A Dunában egyre kevesebb a hal

A kishalászoknak négy éve papírjuk is van arról, hogy amit csinálnak, követendő hagyomány. Az apáról fiúra szálló mesterséget kevesen űzik a Duna magyarországi alsó szakaszán, aminek tudo­mánya az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság és a Szellemi Kulturális Örökség Szakbizottsága javaslata alapján felkerült a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére.


hirdetés

– Nagyapám, aki parasztember volt, de értett a halászathoz is, volt itt az utolsó,­ aki vállára vette a kosarát és „Halat!, Halat!” kiáltásokkal ment végig az utcákon. Hobbiból halászott, de sajnos, már 1989 óta nincs közöttünk, ám azóta is sokan hiányolják Csere­ Pétert. Ő sem gazdagodott meg a kemény munkából, szegény emberként halt meg – mesélte Csere Lajos, vagy ahogyan csak halásztársai ismerik Bóby, az Országos Kishalász Egyesület leköszönő elnöke.

A Duna magyarországi alsó szakaszán a hagyományos halászat a szellemi kulturális örökség része

– A családunkban szinte­ mindenki halászott, és az összejöveteleken szinte csak erről volt szó. Bevallom, sokáig idegesített az egész, és nem is érdekelt a halászat. Már elmúltam húszéves, amikor nagyapám lehívott a vízre.­ Még akkor is untam az egészet, meg fárasztó is volt. Az első nagyobb halak kifogása után kezdtem megenyhülni, s utána már magam akartam halászni – árulta el a kezdetekről Csere Lajos, aki büszkén mutatta az oklevelet arról, hogy 2013 szeptemberében a Duna magyarországi alsó szakaszán végzett hagyományos halászat felvétetett a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére.
A kisszerszámos halászoknak sokat kellett dolgozniuk ezért az elismerésért, miközben megmaradásukért is küzdöttek. Egy időben rendre összetévesztették őket a rab­sicokkal, holott ők csak egy ősi mesterség tudását szerették volna megőrizni. A törvényi szabályozások alakulása végül azzal járt, hogy a kishalászok beléptek a Magyar Országos Horgász Szövetség tagjai­ közé. Így ugyanazok a jogok illetik meg őket és azonos­ szabályok vonatkoznak rájuk, mint a horgászokra.

– A horgászok közül sokan a kishalászokban látták az ellenséget, de szerencsére változott a megítélésünk. A kishalászok vízhez értő emberek, akik a hagyományőrzés mellett – hiszen mi minden eszközt magunk készítünk a ladiktól a hálóig – természetőrként is megállják a helyüket. A hal valóban fogyóban van a Dunában – kivéve talán a harcsapopulációt és a telepítéseknek köszönhetően a pontyokat –, ám a gyérülés miatt nem a kisszerszámos halászokat kell okolni. A már említett haltolvajok mellett, a túlszaporodott kárókatonák végeznek mérhetetlen pusztítást a halállományban, de a folyó menti­ emberi tevékenység is nagyban hozzájárult, hogy egyre kevesebb a hal. A szennyvizek beengedése a vízbe az egyik legnagyobb probléma, hiszen a szűrés nincs tökéletesen megoldva, és így rengeteg gyógyszermaradvány, közöttük a vizelettel együtt kiürülő fogamzásgátló készítmények is bekerülnek a vízbe, amik károsak a halakra. A folyószabályozásokkal eltűntek holtágak, amik „halbölcsőként” szolgáltak. A zátonytetőket benövő füzesek pedig szinte falként állják az útjukat az ívóhelyekre tartó halaknak – sorolta Csere Lajos, akitől megtudtuk, hogy Dunaföldvártól Mohácsig, mintegy kettőszázötvenen tudják azt, hogy miként kell használni a millinget, a kecét, varsát, a dobó- és emelőhálót.

