Amikor nem kell a duma

2013.06.17. forrás: Fish&Dirt

Van úgy, hogy a blogger elmegy pecázni és nem fog semmit, lefotózza a vizet, a madarakat és a kutyaszart, ami a cipőjére tapadt, csak, hogy meglegyen a sztori. És vannak azok az alkalmak, amikor a blogger hála Perger Petinek lemegy az ő titkos birodalmába és olyan élményben van része, hogy akkor is sok lesz a kép, ha csak a halakat fotózza és még a sziporkáira sincs szükség, mert a képek elmondanak mindent.

hirdetés

Pistikével, Petivel hárman fogtunk talán 15-17 csukát 4 óra alatt, a kisebbeket szinte minden állásból egyet-egyet, és Peti megmutatta, hogy ki van hazai pályán, megmondta, hogy hol laknak a nagyok és ott meg is fogta a nagyot. Mekkorát, nézd meg a képeket és a videót!

Igen akadós a pálya, spinner blade volt a nyerő, ameddig el nem fogyott, aztán miután a jig fejes megoldással a sandra állomány is fogyni kezdett, offset horoggal nyomtam a sandrát és innentől nem volt megállás! Nem volt több akadás, minden torzsás részt meg tudtam dobni és kiszedtem a csukát az akadóból is.

A valaha volt legtökéletesebb finálé is Petinek volt köszönhető: már indulnom kellett volna, mondtam Petinek, hogy azért egyet még úgy ütnék, mondta, hogy dobjak oda a kis nádsziget tövéhez. Ezt tettem, 3 tekerés és meglett a túra legnagyobb csukesze nekem. Persze Peti krokodiljának a közelébe sem ért, a 86 centis szörnyeteg valószínűleg ekkora csukákra vadászik, mint az enyém, de combos kis jószág volt, nagyon szépen harcolt!

Pazar volt, Peti, köszönjük, jövünk még!

Na és akkor a krokodil!!!

BIG PISZ!

hirdetés