Hínárkaszálás a Tisza-tavon

2015.06.22. forrás: sporthorgasz.eu

A mocsári és hínárnövényzet térnyerése a nyílt vizes területek rovására már a tározótér elárasztását követő években elindult. A terjedés üteme 1984 és 1994 között volt a leggyorsabb, évente 1,2 – 1,3 %-kal nőtt a növényállomány területe. 1998-ra lassult a növekedés, ekkor mintegy 44 km2-t foglalt el a mocsári- és hínárnövényzet a Tisza-tóban. A 2010. évi tartósan magas vízszint ugyan csökkentette a sulyommezők kiterjedését, azonban hozzájárult a termések alsóbb szakaszokra juttatásához, így a következő évben újabb helyeken is megjelent. Jelenleg a tározóban a nyílt víz és a növényzet aránya kb. 60 : 40.

3752 termék akcióbanhirdetés

Ilyen feltételek mellett a tározóban zajló anyagfogalmi folyamatok nemkívánatos irányba haladnak, ami halgazdálkodási szempontból rendkívül hátrányos. A vízben lévő növényi tápanyagok ugyanis nem a planktonikus haltáplálék-szervezetek felé haladnak, hanem a hínárnövényzet túlzott gyarapodását szolgálják, ami ráadásul a halak életterét is szűkíti. A mocsári- és hínárvegetáció egyfajta energetikai zsákutca, hiszen a növényi szerves anyag nem jut magasabb fogyasztói szintre a táplálékhálózatban, hanem itt megreked. Ősszel aztán a növényzet pusztulásával és később a növényi tömeg leülepedésével a tározó feltöltődéséhez is hozzájárul. A halgazdálkodás szakmai szempontjain túl azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a sulyomállomány túlszaporodása rendkívül megnehezíti a vízi közlekedést, így a túrázók kevesebb területet járhatnak be, és nem mellékesen a meghorgászható helyek száma is csökken.

Ilyen feltételek mellett a tározóban zajló anyagfogalmi folyamatok nemkívánatos irányba haladnak, ami halgazdálkodási szempontból rendkívül hátrányos. A vízben lévő növényi tápanyagok ugyanis nem a planktonikus haltáplálék-szervezetek felé haladnak, hanem a hínárnövényzet túlzott gyarapodását szolgálják, ami ráadásul a halak életterét is szűkíti. A mocsári- és hínárvegetáció egyfajta energetikai zsákutca, hiszen a növényi szerves anyag nem jut magasabb fogyasztói szintre a táplálékhálózatban, hanem itt megreked. Ősszel aztán a növényzet pusztulásával és később a növényi tömeg leülepedésével a tározó feltöltődéséhez is hozzájárul. A halgazdálkodás szakmai szempontjain túl azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a sulyomállomány túlszaporodása rendkívül megnehezíti a vízi közlekedést, így a túrázók kevesebb területet járhatnak be, és nem mellékesen a meghorgászható helyek száma is csökken.

A probléma enyhítése céljából a Tisza-tavi Sporthorgász Kft. fontos feladatának tekinti a sulyomállomány méretének csökkentését, melyet az idén már harmadik éve folytat. Reményeink szerint a megnyitott területeken zajló anyagforgalmi utat sikerül a haltáplálék-szervezetek felé – és ezen keresztül a halak irányába – eltolni. A megnyitott területeken ugyanis a vízbe hatoló fényt nem a hínárnövényzet, hanem a növényi plankton (fitoplankton) fogja hasznosítani. A gazdagabb fitoplankton több állati planktonszervezetet (zooplankton) tud eltartani, utóbbi pedig a halivadék legfontosabb táplálékát jelenti. Tapasztalataink szerint az első halpéldányok már a kaszálást követő percekben megjelennek a megnyitott területen, tehát az egyik cél – a halak életterének növelése – azonnal megvalósul. Zömmel a felszín közelében mozgó fajok figyelhetőek meg, de előbb-utóbb azok a fajok is benépesítik a kaszált vízrészeket, melyek az aljzaton keresik táplálékukat (bioturbáció). Az általuk felkavart üledékben rejlő tápanyag – amely hozzáférhetővé válik az üledékbontó baktériumok, gombák és egysejtűek számára – jócskán hozzájárul a planktonikus anyagforgalmi út segítéséhez, s nem káros üledékként járul hozzá a tározó feltöltődéséhez.

Az illetékes szervek maximálisan 300 hektárnyi sulymos terület kaszálását engedélyezték számunkra az idén. A munka a tározó több helyszínén is folyik, mert a kapott lehetőséget maximálisan ki akarjuk és ki is fogjuk használni.

hirdetés
Utoljára megtekintett termékek:

mutasd az összeset

Horgászhírek

Még több horgászhír »