Eltűnni azért nem fog a Balaton, DE..!

2014.04.27. forrás: !!444!!!

Közép-Európa legnagyobb tava 594 négyzetkilométer felületű, a Dunántúli Regionális Vízmű (DRV) évi kb. 40 millió köbméter ivóvizet termel ki belőle, amely 717 ezer fogyasztót lát el. Ha a vízmű minden csepp vizet a Balatonból nyerne ki, akkor is legfeljebb 6 centivel csökkenne a vízszint, míg egy átlagos júliusi hónapban 15 centivel, egész évet tekintve pedig 85 centinyi víz hiányozna a tóból.

hirdetés

Húsvétkor a vízmagasság 126 centi volt, ami 16 centivel van a szabályozási magasság felett. Vagyis, hamarosan 16 centi vizet szimplán le fognak ereszteni a siófoki zsilipen, ami bőven kielégítené a DRV 717 ezer fogyasztójának igényeit. Vízhiányról tehát szó sincs és soha nem is volt.

Most mégis kutakat akarnak fúrni a Dél-Bakonyban, hogy négy balatonparti település, Balatonfüred, Balatonalmádi, Balatonfűzfő és Balatonkenese vízellátását a Balaton-felvidék karsztvizéből fedezzék. 2012. augusztus 7-én a DRV megbízásából a Hydrosys Víz- és Környezetvédelmi Fejlesztő és Szolgáltató Kft. nyújtott be kérelmet a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez (felügyelet) 12 termelőkút létesítésére. A terv szerint ezek évi 8,76 millió köbméter vizet termelnének. Ami ~1,4 centinyi Balaton. A tervet 2013. október 3-án módosították, akkor már csak hat kútról és évi 4,38 millió köbméter – ~0,7 centi Balaton – víz kitermeléséről volt szó.

Vagyis a kutak jelentősen nem befolyásolnák a tó vízháztartását – ennyi vizet még januárban is elpárologtat a tóból a szél.

Az egyik forrás a Felsőörs melletti Királykút. A Királykút-völgy a Balaton-felvidék egyik rejtett természeti kincse. Bár annyira tán nem ismert, de már Eötvös Károly is írt róla a XIX. században híres könyvében, a Balatoni utazásban. A forrás egyik jellegzetessége, hogy vize karbonátokban gazdag, ezek a patakvölgy elhalt növényzetén kicsapódva szép és látványos mésztufagátakat hoznak létre.

Nem csoda, hogy a kútfúrás terve kisebb pánikot okozott a Balaton-felvidék érintett településein – Nemesvámoson, Felsőörson, Tóvázsonyban, Szentgálon és Dörgicsén. Ha a források elapadhatnak, akkor az amúgy száraz vidék lakóinak kútjai is kiapadhatnak a talajvíz csökkenése miatt. Ugyanúgy, ahogy az a szocializmusban már megtörtént a tó nyugati medencéjében, Tapolca környékén. Akkor a bauxitbányászat miatt csapolták a karsztvizet, emiatt száradt ki a tapolcai tavasbarlang, amiben csak évekkel a bányák bezárása után állt helyre a vízszint. Ha nem volna egyértelmű: a csapadék sokkal könnyebben jut el egy felszíni tározóba – Balaton -, mint a kőzetréteg alatt megbúvó barlangokba.

A DRV dodonai válaszában azt írta, a cég “elkötelezett a környezettudatos stratégia kidolgozása mellett [...] fontos cél, hogy csökkentse a jelenlegi felszíni vízműves technológiával járó környezeti terhelést”.

Azt viszont nem vizsgálták, hogy a felszíni vízművek korszerűsítése nem jelentene-e erre megoldást. Arra sem ad választ a tanulmány, hogy hogyan lehetne jótékony hatással a Balaton vízszintjére, ha megcsapolnák azokat a forrásokat, amelyek amúgy a Balatonba futó patakokat táplálnak, értesültünk a 444.hu-ról.

hirdetés