Új-Zélandi kalandok - Kannibál pisztrángok

A nagyobb, szemre közel méteres hím ingerülten derékba kapja a kisebb, fél méteres szivárványost, lejjebb úszik vele a patakban vagy ötven métert és lerakja, majd sietve visszaúszik sóderzátonyon várakozó ikrása mellé. "Eszem-faszom megáll!" - mondom ki hangosan a fűben hasalva.

Lassan itt a tél, az új-zélandi pisztrángok összeálltak íváshoz. Ez az időszak nem csak a halak, hanem a helyi legyezőhorgászok kedvenc időszaka is, hiszen ilyenkor nem csak sok halat lehet fogni, de komoly eséllyel akaszthatunk rekordméretű példányokat is, akik év közben esetleg sikerrel kerülték el a horgot a nagyobb folyók medrében vagy még inkább a tavak mélyén.

Új-Zélandon jópár nagy méretű tó található, a legszebb pisztrángok ezekben élnek. Nem csak a vizek kiterjedése, de sokszor a mélysége is nagy (akár több száz méter), így év közben nem könnyű bennük megtalálni a halat. Ezek a pisztrángok a tóban tenyésző, smelt nevű (magyarul bűzöslazac) táplálékhalon és a rákokon lakmározva rövid idő alatt nagyra nőnek, kárpát-medencei szemmel nézve nagyon nagyra.

Íváskor a pisztrángok felvándorolnak a tóba ömlő patakokba, méghozzá meglehetősen nagy számban. A becslések szerint a Taupo-tóba beömlő patakok-folyócskák közül csak a Tongariro-ba százezres nagyságrendben érkeznek a pisztrángok. Nem egyszerre persze, hanem a 3-4 hónap alatt összesen.

A dilemma

Lehet arról vitatkozni, hogy sportszerű-e ívó halakra horgászni. A kérdés nem könnyű, és ha a horgászokat kérdezzük, a kapott válaszok egészen máshogy alakulhatnak például Európában és egészen máshogy ezen az isten háta mögötti vidéken. Új-Zélandon "A" pisztrángszezont az ívási időszak jelenti, ez nem kétséges. A horgászati szabályozást megalkotók precízen vigyáznak arra, hogy minden folyóban, patakban és tóban legyen olyan szakasz, ahol nyugodtan szaporodhatnak a halak. Néhol egész évben, néhol csak az ívási időszakban (vagy annak csak a felében) tilos a horgászat. A halszaporulat bőséges, évről-évre több és nagyobb halakat fognak, így nem kell amiatt aggódni, hogy az ívó halakra való horgászat az állományt veszélyeztetné. Ezek ismeretében máshogyan fest a dolog, mint a halban szegényebb otthoni vizekben.

Eleinte számomra is fura volt hozzászokni a gondolathoz, de úgy hiszem, hogy egy új ország attitűdjét úgy lehet leginkább átérezni, ha megpróbálunk minél inkább úgy gondolkodni, mint a helyiek. Így aztán nem tépelődtem tovább és belevetettem magam a pisztrángok közé (ezúttal nem szó szerint).

A megfelelő műlégy

Míg Magyarországon üres horoggal szokás ívó halakra horgászni, a pisztrángos vizekkel bővebben ellátott országokban megvan az erre való megfelelő eszköz.

Többször is láttam, ahogy az ívó páros alatt néhány méterrel szabályos mészárlást rendeznek az (általában kisebb méretű) fajtársak: habzsolják a frissen kiengedett pisztrángikrát. Eleinte csak azt hittem, hogy "sorban állnak", de aztán ahogy jobban szemügyre vettem őket, akkor tudatosult bennem, hogy ezek bizony kannibálok...

...de legalábbis ínyenc kaviárevők. Szerencsémre korábban a horgászboltos srác a kezembe nyomott két, pisztrángikrát utánozó műlegyet (a légyhez azért nem sok köze van), legyes szakzsargonnal mondva "globug"-ot. Elkészítésük egyszerű, vastag zseníliából pár óra alatt egy egész maréknyi köthető. Jó, ha van nálunk több szín is: rózsaszín, narancs, esetleg fehér.

