Örökké köszönő amurok

1-2 óra match-csezés belefér, ha szerencsés az ember és közel a tó. Néha még akkor is, ha sűrű a hétvégi tennivaló. Az Erőműn, a torony melletti részen nem kell messzire dobni, ha azt akarjuk hogy egy törésen, kemény talajon horgásszunk. Tavaly sokat jártunk ide a fa mellé, de mióta van csónakkikötő, kicsit messzebb kell ülnünk. Az amurok kedvelik ezt a terepet ilyenkor. Sajnos pontyokból nemhogy jót, de még egy másfelest is nehéz megfogni... na, nem mintha nem jönne, de annyi a kagyló, hogy olyan érzése van az embernek, mintha egy erdőnyi zsilett pengén pecázna! Ja, tízből egy potyka jön ki! Legtöbbször - ha szél is van - már akkor elvágja a főzsinórt félúton, amikor bevágsz... aztán nézel, mint a luki-nyúl!


hirdetés

 Az amur ilyen szempontból szerencsés, a legtöbb már a bevágás után feldobja magát és fent húz. Így másfeles vízben a tíz felettieket sem gond kiparírozni, a helyükről... még match-csel sem! 20-as főzsinór, 18-as előke és 16-os horog, mégis kijön, szinte mindig!

Igaz, közben vagy harmincszor lehúz egy jó nagy adag zsinórt, de megéri kifárasztani, mert ugyan van, hogy első-másodikra is meg lehet meríteni, de nem szabad! Akkor a parton őrül meg!
Nem nagyon bolondultak meg a torpedók most hétvégén, de azért két egyformát sikerült mindkettőnknek elkapni. Az enyém annyira megindult bevágáskor, hogy amikor a bothoz nyúltam, véletlenül hozzáért az ujjam a süvítő damilhoz és szépen megégette! Ilyenkor bánom nagyon, hogy nincs egy használható kamerám, amivel izgalmas fárasztásokat és egyéb érdekességeket megörökíthetnék... hát, majd csak lesz! A videót úgy is könnyebben fogadja mindenki, mint azt, hogy egy hosszabb írást olvasson. Ez van.
Na, de visszatérve: ennyi fékhasználatot nem bír a zsinór és szörnyen összetekeredik. Utána muszáj rászánni egy fél órát a karbantartására. Ezt mindenki másképp csinálja. Ha érdekel valakit, szívesen leírom, én mit szoktam tenni, a lepörgés ellen. És szívesen fogadom mások módszerét is!

Szóval mosolygós esténk lett és azt is megállapítottuk végleg, hogy az amurok szeretnek elköszönni: biztos, hogy visszaengedéskor, köszönés gyanánt, még lefröcsköl! Még egyszer sem úsztuk meg szárazon... de ez legyen a legnagyobb baj. Dóri szerint, ez a búcsú ajándék. Nemrégiben az egyik ilyen 7 körüli, visszaengedés után, úgy 30 méterre a parttól feljött és fejjel lefelé állva - úgy hogy csak a farka volt kint -, integetett! Nem volt időm lefényképezni, mert rögtön a segítségére siettünk csónakkal, hátha nagyobb baja van. Aztán, mikor a közvetlen közelébe értünk nyúltam felé, hogy először is irányba állítom és olyat csapott, hogy telibe vágott mindkettőnket, úgy 3 liter vízzel... azóta nem láttuk. DE KERESSÜK!!!

Hozzászólások

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned.
Ha még nem regisztráltál, itt regisztrálhatsz.

Beléphetsz fikanickkel is, így nem tároljuk az adataidat és név nélkül kommentelhetsz.

Mindezt megspórolhatod, ha a Facebook segítségével lépsz be:
Belépés facebook-kal
 


hirdetés
Ezek megvoltak?bezár
Tovább a Fishing Time-ra »

hirdetés