 

Sokakkal sikerült már megszerettetni az ősi mesterséget Konyár Zoltánnak

A bajai Konyár Zoltán élete szorosan kötődik a vízhez, hiszen a Nagy-Pandúr-­sziget csücskénél nőtt fel, ahol édesapja torkolatőrként szolgált. A vízen nőttek fel a 44 éves vízmérnök gyermekei is, akik kicsi korukban szinte annyi időt töltöttek a ladikban, mint a babakocsiban. Zoltán – akit szakmája is a vízhez köt és jelenleg az Alsó-­Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság folyami szakaszmérnökségének vezetőhelyettese –, amikor csak teheti, beül a maga készítette ladikjába és halászni indul. Mint elmondta: szeren­csére akadnak már olyan követői,­ akikkel sikerült az elmúlt évek alatt megszerettetnie az ősi mesterséget.
– Manapság már nem a zsákmányszerzés az elsődleges cél, hanem a kishalászattal kapcsolatos hagyományok ápolása, a természeti szépségek megismertetése és megóvása a fiatalokkal – tette hozzá az ­Országos Kishalász Egyesület új elnöke.

Hozzászólások

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned.
Ha még nem regisztráltál, itt regisztrálhatsz.

Beléphetsz fikanickkel is, így nem tároljuk az adataidat és név nélkül kommentelhetsz.

Mindezt megspórolhatod, ha a Facebook segítségével lépsz be:
Belépés facebook-kal
 

mauser93
1 napja

Egyre inkább a meggyőződésem hogy a fittyfenét a kárókatona vagy a "halbölcsők" elzáródása az oka a tavalyi és az idei gyér szinte nulla eredménynek az élő Dunán . Értsük ezalatt a főmedert . Az a mocskos barna habos lé ami Madocsa - Harta térségében hajnali 04 és 09 óra körül vonul le az már sokkal inkább és ezt mi emberek csináljuk és mi emberek meg is akadályozhatnánk. Úgy hiszem hogy vannak erre felhatalmazott és kötelezően foglalkozó szervek !!!!!!!!
Nekem Madocsán van a horgásztanyám és szinte minden reggel - hajnalban látható a fő sodorvonal és terelések miatt a Hartai oldalon úszó barna habos undorító mocskos lé . Néha az úszót nem látni az összegyűlő habokban . Ezen a fórumon is kérem a Tolna,Baranya,Bács Kiskun - megyei horgász szervezetek vezetőit hogy lépjenek az ügyben . Nagyon bízom Áder János Köztársasági Elnök fellépésében is ha tudomást szerez az élővíz ilyen mértékű elcsúfításáról. Lehetséges hogy az a mocskos lé ami valahol Dunaföldvár fölött (Szándékosan nem írok várost és lehetséges szennyező ipari üzemeket mert nekem nem ez a dolgom.) kerül az élővízbe a mérések alkalmával nem üti meg (?) az emberek által megalkotott szintet de a halak menekülnek előle . Meg kell kérdezni a környék köztudottan " jó és eredményes horgásznak tartott embereit a 2,3,4, évvel ezelőtti és ez évi eredményeit illetően. Érdekes módon mikor kicsit árad és közepesnek mondható vízállás van és a holtágakba a kövezések által lezárt részekre be tud menni a víz ott lehet halat fogni - főként ha nem azon az oldalon van ahol ez a mocskos lé lefolyik . Már azon gondolkodom hogy "jobb lenne" ha pusztulna tőle a hal mert akkor tennének valamit azok akiknek tenniük kell .Kárókatonát ezen a szakaszon három hét alatt egyszer láttam az egyik kövezés végén . Akkor ott volt is pár keszeg . Üdvözlettel :Szabó István Madopcsáról

2
magyarpecásmagyarpecás (fikanick)
3 napja

Mekkora kamu!
Tisztességes halász nincs! Az összes haltolvaj!
Ki kell ülni éjjel a Dunapartra, 10 után óránként jönnek a csónakok. Fejlámpával 10-15 percet csörömpölnek 1 helyen. Ők a tisztességes halászok? G..i haltolvaj mind!

1
Ezek megvoltak?bezár
Tovább a Fishing Time-ra »

hirdetés