Egy kis trükközés

A globug ebben az időszakban és ezekben a vizekben majdnem mindig működik, igazi slágercsali. A tóban nevelkedett pisztrángoknak a pataki környezet igazából teljesen idegen, így nem is igen ismerik az itt előforduló táplálékokat, rovarokat. Ösztönösen eszik egymás ikráját, majd ívás után a tóba visszatérve újra felhíznak.

A helyi horgászok általában két globug-ot kötnek egymás után, tandemben. Sok esetben két ugyanolyan színűt, ami szerintem teljesen felesleges. Ha már, akkor hasznosabb a két eltérő csali tandembe kötése, a kettő közül valamelyik csak felkelti a pisztráng érdeklődését. Van azonban olyan szituáció, amikor a sodródó ikrautánzat teljesen hidegen hagyja a halat. Ilyenkor vagy megpróbáljuk más csalival - például bolharáknimfával - kapásra bírni, vagy arrébb sétálhatunk és kereshetünk egy olyan halat, ami érdeklődik a globug-unk iránt.

Meg vagyok róla győződve, hogy azok a pisztrángok, amiket nem tudok megfogni globug-gal, de hagyományos nimfával sikerül elejtenem, azok olyan pisztrángok, akik egész évben a patakban laknak (ezeket hívják "rezidens" pisztrángoknak).

A leghatékonyabb rendszer szerintem az, ha a globug alá hagyományos, mondjuk bolharákot imitáló nimfát kötünk, 20-25 centivel. Az egész tandemet megsúlyozzuk egy, a sodrást és a vízmélységet figyelembe véve megválasztott sörétólommal, és ezzel kínáljuk meg a pisztrángokat. Így aztán bármilyen halat is célzunk, biztosan megkapja a megfelelő kulcsingert: ha a látott hal kannibál, akkor kapja az ikrautánzatot, ha pedig rezidens rovarevő, akkor a hagyományos nimfára mozdul rá. Akár így, akár úgy - jöhet a fárasztás!

 

Hozzászólások

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned.
Ha még nem regisztráltál, itt regisztrálhatsz.

Beléphetsz fikanickkel is, így nem tároljuk az adataidat és név nélkül kommentelhetsz.

Mindezt megspórolhatod, ha a Facebook segítségével lépsz be:
Belépés facebook-kal
 

Frankie50
2 éve

Addig is csak jöjjenek az írások és a képek :)

9
Frankie50
2 éve

Előre is köszi :)

8
jurinovics
2 éve

Frankie50, köszi. Szólj, ha költözöl és tudok segíteni valamiben. :)

7
jurinovics
2 éve

??? - ez is egy vélemény. A gyakorlat azért azt mutatja, hogy hiába horgászik gyakorlatilag mindenki globuggal ott, ahol ez az írás született, a pisztrángok így is évről-évre többen vannak.
Amúgy nem hiszem, hogy attól sportszerű valaki, hogy olyan csalival horgászik, amivel nem tud halat fogni. :)

6
Frankie50
2 éve

Szerintem semmilyen műcsali nem filézett még ki egyetlen halat sem! Nem muszáj mindent megenni amit megfog az ember! A megélhetési dologról meg inkább nem is szólnék!

5
?????? (fikanick)
2 éve

Mivel a világ össze műlegyes horgásza tisztában van vele, hogy van olyan időszak, amikor lényegében kiirtható ezzel a műléggyel a pisztráng, csak gratulálni tudok a nagyszerű "szakíráshoz", és a glo bug eszméjének terjesztéséhez. A FT szemében eddig sem volt elsődleges szempont a sportszerűség, ezzel a cikkel most sikerült önmagatokat is felülmúlni. Várom a posztot a vaníliás hármashorogról és a gereblyézés nagyszerűségéről!!

4
Frankie50
2 éve

Eddigi cikkeid is olvastam, de ezek a képek a költözködés gondolatát ébresztik az emberben :)
Csak ilyeneket továbbra is ! :)

3
jurinovics
2 éve

Köszi, Bence :)

2
Egy irigy legyesEgy irigy legyes (fikanick)
2 éve

Eszméletlen képek eszméletlen halak, eszméletlen környezet!! Gratulálok, a szuper cikkeidhez, halaidhoz! Üdv. Bence

1
Ezek megvoltak?bezár
Tovább a Fishing Time-ra »

hirdetés