2017.06.03. forrás: 24.hu
Miért halott a Szamos? Miért kell bezárni sorra a kedvelt fürdőzőhelyeket? A határ túloldalán veszélyes szennyvíz kerül a folyóba. A méreg eljut a Tiszába is, Zsurkig nem hígul – állítja az Együtt szakpolitikusa. A vízügy és a gátőrök mit sem tudnak a szennyezésről. Megkerestük az ÁNTSZ-t is az ügyben.
A környezetszennyezés ma már annyira mindennapjaink része, hogy kisebb, mondjuk úgy elszórt esetekre az ember csak akkor kapja fel a fejét, ha közvetlenül érintett. Csak ez lehet a magyarázata annak, hogy sem a sajtó, sem az átlag magyar honpolgár ingerküszöbét nem törte át, hogy évek alatt
szép sorban bezárták a Szamos magyarországi szakaszán a nyílt vizű strandokat.
Hogy a helyi horgászok szerint három-négy éve halat nem lehet fogni a folyóban, és 2013-ban a vízminőség romlása miatt az egyik legkedveltebb tiszai fürdőzőhelyre, a gergelyiugornyai strandra is lakat került. Baranyi Krisztina, az Együtt környezetvédelmi szakpolitikusa utánajárt a szennyezésnek, és felháborító eredményre jutott:
A Szamos romániai szakaszán egy húsfeldolgozó üzem, két kilométerre a magyar határtól állati fekáliát, vizeletet, vért, bőrdarabokat, húscafatokat, csirkefejeket és számos veszélyes vegyszert tartalmazó szennyvizet küld a folyóba. Ezzel a határtól számítva jó 50-60 kilométeres szakaszon megmérgezi a Szamost, a Tiszát – mondta el a 24.hu-nak.
A politikus régóta kutatta a szennyezés forrását. Világossá vált, hogy a két folyó magyar szakasza közelében működő gyárak, üzemek, szennyvíztelepek kibocsátása is aggasztó, de az extraszennyezés a határ túloldaláról jön.
Így került képbe a romániai Vetés községben működő vágóhíd és húsüzem, az Unicarm, amely a fent leírt fertelmes szagú veszélyes hulladékot nemcsak tisztítás, hanem szűrés nélkül engedi a folyóba.
Ezért úszkálhatnak csirkefejek, húscafatok, fekália és bőrdarabok a Szamosban. És a Tiszában, ahol egészen Zsurkig nem is igen hígulnak a mérgek.
Megdöbbentő ez a videó:
Mindez azt jelenti, hogy a szennyes lé a két folyó összesen 50-60 kilométeres szakaszát teszi fürdésre alkalmatlanná, és pusztítja az élővilágot. Nyilvánvalóan tovább is hömpölyög, büdös és visszataszító, de már csökken annyira a koncentráció, hogy az egészséget nem veszélyezteti.
Baranyi Krisztina szerint a román és az ukrán oldalon is működnek ilyen extrém szennyező cégek. Mintha kifejezetten a határ mellé települnének: így nem kell környezetvédelmi beruházásokra költeniük, saját hatóságaik nem foglalkoznak velük, a mérgek 1-2 kilométer után úgyis elhagyják az országukat.
A politikus mintát vett az Unicarm kifolyójából, a laboratóriumban mért adatok pedig ijesztőek: egyes baktériumok mennyisége többezerszeresen meghaladja azt a szintet, amelytől adott víz veszélyes hulladéknak számít, de szervesanyag-, foszfor- és ammóniumtartalma is több tízszeresen haladja meg a határértéket. Íme, a lista:
KOI (azt mutatja, mennyi szervesanyag rothad a vízben) – 3890 mg/liter, az uniós kibocsátási határérték 100 mg/liter.
Ammónium (húgy és rothadó fehérjék jelenlétére utal) – 77 mg/liter, a határérték 10 mg/liter.
Foszfor (a magas szervesanyagtartalmat jelzi) – 45,3 mg/liter, a határérték 5 mg/liter.
Zsírok szintén határérték felett.
Elvégezték a víz bakteriológiai vizsgálatát is, a hatályos kormányrendelet szerint veszélyes hulladéknak kell tekinteni azt a fertőző folyékony hulladékot, amely az ürülék jelenlétére utaló fekálcoliform és fekál streptococcus baktériumokat több mint 200 telep/g mennyiségben tartalmaz. Ehhez képest a Szamosba zubogó vízben:
Fekál coliform-szám: 13 000 000 /100 ml.
