Új lendületet vett a gyálaréti Holt-Tisza rehabilitációja

2015.10.19. forrás: szegedma.hu

Szeged városának kötelessége mindent megtenni, hogy orvosolja az általa okozott károkat – közölte Nógrádi Tibor a gyálaréti Holt-Tisza rehabilitációjáról tartott lakossági fórumon. A klebelsbergtelepi Összefogás Házában B. Nagy László fejlesztési biztos egy politikai pártálláson felülemelkedő összefogás fontosságát hangsúlyozta, s ígéretet tett arra, hogy minden követ megmozgat annak érdekében, hogy a 2020-ig tartó uniós fejlesztési ciklusban megvalósuljon a kétmilliárdos beruházás.

3752 termék akcióbanhirdetés

„Botka László polgármester 2012-ben üdvözölte a gyálaréti Holt-Tisza rehabilitációját és B. Nagy László, Szeged fideszes országgyűlési képviselője, Csongrád megye fejlesztési biztosa is a program mellé állt első szóra. Mondják meg a hitetleneknek, hogy elindultunk, és meg fogjuk valósítani közösen ezt a programot!” – szögezte le a körzet önkormányzati képviselője, Nógrádi Tibor a klebelsbergtelepi Összefogás Házában tartott fórumon. Szerinte, ha valaki mer nagyot álmodni és hisz benne, akkor meg tudja azt valósítani, és erre lehet jó példa a Holt-Tisza rehabilitációja.

A Dög-Tiszának is nevezett területnél 1932-ben létesítetek fürdőhelyet a Klebelsbergtelepi Polgári Kör székháza, a jelenlegi Hársfa söröző udvarán, ami 1967-ig működött – tájékoztatott Gerencsérné Újvári Edit, a Klebelsbergtelepi Polgári Kör Egyesület titkára. Bérelhető kabinok sora, stégek, a kisgyermekeknek biztonságot nyújtó kosár, csónak kikötő és még tekepálya épült, kedvelt kikapcsolódási helye volt a szegedieknek, ahol még úszásoktatást is tartottak. A szennyvíz azonban tönkretette, hiszen ide engedték a konzerv- és kábelgyár, valamint a vágóhíd szennyvizét az 1980-as évek elejéig, illetve a szentmihályi Floratom Kft. termálvizét is ide vezették el, de a kiskertek szikkasztóiból is jutott a Holt-Tiszába szennyeződés. Gerencsérné Újvári Edit, a terület rendbetétele érdekében tett lépéseket ismertetve elmondta, hogy 2000-ben a polgári kör „Holt-Tisza Bizottságot” alakított, melynek tagja volt Győrffy György ökológus is, és az önkormányzat, valamint az ATIVIZIG irányába tárgyalásokat kezdeményeztek. Az ökológus egyetemisták bevonásával feltérképezte a Holt-Tisza szennyezettségének mértékét, amit 2003-ben be is mutattak egy kiállítás keretében. Demonstrációkat, fórumokat tartottak a témával kapcsolatban, s ahogy Gerencsérné Újvári Edit elmondta, a Holt-Tisza rehabilitáció ügyében történt legjelentősebb előrelépés a 2004-es „Zöld Forrás” pályázat volt, amelyet az önkormányzat környezetvédelmi osztálya nyújtott be, s amelynek eredményeképpen a rehabilitáció tervére 26 millió forintnyi támogatást nyertek. „A 2007-re elkészült Holt-Tisza tanulmányban sok kérdésre választ kaptunk, csak egyre nem, hogy mikor kerül megvalósításra a rehabilitáció” – jegyezte meg, pedig már az akkori vizsgálatok is azt támasztották alá, hogy sürgető lenne a terület rendezése. Hozzátette, idén került újra szóba a holtág ügye, miután Klebelsbergtelepen egyre több kutya fertőződött meg a szúnyogok által terjesztett szívférgességgel, s ez ismét a Holt-Tisza állapotára hívta fel a figyelmet, hiszen a Feketevíz kiváló tenyészhelye a szúnyogoknak.

