egyes részein fogják a márnát, a jászt, némelykor eszeget a süllő is, meg a menyhal. Mindezt persze csak a cimboráktól tudom, az én decemberem – szokás szerint – a munkáról szólt és a január is így kezdődik majd. Nem panaszként mondom, addig jó, míg van meló. Mások tolják a pecát, én meg nézelődöm. A szokásos kis kitekintés a fogyasztói társadalomba. Ja, és BÚÉK! Tovább »

A füstölt hallal nem kell sokat variálni, elég csak megtalálni a tökéletes kísérőket, és máris fogyasztható. De a pirosra lakkozott körmöket napokra bebüdösítő füstölt hal olyan, mint a birkapörkölt, mindig emlékezünk arra a kevésre, amit főzünk, és mindig emlékezni fogunk azokra, akikkel már nem tudjuk megosztani azt az új felfedezést, hogy a füstölt halnak kizárólag dolcelattetortával van értelme. Tovább »

Mióta ezt a blogot művelgetem – lassan három éve – mindig csinálok egy kis képtárat az adott év néhány fotójával. Így december tájékán, bár a pecabotok még nem pihennek, egyre többször lapozgatom végig az év képeit. Könnyű nekem, mert én már tudom a sztorit. De megmutatom szívesen nektek is. Tovább »

Egyszer volt, hol nem volt, az Átlántiátus Óceánon is túl, ahol az óceán vize még a sarvalt-káposztalénél is sósabb- olyan mint a géra-, volt két halászember, egyik vénebb, mint a másik (sokkal), kik nyakukba vették mobiltelefonjukat és nekivágtak a nagyvilágnak egy griffmadár hátán. Útba ejték az jó hollandusok földjét, ahol a griffmadarat megeteték jóféle búzagaz-olinnal, mert bizva jó negyven fertályórát repült velük a nagy vizen átal. Tovább »


hirdetés

A vízhatlan (?) thermoruha nadrágja megbízhatóan szívja magába a vizet a szék tocsogós vászonjából, a lélegző bakancs ugyanezt teszi a nadrág száráról lecsorgó cseppekkel. Vizes a lábam, meg a seggem is. Eltűntek a színek körülöttem, szürke az ég, szürke a folyó, a nedves kövek is feketék, meg szürkék. Tovább »

Bocs, hogy ilyet mondok, de közeleg a Karácsony. Távolinak tűnik, de hamar itt lesz. Keressünk ötleteket a cimboráknak. Vagy magunknak. Vagy nézegessünk az angol piacon, csak úgy. Mert a dolgok közben történnek ám: a Guru feltalálta a tésztaszűrőt (nem viccelek, tényleg), a Prestontól immár autentikus horgászcipőt is vehetünk, meg ilyenek. Tovább »

 

Tovább a Fishing Time-ra »

hirdetés