Sáskajárás

2013.10.03. forrás: Sügértanya

Egy dolog biztos, ha hosszú hétvégéről van szó és az idő se rossz, akkor a vízpartok megtelnek horgászokkal. Ilyenkor még azok is kimennek akik ritkábban járnak és nem a fanatikusok közé tartoznak. Éppen ezért nem is terveztem az augusztusi hosszúhétvégére semmi pecát.

hirdetés

A család azonban közbeszólt, egyrészt feleségem testvére szeretett volna egy jót pontyozni, másrészt még a szüleim is halat szerettek volna enni, így hagytam magam rábeszélni. Gondoltam mi rossz lehet abban ha kimegyek, elvégre szeretek pecázni.
A lehetőség váratlanul jött, semmi előkészületet nem tettem, csali és csalogatóanyag téren igencsak korlátozott készletem volt otthon. Egyedül egy kevés method etetőanyag, illetve néhány marék pellet jelentette a kínálatot. Előző este még felhívtam a tógazdát a lovasberényi tavon, hogy megkérdezzem mire számíthatunk. Annyit elárult, hogyha tutira szeretnénk menni érdemes korán kelni, mert hamar megtelt előző nap is a part. Persze a hétvége utolsó napján, amikor egy front is várható reméltem, hogy szolidabb lesz az érdeklődés. Ettől függetlenül a nehéztüzérséget raktam be, nem kockáztattam, úgyis inkább a nagyobb halak érdekeltek.

Fecóval napnyugta után nemsokkal már a parton voltunk és örömmel konstatáltuk, hogy az érkező hidegfront a horgászokat is távoltartotta. Szabadon választhattunk helyet, ilyet mostanában nem tapasztaltunk. A nádfalak közötti összefolyókat céloztuk meg, ebben bíztunk a legjobban és még az erős oldalszél sem tántorított el bennünket. Fecó etetőkosaras szerelékkel készült, nálam ólmos cucc egy kis pva csomaggal kiegészítve várta a halak rohamát.

Erre sokat nem kellett várni, az etetőre perceken belül beálltak a pontyok és sorban jöttek a halak. Kiló körüli bajszosok voltak, hamar rájöttünk, hogy telepítés volt, korábbi pecákon ennél nagyobb volt az átlagméret. Igazából mindegy mi került fel, a kapások rendszeresek voltak, maximum a gyakoriságuk változott. Társam nagyon élvezte a dolgot, rég volt ilyen mozgalmas pecán és a halak alaposan megdolgoztatták, két bot ritkán volt egyszerre a vízben. Nekem is volt kapásom, de érezhetően kevesebb, az etetőanyag hiánya azért meglátszott.

A legtöbb horgász ilyen napról álmodik és jó eséllyel nekem is örülni kellett volna a halak rohamának, azonban ahogy telt az idő, úgy fogyott a lelkesedésem. Sose szerettem telepítés után horgászni, semmiféle kihívást nem éreztem az egészben. Próbáltam ugyan a csalival és az etetéssel kiszelektálni a nagyját, de csak olyan három kilóig jutottam. Egyedül Fecó sikerének örültem, ő néhány alkalommal horgászik csak egy évben, neki ez nagy élmény volt. Emellett a szülők is megkapták a maguk halát én pedig közben eldöntöttem, hogy idén már csak a pergetésé lesz a főszerep.
Szabó Zalán

hirdetés