Harc a Balaton vizéért

2014.05.07. forrás: Index

Forrong a Balaton-felvidék, mert az itteni karsztvízzel akarja a Dunántúli Regionális Vízmű a tóparti településeket megitatni.

hirdetés

Ahogyan erről korábban szó esett, mostanra környezetvédők, polgármesterek és borosgazdák tiltakoznak a fejlesztéssel járó vízszintcsökkenés miatt.

A Balaton-felvidék negyven évvel ezelőtt vízügyileg szinte még érintetlen volt. Akkor kezdtek először az itteni forrásokra vízműveket telepíteni, amelyekből a Balaton-partra vezették a vizet. Ennek egyik látványos következménye a vízszintcsökkenés és az akkoriban még honos sebes pisztráng gyors kipusztulása volt. Hasonló hatásoktól félnek most a helyiek, hisz az előzetes tervek szerint napi kétezer köbméter vizet venne ki az itteni karsztrétegből a tervezett tizenkét új kút egyenként.

A Dunántúli Regionális Vízmű ugyanis jelentős fejlesztést tervez a Balaton északi részén és a Dél-Bakonyban. Balatonszőlős és Kincsesbánya között több új kutat létesítene, amelyek kiválthatnák akár a teljes balatoni felszíni vízkivételt. A kutak hatásterülete által érintett falvak – Nemesvámos, Márkó, Tótvázsony, Szentgál, Felsőörs, Dörgicse – lakossága forrong, szerintük egyértelműen ők lennének a vesztesei annak, hogy Balaton-parti településeket, Balatonfüredet, Balatonalmádit, Balatonfűzfőt és Balatonkenesét a Balaton-felvidék karsztvizével akarják megitatni.

Az egyik kutat Balatonakalin Király Lászlóék földjére tervezték.
"Én például azt szerettem volna megtudni, mivel bizonyítják, hogy a kutak létesítése közérdek. Mert ha tényleg szomjaznak a parti települések, ha valóban nem biztosítható a felszíni vízkivétellel a lakosság ivóvízellátása, akkor másképp áll hozzá az ember. Viszont a helyzet az, hogy a helyi lakosság száma fogy, a turistaidény pedig lerövidült. Már olyat is hallottam, hogy csak azért viszik el innen a karsztvizet, mert palackozva akarják piacra dobni", mondta Király Lászlóné az Index-nek.

hirdetés