„Miért nem történt semmi a Holt-Tisza ügyében 2007 óta? Mikor fogják megszüntetni a tarthatatlan állapotot és hogyan? A Floratom Kft. miért szennyezheti még mindig a Holt-Tiszát? Milyen módon kívánják megszüntetni a kutyákat veszélyeztető szívférgességet? Kivizsgáltatják-e, hogy a területen elszaporodott szúnyogok veszélyeztetik-e a lakosságot is? Készíttetnek-e az ÁNTSZ-szel erre vonatkozó állásfoglalást?” – ezeket a kérdéseket tették fel idén májusban Botka László polgármesternek a polgári kör tagjai. A városvezető válaszában kitért arra, hogy 4 éve az ATIVIZIG nyújtott be pályázatot a rehabilitációra, ám akkor nem nyertek forrásokat, most pedig a város által a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusra meghatározott fejlesztési tervek között szintén szerepeltetik.

A 2012. szeptemberében tartott közgyűlésen a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusra tervezett nagy és kiemelt jelentőségű projektek kapcsán került szóba a gyálaréti Holt-Tisza, a körzet akkori önkormányzati képviselője, Hüvös László hangsúlyozta, hogy nemhogy fürdőzni nem lehet ott, de az élővilág gyakorlatilag kipusztult, nyáron pedig elviselhetetlen a bűz. Közismert, hogy Szeged városa először 10 projekt megvalósítását tervezte, ám további javaslatokat is vártak, így végül 16-ra bővült a projektlista, ezek egyike a gyálaréti Holt-Tisza rehabilitációja lett.

A közgyűlési jegyzőkönyvből kiderül, hogy az 1960-as években még fürdőzésre, horgászásra használták a holtágat. Hüvös László akkor arról tájékoztatott, hogy később a szegedi húsipar zászlóshajója szennyezett ipari vizet engedett a holtágba, és a mai napig egy környező mezőgazdasági üzem tisztítatlanul termálvizet juttat a holtágba. A teljes rehabilitáció magában foglalná a klebelsbergtelepi és szentmihályi szakaszt is, és együttműködést lehet kialakítani a röszkei önkormányzattal is. Solymos László alpolgármester megköszönte Hüvös László konstruktív hozzáállását, és Botka László is azt mondta, örömmel támogatja a javaslatot.

A Feketevízzel kell kezdeni a munkálatokat

A mesterségesen több részre tagolt holtág állapotát ismertetve Kozák Péter, az ATIVIZIG igazgatója elmondta, hogy állapotfelmérések már az 1990-es és a 2000-res évek elején is történtek, a rehabilitációra terv is készül, ami iszapkotrást, mederrendezést, partvédelmet, valamint a szennyvizek és a csurgalék termálvizek kizárását tartalmazta. A rehabilitáció első ütemére vízjogi létesítési engedélyterv, míg a második ütemre vízjogi létesítési engedélyterv terv is készült. 2008-ban az önkormányzat pályázatot nyújtott be, ám azt elutasították, a vízügy mostani, 2014-2020-as európai uniós költségvetési ciklusra is több pályázati javaslatot állított össze. A gyálaréti Holt-Tisza speciális helyzetére is felhívta a figyelmet, mivel az Szerbia területét is érinti, ezért szerinte a határon átnyúló pályázati lehetőségeket is számba kell venni, ha nem lesz hazai forrás a terület rendezésére.

Kozák Péter beszámolt arról is, hogy a holtágat mesterségesen több részre tagolták, hogy a legszennyezettebb, Feketevíznek vagy Dög-Tiszának nevezett szakasza ne szennyezze meg a többi vízteret. Az úgynevezett Fehérparton számtalan magántulajdon is található, ez szintén hátráltathatja a 2 milliárd forintra becsült, 18 kilométeres hosszúságú holtág rehabilitációját. A Floratom Kft. a mai napig szennyezi a holtágat, amellyel kapcsolatban Kozák Péter hangsúlyozta, ezt úgy tudják megszüntetni, hogy társaságnak nem fognak adni engedélyt. Elhangzott, hogy a szerb oldalon is tapasztalnak problémákat, visszaéléseket, ugyanis hiába állítják, hogy nem hasznosítják a holtág vizét, több helyen vizet szivattyúznak ki belőle, miközben a vízutánpótlás csak magyar a magyar szakaszon lehetséges.

