Erjesztett kukorica készítése

2014.08.21. forrás: Hétvégi horgász

Az erjesztett, más néven büdös kukorica széles körben használt etetőanyag és csali. Főként a nyári időszakban sikeres, kifejezetten meleg vízben. Nemcsak pontyot, de amurt, nagyobb dévérkeszeget is foghatunk vele.

hirdetés

 Napjainkban kifejezetten a reneszánszát éli az erjesztett csalival való horgászat. Több gyártó is felfedezte a benne rejlő potenciált és kínál erjesztett szemes terményt, etetőanyagokat egyaránt. Pár peca után kiderült, hogy az erjesztett kaja, főként a kukorica lepipált drága etetőanyagokat, pelleteket, bojlikat. Kis és nagy pontyok, mint a cukrot, úgy ették! Elhatároztam, hogy utána olvasok a dolognak.

Az erjesztés, vagy fermentáció során baktériumok és gombák bontanak fehérjéket és cukrokat alkotóelemeikre. A különböző baktériumtörzsek másképpen dolgoznak, leggyakrabban alkoholos, tejsavas, ecetes és vajsavas erjedéssel találkozhatunk. Az alkoholos erjedést gondolom nem kell bemutatni :), inkább a tejsavas és a vajsavas erjedéssel érdemes foglalkoznunk a kukorica savanyításakor.

Tejsavas erjedés
Tejsavbontó baktériumok végzik cukrok bontásával. Így készül a savanyú káposzta, a joghurt és a kovászos uborka, de takarmányok tartósításához is ezt az eljárást használják. Ha olyan erjesztett kukoricát szeretnénk készíteni, aminek a szagával nem ürítjük ki a tópartot, akkor nekünk is ez lesz a jó.

Vajsavas erjedés

Vajsavbontó baktériumok bontanak cukrokat, keményítőt, tejsavat és fehérjéket. Így készül a büdös kukorica, ami után hiába mos kezet az ember háromszor, akkor is rajta marad a szaga. Állítólag fogós, én csak egyszer csináltam, de nem szeretném még egyszer azt az élményt átélni. Tejsavasan erjesztett kukoricával lényegesen jobb volt horgászni és kapásból sem volt kevesebb, mint büdös kukoricával csalizva. Szerencsére ezek a baktériumok nagyon érzékenyek a savas közegre, ezért nem rohad meg a megfelelően (tejsavasan) erjesztett tengeri.

Hogyan erjesszünk?

Ha savanyú, tejsavas kukoricát vagy búzát (vagy bármilyen más szemes terményt) szeretnénk készíteni, oltóanyagra és sóra lesz szükségünk. A só meggátolja a vajsavas baktériumok elszaporodását, az oltóanyag pedig gondoskodik a megfelelő baktériumtörzsről. Fontos, hogy mossuk meg alaposan a terményt, mielőtt nekiállunk erjeszteni! Oltóanyagul érdemes élőflórás joghurtot, vagy kefirt használni. Kerüljük a jódozott sót, mert fertőtlenít. Rossz lenne idejekorán kiirtani a hasznos baktériumokat.

Szükséges hozzávalók

1 kg kukorica
1 mokkáskanál jódozatlan só
2 teáskanál kefír
forralt víz

A fermentáció menete

Forraljuk fel a vizet, mert fertőtlenítés szempontból az a biztos. A kukoricát is megfőzhetjük, én nem szoktam vesződni vele. Egy nagyobb (és tiszta) befőttes üvegbe öntsünk össze mindent, kissé keverjük fel és hagyjuk dolgozni a baktériumokat. Szobahőmérsékleten egy-két hét alatt tökéletesre erjed, melyet a hőfok erjedésével gyorsíthatunk. Érdemes lenyomni valamivel a kukoricát, ahogy a savanyú káposztát is szokás. Az erjedés a megfelelő savtartalom elérése után automatikusan megáll, ilyenkor érdemes hűvös helyre tenni. Ha vigyáztunk a tisztaságra, akkor a szennyeződésektől mentes savanyú kukorica sokáig eláll.

Mindenkinek sok szép fogást kívánok ezzel az egyszerű és nagyszerű csalival!

hirdetés