Egyre több rák él a Balatonban

A rákok ökológiai szempontból nagyon hasznos élőlények, életmódjukkal, táplálkozásukkal hozzájárulnak a vizeink öntisztulásához.


hirdetés

Dr. Kiszely Pál biólogus / rák kutatóval készítettünk interjút.

Egy olvasónk a hétvégén kecskerákokat fotózott Fonyódon, amelyeket a viharos szél és a nagy hullámok sodortak partra.
Kiváncsiak lettünk, és utána jártunk, hogy a Balatonban milyen rákfajok élnek, és hogy milyen szerepet is játszanak a tó ökoszisztémájában.
A rákok ökológiai szempontból nagyon hasznos élőlények az élővizekben, életmódjukkal, táplálkozásukkal hozzájárulnak a vizeink öntisztulásához, vizeink értékét jelenlétük nagymértékben emeli.

Magyarországi rákok

3 rákfaj őshonos Magyarországon, ebből kettő 100 %-osan őshonos a kutatások alapján, ebből az egyik a most a Balatonban lefotózott kecskerák, a másik pedig a folyami vagy nemesrák, ez szintén megtalálható a Balatonban. A harmadik rákfaj a kövirák, amely néhány Pilisi hegyi patakban található meg kisebb mennyiségben.
Mind a három rákfaj VÉDETT és a kifogásuk szigorúan TILOS!
Magyarországgal ellentétben a világ többi részén nem állnak ilyen szigorú védettség alatt a rákok, szinte minden országban halászhatóak (Németország, Norvégia, stb.) természetesen ezek a legtöbb esetben engedélyhez kötöttek.

A Balatoni helyzet

Az angolna telepítése / tenyésztése a 70-es 80-as években hatalmas gazdasági üzlet volt. 1962 és 1991 között 83 millió ivadékot telepítettek a Balatonba. Az így termelt hal pedig elsősorban német piacra ment, amiért valutát kaptak. Akkoriban egész Európában az angolna bizonyult a legmagasabb áron eladható mezőgazdasági terméknek. A telepítést 1991-ben befejezték a nagy angolnapusztulással egy időben. Becslések szerint 350 tonna angolna pusztult el, ennek oka máig tisztázatlan.

Miért árt az angolna?

A legnagyobb kárt az angolna azzal okozza, hogy testalkatának köszönhetően remekül be tud bújni a parti kövek közé és az ott vedlés után elbújó, védtelen kecskerákokat (Astacus leptodactylactus) és folyami rákokat megeszi. Az angolnatelepítési hullám első éveiben ennek hatására mondhatni teljesen eltűntek. A menyhal (Lota lota) és a Réticsík (Misgurnus fossilis) eltűnését a Balatonból szintén az angolna számlájára írják, ebben ivadék és ikrafaló természete játszik közre.
Napjainkban a Kecskerákok újra megjelentek a Balatonban és növekszik a számuk
Az angolnák számának drasztikus csökkenés miatt szerencsére a Kecskerákok száma újra növekszik, hivatalos számok a rák állományról jelenleg nem állnak rendelkezésre. Dr. Kiszely Pál egyik célja, hogy megvalósuljon a Balatonban élő rákok feltérképezése. Kedvező körülmények között 50-250 ikrát is raknak és gondoznak a rákok, így ha a körülmények továbbra is kedvezőek, egy-két év alatt nagyon el tudnak szaporodni. Az édesvízi rákok az Antarktisz kivételével mindenhol ott vannak a világon, a legtöbb rákfaj Ausztráliában él, több mint 90.
A Balaton megtalálható a cifra rák(Orconectes limosus) is, minimális számban. Ez a faj idegenhonos, amerikai és a Sión keresztül jöhetett fel, és most Siófok felől terjed a Keleti-medencében. Rákpestis hordozó az egyedek mintegy 25 %-a, ezért veszélyt jelent a kecskerákokra is.

A Kecskerákok nagyon fontos szereplői a vizeknek, mert gyakorlatilag mindenevők.
Nagyon szeretik az elpusztult leveleket, maradványokat, növényeket, törmeléket, és gyakorlatilag az elpusztult dögöket is megeszik, ilyen módon tisztítják a vizeket. A rákok maguk is igénylik a tiszta vizet, és hozzájárulnak a víz tisztaságához, tehát nagyon hasznos állatok.
A Kecskerákok elég rejtett életet élnek, mert a kicsi egyedeket szinte mondhatni az összes halfaj megeszi. Javarészt éjszaka mozognak, napközben behúzódnak a kövek közé, vagy a maguk által készített agyagos területeken lévő kis üregekbe. Az éjszakai táplálkozás a jellemző az életmódjukra. Nagyon lassú a rákok növekedése, 10 cm méretűre nagyjából 4 év alatt nőnek meg.
A Kecskerákok száma a Balaton nyugati részen jóval nagyobb mivel a Zala és a Nyugati-övcsatornán jöttek be, így itt dúsulhat fel az állomány először. A Balaton Keleti-medencéjében jóval ritkább a rákállomány.

Az emberre teljesen ártalmatlan állatok, így aki a Balatonban Kecskerákkal találkozik, ne féljen!!!
Dr. Kiszely Pál véleménye szerint nagyon fontos lenne a Balaton vízminősége és az egész ökoszisztéma miatt, hogy minél több rák éljen. A nádasok pusztulása is visszavezethető a rákok kicsi számára, mivel rengeteg törmelék került a nádasokba amely miatt hatalmas iszap keletkezett amiben elpusztultak a nádasok gyökerei. A rákok itt is megeszik a törmeléket, ezáltal a nád gyökere több oxigénhez jut.

A világháború előtt hatalmas gazdasági jelentősége volt a rákoknak!
Az osztrák Felsőpulya település főterén egy hatalmas vörösmárvány rák szobor van, ezzel állítanak emléket annak az időnek amikor még a 19. század végén, hetente szekér számra vitték Bécsbe a rákot.
A helyi lakosságnak ez egy komoly megélhetési forma volt akkoriban. Azokban az időkben még Magyarországon sem volt tiltott a rákok kifogása. Ezekután jött két világháború és az úgynevezett rákpestis amely szinte teljesen kipusztította a rák állományt, így a szokás és a tradíció teljesen feledésbe merült.
A rákpestis járvány kipusztulása után a rákászok érdeme, hogy visszatelepítették a vizeinkbe a rákokat, ezáltal maradhatott fenn az állomány napjainkig is.


DR. KISZELY PÁL VÉGEZETŰL AZ ALÁBBIAKKAL ZÁRTA AZ INTERJÚT.

A rákállomány nemzeti kincs, amit őrizni és védeni kell. Legelső feladat lenne a rákállomány élőhelyét védeni, és ha ezt megtesszük, akkor az magát a rákot is védi.

Hozzászólások

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned.
Ha még nem regisztráltál, itt regisztrálhatsz.

Beléphetsz fikanickkel is, így nem tároljuk az adataidat és név nélkül kommentelhetsz.

Mindezt megspórolhatod, ha a Facebook segítségével lépsz be:
Belépés facebook-kal
 


hirdetés
Ezek megvoltak?bezár
Tovább a Fishing Time-ra »

hirdetés