A rehabilitációs tervvel kapcsolatban Kozák Péter elmondta, hogy a Feketevíznél kell kezdeni a munkákat, mely magában foglalja a fenéküledék eltávolítását, ezen felül ki kell zárni a pontszerű és a diffúz szennyezőforrásokat, és a folyamatos vízutánpótlást is meg kell oldani. A Fehérpartnak nevezett szakaszon pedig az okoz nehézséget, hogy egyre beljebb tolják a partvonalat a magántulajdonosok, amit szintén meg kell szüntetni.

Széleskörű összefogás hozhat csak eredményt

B. Nagy László – aki gyerekként maga is fürdött a Dög-Tiszában – a lakossági fórumon kijelentette, hogy a rehabilitáció 2 milliárd forintos költsége hatalmas tűnik, ám szerinte nem olyan sok pénzről van szó, amit ne lehetne előteremteni például a 2020-ig tartó uniós ciklus forrásaiból. Szerinte a környezetvédelmi, humán- és állategészségügyi problémákat egyaránt felvető holtág-rehabilitációt nem lehet tovább halogatni, s a Szeged városához méltatlan állapotok felszámolását szorgalmazta. Javasolta, hogy a környékbeliek kezdeményezzenek aláírásgyűjtést, hiszen tapasztalatai szerint hatásos, ha egy képviselő egy hosszú listával „veri az asztalt”.

„Ennek a problémának a megoldása a politikai hovatartozást is messze megelőzi. Ha össze tud fogni a politika, az állam, a város és a lakosság, akkor meg tudjuk oldani” – hangsúlyozta B. Nagy. Megjegyezte, 2020 után nem tudni, mennyi kohéziós forrás juthat hazánknak, ezért most kell lépni. Az is látható, hogy a lakosság és az önkormányzat önerőből nem tudja megoldani a holtág rehabilitációját.

Igaz Ágnes, a polgármesteri hivatal fejlesztési irodavezetője megerősítette, hogy Szeged városa elkötelezett a Holt-Tisza ügyében, de csak akkor tudnak pályázni, ha van megfelelő kiírás. Figyelik a pályázatokat, és ahhoz is igazítani tudják a dokumentumot, hogy milyen célterületre jelenik meg pályázat.

„A Holt-Tisza rehabilitációja egy olyan feladat, amit meg kell oldanunk, sikerülnie kell. Azért mondom, hogy sikerülnie kell, mert ezt az állapotot Szeged város szennyvize okozta 1967 óta, olyan mértékű bűnt követve el az itt élőkkel és a környezettel, ami nem maradhat megoldás nélkül. Szeged városának kötelessége mindent megtenni, hogy orvosolja az általa okozott károkat” – szögezte le a fórumon a körzet önkormányzati képviselője, Nógrádi Tibor. A Fidesz-L.É.T. frakció vezetője hangsúlyozta, hogy kormányzati támogatás nélkül nem kivitelezhető a gyálaréti Holt-Tisza rehabilitációja. Köszönetet mondott Hüvös Lászlónak, amiért kezdeményezte, hogy a 2014-2020-ig tartó uniós költségvetési ciklusban Szeged városának kiemelt projektje legyen a holtág rendbetétele.

Hüvös emlékeztetett, hogy néhány éve azért fogtak össze a klebelsbergtelepiek, hogy művelődési házuk legyen. Ez az álmuk megvalósult, így ha van kellő akarat és kitartás a helybéliekben, akkor a holtág megújítása is megvalósulhat.

hirdetés
Utoljára megtekintett termékek:

mutasd az összeset

Horgászhírek

Még több horgászhír »