Fekál Streptococcus: 1 500 000 / 100 ml.
Escherichia coli-szám: 13 000 000 /100 ml.
A környéken élők szavát senki nem hallja meg, a román hatóságok passzívak, Magyarországnak kell cselekedni, hiszen mi isszuk a levét a szó legszorosabb értelmében.
Baranyi Krisztina bejelentést tett az illetékes román és magyar szerveknél, illetve az Európai Unió megfelelő fórumán. A magyar kormánynak lenne lehetősége közbelépni, és az uniós szabályozás is meglehetősen szigorú, de csak elméletben. “A gyakorlatban, konkrét ügyekben nagyon nagy deficit tapasztalható” – teszi hozzá.
Próbáltuk megtudni, milyen egészségügyi kockázatokat jelentenek a vízben mért baktériumok és kemikáliák, de a megkeresett szakértők nemigen akartak nyilatkozni a kényes témában. Kényes azért, mert a szennyezés folyamatosan hígul, ahogy lefelé úszik, illetve a mintavétel körülményei és a pontos laboreredmények ismerete nélkül nem lehet megalapozott véleményt alkotni.
Megkerestük a kérdésben illetékes Országos Vízügyi Főigazgatóságot (OVF) is.
Jelenlegi tudásunk szerint sem a Szamosban, sem a Tiszában ismert vízszennyezés nem tapasztalható. A vízügy területi figyelő szolgálata a mai napig rendkívüli vízszennyezést nem jelentett. A problémával kapcsolatban állampolgári bejelentés sem érkezett hozzájuk, így külön eljárást nem folytattak le az üggyel kapcsolatban – áll az OVF válaszában.
Nem jeleztek hasonló problémát az említett területen folyamatosan dolgozó gátőrök sem, ahogy nem érkezett megkeresés a szomszédos országból sem. Románia és Magyarország között ugyanis érvényben van egy határvízi egyezmény, miszerint
szennyezés esetén a román félnek értesítenie kell a magyar szerveket.
A kör tehát egyelőre bezárult, de van még egy tisztázatlan kérdés: alkalmas-e a Szamos és a Tisza felső szakasza a fürdőzésre?
A jó hír, hogy a Szamos szennyezése miatt Joó István vízdiplomáciáért, vízipari exportért és a Duna Régió Stratégiáért felelős miniszteri biztos ellátogatott a helyszínre – közölte a magyar külügy. Ám látogatása idején a “Szamos szennyezésére utaló jel nem volt”. A bejáráson részt vevő Szép Róbert, a román Országos Környezetvédelmi Őrség helyettes főbiztosa viszont jelezte, hogy átfogó vizsgálatot indít az ügyben.
Az Országos Közegészségügyi Intézettől (OKI) megtudtuk, hogy az érintett szakaszon (Szamos és Felső-Tisza) levő strandok közül három helyszínen történt már az idei évben mintavétel:
2017.05.25 Dombrád, Tisza-parti szabad strand – megfelelő
2017.05.22 Tisza, Vásárosnamény, Gergelyiugornyai szabad strand – megfelelő
2017.05.23. Rakamaz, Tisza-parti szabad strand – megfelelő
A konkrét szennyezés a rendelkezésre álló fürdővízminőségi vizsgálatok alapján nem kimutatható. A fürdővíz vizsgálat két bakteriális paraméterre (E. coli, Enterococcus) terjed ki, valamint a helyszínen ellenőrzik látható, darabos szennyezés, habzás, olajfolt, intenzív hínárosodás, vagy vízvirágzás jeleit. A mintavétel időpontjában ez nem volt észlelhető – áll az OKI válaszában.
A négy éves adatsor alapján végzett, jogszabály szerinti minősítés alapján viszont Jánd és Gergelyiugornya fürdőhely kifogásolt minősítést kapott. Ez azt jelenti, hogy a víz minősége ingadozó, és az ilyen strandok csak akkor üzemelhetnek, ha igazolhatóan olyan változások történtek, amitől a vízminőség jelentősen javul.
A fürdőhelyek engedélyezése pedig a területileg illetékes járási hivatal hatáskörébe tartozik. Közegészségügyi szempontból nem javasolt a fürdőzés, ha szennyezésre utaló jelek – habzás, darabos szennyezés, zsír- vagy olajfoltok – észlelhetőek. A kijelölt fürdőhelyeken észlelt szennyezésről az illetékes járási hivatalt kell tájékoztatni, amely panasz esetén soron kívüli vizsgálatot végezhet – közölte az intézet.