A magyar halfogyasztást áfacsökkentéssel lehetne emelni

2016.01.28. forrás: agroinform.hu

A halászati ágazat helyzetén adócsökkentéssel lehetne javítani, ezért a szakma szerint a halászati élelmiszerek áfáját 27-ről öt százalékra kellene mérsékelni – nyilatkozta Lévai Ferenc.

hirdetés

A Haltermelők Országos Szövetsége és Terméktanácsa korábbi elnöke a Magyar Időknek nyilatkozott, melyben kiemelte: a lépés 2,5 milliárd forintba kerülne, mégsem járna rosszul a költségvetés. A halászatnak hasonló célokat kell teljesítenie, mint a többi mezőgazdasági ágazatnak. Fontos a fenntartható fejlődés, az emelkedő termelés, ám ez a terület a szerény mértékű támogatások miatt jelentős hátránnyal száll versenybe – mutatott rá az ágazat nehéz helyzetére Lévai Ferenc, a Haltermelők Országos Szövetsége és Terméktanácsa korábbi elnöke. Kiemelte: az uniós támogatások 99 százaléka a tengeri halászatnak szól, a tógazdasági halászat Brüsszel szótárából hiányzik, mondhatni, az ágazat a közösség kedves, de mostohagyermeke.

Lévai Ferenc, aki az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója is, állítását alátámasztva kifejtette: csak gépészeti, beruházási támogatásban részesülnek, mert az unió nem ad területalapú támogatást, s állatjóléti szubvencióból sem részesülnek. Például egy marhatartó, akinek van legelője, a területalapún felül számos egyéb támogatásban is részesülhet: ha például a legelőt beviszi ökológiai gazdálkodásba, arra pluszpénz jár, ha magyar tarkát és/vagy szürke marhát, bivalyt nevel, arra pedig az őshonos állatok tartása miatt jár pénz, ha anyaállatokat vagy hízóbikát tart, azokra külön-külön pénzek szerezhetők meg. A halászatok környezetvédelmi támogatásból is csupán ötezer forintot kaphatnak hektáronként, ami szinte az adminisztrációra sem elég.

fotó: Shutterstock

A szakember rámutatott: pedig a halastó nem úgy viselkedik, mint a legelő. Amíg utóbbi értéke folyamatosan nő, miközben nem kell vele különösebben – a szántást, vetést, aratást nem számítva – folyamatosan foglalkozni, addig a halastavakra – gátakra, zsilipekre, árapasztókra, műtárgyakra – állandóan költeni kell, azokat karban kell tartani. A szakember igazságtalannak tartja, hogy amíg a halastavak közel 70 százaléka Natura 2000 területen fekszik, emiatt egy fillért sem kap, addig az erdőgazdálkodók, a földet, legelőt művelők jelentős támogatásban részesülnek. Úgy, hogy a védett állatok 72 százaléka – kétéltűek, békák, gémek, kócsagok stb. – vízhez kötött területen élnek. Ezeknek az eltartása jelentős veszteséget generál a haltermelésben. A vezérigazgató szerint a halászat azért is van rendkívül hátrányos helyzetben, mert a befektetett pénz igen lassan térül meg a növénytermesztés éven belüli forgásához képest. Az ivadékhalból profit csak két-három év múlva realizálható, erős kitettséggel az idő- és vízjárási viszonyoknak.

Lévai Ferenc szerint az ágazat helyzetén áfacsökkentéssel lehetne javítani, ezért a szakma a halászati élelmiszerek áfáját 27-ről öt százalékra mérsékelné. Ezzel az árcsökkentő lépéssel jelentősen növelni lehetne a halfogyasztást hazánkban. A mutatókon van mit javítani, hiszen az egy főre jutó uniós átlagfogyasztás éves szinten 23 kilogramm, míg a magyar csak négy kilogramm. Pedig a hal nem csak egy a sok élelmiszer közül, fogyasztásának páratlan élettani hatásai vannak, ezért nemzeti, népegészségügyi kérdés a halfogyasztás növelése.Lévai Ferenc jelezte, nem véletlen, hogy az Egyesült Államokban az iskolai közétkeztetésben hetente kétszer kötelező halnak lenni a menüben, nem beszélve a japánok évi 70 kilónyi halfogyasztásáról. – Nyolcvan-kilencven évig élnek minőségi életet – húzta alá, majd kiemelte: a fogyasztási adó mérséklése igazságosabb helyzetet is teremthetne, hiszen a termék áfáját jelenleg sem a horgász, sem a horgászegyesület (mint civil szervezet) nem tudja visszaigényelni.

A tenyésztett halak mintegy egyharmada pedig a horgászvizekbe kerül.– Az adócsökkentés a horgászturizmusnak is jelentős bevételt hozna, mert ha csökkenne a hal ára, a gazdálkodók több halat telepítenének a vizekbe, tehát ez esetben a horgászok többet fognának. Az áfacsökkentés a központi költségvetésnek viszont nem jelentene számottevő terhet – mondta a korábbi elnök, majd részletezte: Magyarországon 15 ezer tonna az éves halfogyasztás, így bruttó ezer forintos árakkal számolva az adómérséklés a költségvetésen durván két és fél milliárdos „lyukat” ütne, ám ha hozzávesszük a halfogyasztás miatt javuló egészségügyi mutatókat és az így megspórolt tetemes pénzeket, valamint hozzáadjuk a halászati vállalkozások megugró bevételeiből származó plusz adóbevételeket, jelentős haszonnal járna a központi büdzsének ez a lépés.

Lévai Ferenc végül kitért arra is, hogy a karácsonyi halfogyás most nagyobb volt, mint korábban, másrészt a lengyeleknél és a cseheknél tavaly nyáron jelentős aszály sújtotta az ágazatot, s emiatt a piacok felszívták a magyar halfelesleget, „kiürültek” a tavak. Így már annak is örülne, ha idén nyáron a magyar termelők a hazai piacot ki tudnák elégíteni. Áremelésre ennek ellenére nem lát esélyt, mert a külföldi konkurencia azonnal megjelenne a piacokon.

hirdetés