Amikor a márna raj közepébe dobunk

A meghorgászott vízterület ismét a Duna, a napszak éjszaka, a horgász pedig 3 jó barát. 2 hónappal ezelőttre kell csak visszatekintenem, amikor is már kétségbe voltunk esve, a hosszan tartó alacsony vízállás miatt. A Kis Duna kilőve. Voltak/vannak olyan szakaszai, ahol átlehet gyalogolni a túlpartra, a folyás csak néhol tekinthető említésre méltónak, tehát tulajdonképpen állt a víz az Öreg folyó ezen mellékágában. Mi persze márnát szerettünk volna fogni, így nem maradt más hátra mint a Nagy Duna.


hirdetés

Természetesen sikerült találnom egy olyan szakaszt, ami a lehető legkörülményesebben megközelíthető. Örültek is nekem a srácok, akik első márnázásuk gondolatát talán szebb képekben vetítették le magukban. No de a halért mindent! Azért nem keseredtek el horgászbarátaim a távolság, az eleinte csak 1-2 halas pecák, és a nehézkes megközelítés miatt.

Általában késő délután indultunk pecázni, mivel a nappali órákban a gébek megkeserítették a horgászatot, és lehetetlenné tették a márnák becserkészését. A választott szakasz partja kövezéssel tarkított, a víz lassú folyású(a kis vízállásnak is köszönhetően), a partfal meredek, a mederben törések találhatók. Azt gondolná az ember, hogy ez a pálya nem kifejezetten márnás terep. Igen ám, de azok a partról megközelíthető helyek amelyek jellegzetes márna tartó tulajdonságokkal bírnak mint pl. a gyors folyású sóderpúpokkal tarkított zátonyos szakaszok, azok nagy része most szárazon volt. Az adott horgászhelyünkön tehát a vízmélység kb. 3-5 m között mozgott.

A horgászhelyhez vezető utunk végén ki érve a kövekre elénk tárult a folyó szemet gyönyörködtető látványa. A nyár ezen időszakában 9 óra tájékán már a nap is kezdett nyugovóra térni, velünk elszánt horgászokkal ellentétben.

Lecuccolás után a szerelékek összeállítása következett. Ádi és Dénes már izgatottan sürgetett, hogy mondjam el a szükséges paramétereket a szerelékkel kapcsolatban, hogy minél hamarabb betudjanak dobni. Nehezékként a gyenge folyás miatt elég volt a 40 illetve 50 g-os ólom. ezt egy csúszó összetett forgókapoccsal rögzítettük a főzsinórhoz melyet megütköztettünk, körülbelül 30 cm szabad csúszása volt. Az ólom formáját tekintve, minél laposabbat választottunk, amit nem görget el a víz, s beletud kapaszkodni a mederfenékbe. Az előke hossza 50-70 cm között volt, ennek előnye, hogy a csalinak van lehetősége sodródni a fenéken a hal pedig remélhetőleg nem fog gyanút és könnyedén felszívhatja azt szabadon, ellenállást már csak akkor érezve, mikor az már a szájában ül. Előkezsinór vastagsága 0,22 mm-0,25 mm ez a mederben található kagylók és kövek miatt volt szükséges, sőt még így is kockázatos választás volt. A horog mérete kizárólag 8-as volt. Ez a szerelék tapasztalataink szerint lehetővé tette a halvesztés minimalizálását, és esetleg járulékos halak megfogását is.

Ami a csalit illeti, csonti csokor volt a nyerő, 10 db-ot szúrtunk a horogra általában.

A horgászataink kereső horgászatok voltak. Bármilyen furán is hangzik de egyáltalán nem szórtunk be etetőanyagot, mégpedig a következők miatt. A távolság(60-80 m) amit meghorgásztunk lehetetlenné tette a koncentrált etetést, figyelembe véve a folyást is, és azt hogy 3-an horgászunk egymástól nem messze. Nagy mennyiségű etetőanyag(2-3 kg) beszórása esetén sem tudtam a márnákat korábban a szakaszon tartani, egyszerűen számukra ez elenyésző adag volt. A helyen tartózkodtak maximum 1 órán keresztül, aztán mikor az etetőanyagot (igen hamar) elfogyasztották tovább álltak. Így a feeder kosár sem jöhetett szóba. A pazarlást elkerülve úgy gondoltam egyszerűbb lesz a dolgunk ha a halak járását figyelembe vesszük és az adott sávot meghorgászva kiszedünk közülük pár darabot. Nem vagyok telhetetlen horgász, nem szokásom aberráltan sokat etetni és abban bízni, hogy ma több tucatot kiszedek, inkább a mennyiségi szemléletet félre téve, a kereső horgászat mellett döntök ha márnázásról van szó. Higgyétek el, ez is tud meglepetéseket okozni. A meglepetések pedig este 10 órától kezdve egészen hajnali 4-ig csak úgy özönlöttek a horgainkra.

Elérkezett hát a várva várt első márna, mely ezúttal az én horgomra akadt. A halak megdöbbentő vehemenciával védekeztek, a legtöbb márnát huzamosabb ideig, olykor 5-10 percig is szükséges volt fárasztani.

Átlagosan 15-20 percenként volt kapásunk. Körülbelül 8 alkalommal voltunk kint srácokkal éjszakákat áldozva a márnákért. Ez idő alatt összességében mindenki fogott bőségesen.

Rengeteg kapás csak szöszmötölős, bele bele húzós volt, ám akadt olyan jelentkező aki letépte a botot az ágasról.
Például ő is ilyen volt:

Fantasztikus élményben részesültünk ez alatt a pár horgászat alatt, megismerték a srácok a Duna szebbik oldalát is. Volt olyan pecánk mely egészen reggel 8-ig is elhúzódott. Azért 12 órát kint ülni a parton igen csak kitartást igényel, de ezt nem bánta senki. 4 óra után már csak 1-1 halat sikerült fogni, előtte azonban rengeteg kapásunk volt. Érzékelhetően a hajnal közeledtével tovább álltak a halak.

Fogtunk bőségesen.

A nyáritól egészen a késő őszi időszakig kisebb odafigyeléssel és időráfordítással sikeresek lehetünk a márna horgászat szempontjából. Amit tartsatok szem előtt az a víz folyásának erőssége, a vízmélység, é a mederviszonyok. Ahol van kagyló ott előbb vagy utóbb lesz hal is. Előny ha tisztában vagy a mederfekvéssel, és a különböző töréseket pontosan megtudod határozni, s annak környékét megtudod horgászni. A márnázáshoz szükséges felszerelésről, praktikákról és egyéb eszközökről, márkákról egy következő írásban fogok nektek beszámolni, addig is remélem kedvet kaptatok egy kalandos, felejthetetlen dunai márnázáshoz!

GÖRBÜLJÖN! ;)

Hozzászólások

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned.
Ha még nem regisztráltál, itt regisztrálhatsz.

Beléphetsz fikanickkel is, így nem tároljuk az adataidat és név nélkül kommentelhetsz.

Mindezt megspórolhatod, ha a Facebook segítségével lépsz be:
Belépés facebook-kal
 


hirdetés
Ezek megvoltak?bezár
Tovább a Fishing Time-ra »

hirdetés