Rapsonné átka

2015.05.28. forrás: LégyRemények

Úgy alakult, hogy összetrombitálták az egykori gimnáziumi osztálytársakat a kétszer huszonkét és fél éves érettségi találkozóra, ahova eljött mindenki, aki tudott s akart. Hál’Istennek még sokan el tudtunk menni. Sima horgász-jellemferdülés miatt azonban már évekkel ezelőtt kiszemeltem a találkozó helyszínéhez közeli folyócskát, hátha... Botok, legyek, gázlócucc stb., stb... A Juhod-pataka Szovátánál bújik a Kis-Küküllőbe, de sokkal érdekesebb a felső fertálya, ahol állítólag pisztrángok és lepényhalak is élnek. A vízben halak, a szárazon meg medvék tanyásznak, annak rendje s módja szerint. Szólt is az egyik osztálytársam, aki ott épített magának egy luxusvityillót, hogy nem nagyon ajánlja a csendes kószálást, a pecát meg egyáltalán nem, mert a medvék is megszomjaznak néha, s szomjukat leginkább a Juhod vizével oltják. - S mi lesz, ha megvérszomjaznak?!

hirdetés

Sok a medvebocs is így tavasszal, le is mondtam a felső vadvízi pecáról.
Viszont autóval végigkocsikáztam a Juhod völgyét, a pecát a folyócska egyetlen települése, az Illyésmező alatti szakaszra terveztem. Van ott domi, márna, kósza pér, petényi márna s paduc is elvétve.

Illyésmezőt nagyon jól jellemezte egy helybéli:
„Mi olyanok vagyunk, mint az ember köldöke. Még az orvosok is lehetőleg megkerülik. Tudják, hogy van, de megbolygatni senki sem meri… Bizony nagyon ritka az az ember, aki gyalog vagy autón idáig felpeckelődik.”

Hát én felpeckelődtem, pontosabban lepeckelődtem, mert fentről érkeztem, Rapsonné vára felől.

Parajdról a Bucsin-hágóra vezető útról lehet besurranni egy keskeny völgyön keresztül
Rapsonné (egyes források szerint Rapsóné, vagy Rabsóné) várához.

Orbán Balázs, a Székelyföld leírása című művébena Rapsonné várának nevezi, mellékelve ezt a
pazar illusztrációt

Ma ez a látvány fogad, a sziklát Királysarokként is említik

"Rapsonné vára rég, még a magyarok béjövetelekó épült. A vár alatt égy órijási barlang van, teli s teli kinccse. A várost égy Rapson nevezetű kiráj építette. Most es láccik a Királysorok (Királysarok), ahó a kiráj lakott pontosan. Rapson kirájnak vót három hadvezére: Están (István), Zelemír (Elemér) s Déckás (Deszkás). Ezekrő kapta: Estánbérce (Istvánbérce), Elemérkő (Elemértornya) s Déckásvár (Deszkásvár) a nevit, amék osztán később nagy erődítmények lettek. Ezek a vezérek vótak Parajd alapíttóji.

Écce osztán a kirájt megőték, s a vár ura a kiráj felesége lett, akit úgy híttak, hogy Rasponné. Akkoriba má híre ment vót, hogy a vár alatt égy nagy barlang van, s abba temérdek sok kincset rejtettek é.

A völgyben - amott lenn- folyik a Juhod pataka, alighanem erről a kincsről szól a monda

Két ember Kolozsvár környékirő éjött vót, s keresték a kincseket, meg es tanáták, de akkó csak égy részit vitték magokka. Nihány esztendő múva visszajöttek a többijér, de az erdő közbe úgy megnőtt, hogy má nem tanáták meg még a barlang hejit se. Azután osztán még sokan keresték, de senki se tanáta meg soha.

Rapsoné erőst furfangos eszejárású vót, az ördögökke cimborát, véllek csinátatott égy fájin utat Kolozsvárig, hogy tuggyon minden vosárnap az aranybó csinát hintójával misére menni. Az ördögökke úgy egyezett (Durumóval, a főördöggel), hogy ad nekijek két domb aranyot, s égy vőgy ezüstöt, de ígirettyit nem tartotta bé, me mikó az ördögek mentek a pénzé, Rapsonné a csicsire csapott égy-égy arannyat, s égy ezüstöt bétett a két csicse közi. Így akarta bécsapni az ördögeket, de azok mérgekbe az utat széjjerombóták.

Belzebub és Durumó dühe ma is látható. Így jár az, aki az ördöggel cimborál!

Nagy, kézze kifaragott kők, még akkorák es vannak közöttek, mind égy asztatető, most es láccanak sok helyen, ahó vót a Rapsoné úttya, vaj úgy es mongyák, hogy az ördögek úttya.

Ördögi kockajáték. Itt Lucifer vesztésre áll

A gyermekeket még most es azza jesztgetik, hogy jő Rapsonné a fekete hintójáva, s az útkeresztbe fékap s eviszen.

A kirájné écce csak belészeretett Elemér vezérbe, s attó kezdve minden öste égy magoss szikláná tanálkoztak, s ott szerelmeteskettek kakasszójig.

Szerelmük emléke a zergeboglár (Trollius europaeus) amely ilyentájt, Pünkösd idején nyílik a
völgyben

Écce osztán hogy s hogy nem, Elemér vezér a szikláró leesett, s szörnyethótt. Utána Rapsonénak a szüve bánattyában meghasatt, s ő es meghótt. Azóta esztet a sziklát Elemérkőnek nevezik, de mongyák Furujakőnek es."*

Gyanítható, hogy a patak vize is Rapsonné könnyeiből származik

Eddig a legenda, a sivár valóság meg az, hogy Illyésmező alatt behajtottam a patak partjáig, a sok esőtől alattomosan felázott kaszáló pedig foglyul ejtett.

Alighanem Rapsonné átka fogant meg, mert se előre se hátra

Végül egy traktor cibált ki a slamasztikából, vasárnap lévén száz százalékos felárért, de csakazértis egy pár száz méterrel lennebb, fogtam egy halat is.

Na, így vót.

hirdetés