Bajban a 220 millió éves halfaj

2016.01.20. forrás: hirado.hu

A környezetszennyezés, a túlhalászás és a folyószabályozás miatt a Duna valamikori legendás halbősége a 20. századtól drasztikusan megfogyatkozott. A legszembetűnőbb veszteség a viza eltűnése volt. Néhány éve nemzetközi összefogás indult, hogy megmentsék Földünk egyik legősibb halfaját.

hirdetés

Ma Magyarországon csak a román határ közelében, Komádiban élnek nagy testű anyavizák, azok is csak mesterséges körülmények között, holott a faj már 220 millió éve él a Földön. Egy kifejlett példány súlya elérheti az 5-600 kilogrammot is, hossza pedig a 4-5 métert, akár 100 évig is élhet. Mérete ellenére békés, fenéklakó hal. A többi tokhallal szemben nem kizárólag növényevő: az idősebbek vízi gerinctelenekkel és kisebb halakkal is táplálkoznak.

Élete legnagyobb részét a Fekete- és a Kaszpi-tengerben éli, de ívni visszatér születési helyére, a tengerbe ömlő folyókba, így a Dunába. Sok száz évvel ezelőtt a Fekete-tengertől egészen Bécsig felúsztak.

A viza halászata igen jövedelmező tevékenység volt. Egy többmázsás hal és az abból nyert ikra, a fekete kaviár gazdaggá tette a halászokat. Mivel a viza a folyók mélyét kedveli, ezért hatalmas csapatmunka kellett kifogásához. Sokszor a császári udvar, vagy maga Mátyás király is jelen volt egy-egy nagy komáromi vizafogásnál. Ősszel pedig, amikor a téli szállást kereső halak a víz felszínén lomhán úszkáltak, csak kelepcébe, varsába kellett csalni őket az úgynevezett „vizafogó tanyán”.

A feljegyzések szerint 1537-ben mintegy ezer vizát zsákmányoltak a dunai halászok. Bár ötszáz évvel később már látványosan lecsökkent hazai állományuk, ekkor még nem tűntek el teljesen. A műsorban megszólaltatott horgász szerint 1963-ig még lehetett vizát találni a folyóban, ezt követően azonban a Duna magyar szakaszán már eseményszámba mentek a vizafogások.

A faj 220 millió éve sikeresen alkalmazkodik a környezeti változásokhoz, ma egyáltalán nem biztos, hogy túléli az embert. Ikrája immár luxusélelmiszer. Bár a washingtoni egyezmény értelmében elviekben csak a tenyésztett halak ikráját lehet kereskedelmi forgalomba hozni, ennek ellenére a feketepiacon tonnaszám cserél gazdát a kaviár, ami nem véletlen.

Viza (Huso huso) a poroszlói Ökocentrum akváriumában. (MTI Fotó: Bugány János)

Feledi Tibor, a Fórus Kft. ügyvezetője az M1 – Kék bolygó című műsorában kifejtette, a viza ikrája elérheti a kilónkénti akár 10 ezer dolláros árat is. A többi tokféle ikrájából előállított fekete kaviár szintén magas kilónkénti árral rendelkezik. A halhús értéke viszont töredéke a kaviárénak: általában 6 -10 euró kilónként. Tehát míg egy kiló vizakaviár akár 3 millió forintot is megér, egy kiló halhús átszámítva csupán 3 ezer forint. De egy 100 kilós állatnak akár a 15-20 százaléka is ikra lehet, vagyis mindjárt 18 millió forintról van szó - hangzott el a műsorban.

A viza azonban nemcsak a túlhalászat miatt nem tud visszatérni a Dunába. A szakember szerint a Vaskapu erőművek megakadályozzák, hogy a halak felússzanak a Duna magyarországi szakaszáig.

Mivel 4-5 évente úsznak fel északra ívni, nem tűnt fel rögtön, hogy mekkora a baj. A viza igen lassan növekszik, óriási esemény, ha véletlen feltéved egy-egy példány a magyar Duna-szakaszig.

1987-ben az egész ország azt figyelte, hogy sikerül-e Paksról felhozni az utolsó magyar vizát Budapestre. A terv az volt, hogy a fővárosi állatkertben élőben nézheti meg majd a nagyközönség. Ám a hal elpusztult.

A komádi haltelepen vizákat elsősorban fajmegőrzési célból tartanak. Mivel a legnagyobb tokféle, az ivarérettséget még zárt rendszerben is csak 12-15 év alatt éri el. Tavaly Magyarországon itt szaporítottak először sikeresen vizát, ez pedig szenzáció, mivel az állat nagyon kényes a vízhőmérsékletre, nehezen tűri a stresszt, és pontosan el kell találni, hogy a nőstényhal hordoz-e ivarérett ikrákat.

A Magyarországon pár éve indult Viza2020 projekt célja, hogy a vizát először a régi dunai élőhelyeire telepítsék vissza. Az életben maradt nagyobb példányoknak pedig a Vaskapunál egy speciális, tokbarát eszközt építenek be a zsilipkapuba, ami lehetővé teszi, hogy oda-vissza közlekedjenek a folyó és a tenger között.

hirdetés