Papp Gábor írásai

 

A következő sorokban első Háromfai horgászatomról és azt megelőző felkészülésről olvashattok. Az átélt pillanatok akár többféle szituációban is használhatóak, biztosan én is hasznát veszem még a későbbiekben a nem régiben megélt tapasztalat csomagnak.

Csapadékos nyár után száraz, meleg ősz. Ez a kedvencem. Imádom a friss reggeli levegőt, imádom, ahogy a felkelő nap felszárítja a tóparti gyepet majd sugarai forrón, de mégsem égetve melengetik az arcomat. Szeretem a gyönyörű naplementéket és azt is kedvelem, amikor este a csípős levegő megtelik párával és könnyeden szitálnak az apró vízcseppek mindenre, ezzel csillogóvá, ragyogóvá varázsolva a vízpartot. Szeretem az egészet úgy, ahogy van, de az egészben az a legjobb, hogy egész nap eszik a hal.

Az idei nyár különösen csapadékos, frontokkal tarkított időjárással kedveskedett a horgászat szerelmeseinek. A folyamatosan változó körülmények az én kísérletező kedvemet is meghozták, gyakran faggattam a város környéki patakokat domolykók és más ragadozók után kajtatva. Általában csak néhány órát töltöttem a parton munka előtt, vagy után, de ez elég volt ahhoz, hogy kipróbáljam magam és tapasztalatot gyűjtsek néhány újszerű szituációban.

Habár a halaknak nincsen fülük, mégis régóta tudott, hogy hallanak. A környezetben kibocsájtott hanghullámokat teljesen másképp érzékelik mint mi, ennek ellenére igen is hatnak rájuk a testükön áthaladó kisebb nagyobb rezgések, a hangok. Ebben a cikkben néhány olyan trükköt szeretnék veletek megosztani, amit a mindennapi horgászatok alkalmával, de akár versenyszituációban is sikeresen alkalmazhattok.

A siker kulcsa az alapos felkészülés. Igaz ez, ha vizsgázni megyek, ha sportolni indulok, de eszerint vélekedek akkor is, amikor horgászni készülök. Korábban, mikor heti rendszerességgel volt lehetőségem időt szentelni szenvedélyemnek, általában nem komplikáltam túl a dolgot, de mióta ritkábban tudok csak horgászni, szeretnék biztosra menni. Telefonálgatok, böngészek, utánakérdezek. Mindenre kíváncsi vagyok. Hol fognak, melyik napszakban és mivel? Az alapos felkészülés ellenére sajnos így is belenyúlhatunk egy - egy megoldhatatlannak tűnő szituációba, de higgyétek el nekem, nincs lehetetlen, csak tehetetlen, mindig van megoldás.

Alig két éve, hogy az ultralight pergetés és ezzel egyidőben a patakpeca szerelmese lettem. Temérdek szakirodalmat és beszámolót átolvastam, hogy minél ügyesebb és sikeresebb horgászává váljak az aprócska vízfolyásoknak, de be kellett látnom, ez így nem működik, bizony mindent a magam bőrén kell megtanulnom. Abban bízok, miközben írom ezt az összefoglalót, hogy majd Te, kedves Olvasó, a magad hasznára tudod fordítani a történteket, tanulsz az én hibáimból, sikereimből.

Bár az év legnagyobb részében különböző módszerekkel a pontyokat hajkurászom, az ínséges időszakokban olykor késztetést érzek, hogy ragadozó halakra horgásszak egy – egy élménydús peca ígéretében. Amikor pergetni indulok, hol csukára, hol süllőre dobálok, de olyan is akad, amikor a környező patakokat keresem fel néhány termetes domolykó ígéretében. Ez most teljesen más. Minden évben, a komolyabb fagyok beköszöntével irányba veszem a Mohácsi – Duna egy kiszemelt szakaszát és menyhalazni megyek.

A szürke erdő – megkopott a völgy aranyló bevonata, s nem csak a fák vetették le színes köntösüket, kifakult a vízpart is. Egészen nagy a nyugalom, nem táncolnak már a küszök a vízfelszínen, a megdőlt nádat is már csak a rigók zörgetik, énekükkel megtörve a környék csendjét. Idén kifejezetten későn érkezett ez a jelentős lehűlés, így volt időm bőségesen agyalni, milyen hidegvízi technikákkal lássak neki a téli pontyozásnak.


hirdetés

Az esős, hideg, késő őszi napokat egy hét erejéig tavaszias, meleg napsütés váltja fel. Télies vackolódásából felébred körülöttünk az élővilág, megelevenedik az erdő és a vízpart. Ez a vénasszonyok nyara, és úgy gondolom, a pontyhorgászoké is, hiszen sikerrel cserkészhetjük be a lehűlő víz felélénkült bajszosait és a gyönyörű természet különleges látképpel járul hozzá a tökéletes kikapcsolódáshoz.

Megjött az ősz, s mind ez pillanatok alatt történt. Egy reggel, mikor kiléptem az ajtón jellegzetes friss, hideg levegő fogadott, a felkelő nap csak erőlködött, hogy sugaraival felszárítsa a hajnali harmatot. Szeretem ezt az érzést, igazán felébreszt. Úgy éreztem horgásznom kell, méghozzá mihamarabb.

Volt úgy, hogy többet töltött a csali a partszéli bozótosban mint a vízben, és volt, hogy több műanyagszemetet kényszerítettem partra mint amennyi halat sikerült. Úgy érzem sikerül kinőnöm ezt a korszakot.

 

Tovább a Fishing Time-ra »

hirdetés