Prologic Cruzade Comfort szék 15990

Csukák a nádban, balinok a nyílt vízen

Mindig izgatottan várom, ha idegenbe megyek horgászni, főleg, ha a Balatonra. A természetes vizek vonzottak világ életemben, s bár a dunai süllő a legszebb hal számomra, azért az opálos balatoni balin vagy a nád széléből kibogarászott csuka is megér egy-két óra autóutat.

Balázzsal már hetek óta tervezgettünk egy balatoni közös csukázást, két okból kifolyólag: imádom a csukát, és a Balatont is. A Dunán inkább süllőt, balint lehet fogni, így egy percig sem haboztam, mikor a lehetőség felmerült.

Vendéglátóm szerint már pirkadatkor vízen kell legyünk ezért nagyon korán kellett indulnom, az út nagyjából másfél óra, ráadásul előzőnapi elfoglaltságom miatt nemigen tudtam kipihenni magam. Tőlem szokatlan módon elkortyoltam egy kávét egy útba eső benzinkúton, nehogy bealudjak menetközben, bár ha letekertem egy pillanatra az ablakot, akkor olyan hideg levegő árasztotta el a kocsit, hogy abban "bólogatni" képtelenség lett volna, de inkább biztosra mentem. Hosszú, és unalmas utat követően a megbeszélt kúton várt rám Balázs, nem sokat pocsékoltuk az időt, azonnal a kikötő felé vettük az irányt. Rövid földutat követően egy bejárónál Balázs kiszállt, megnézte, hogy honnét fúj a szél, majd megcéloztuk a szomszédos települést, szélirány szempontjából az kedvezőbb volt. Tízperces utat követően a kikötőben voltunk, ahol mindössze egy pecás áztatta zsinórját a stég végén. Udvariasan megkérdeztem mit fogott, majd beszálltunk a csónakba, és célba vettük a nádast. Balázs rengeteg csukát fogott az elmúlt évben és a korábbi hetekben Ottó barátunk által tervezett és gyártott villantókkal, ha jól emlékszem többek között egy kilencven centi felettit is. Személyem illetően hoztam a jó kis dunai bevált csalikat, például a fehér twinyót, amivel ott a süllőket, olykor a csukákat aprítom, bár nekem is volt Ottótól pár Kelém és Lutrám, mégis jobban bíztam plasztikban, mint a fémekben. Útközben not-a-knottal rögzítettem a drót előket, s felcsatoltam egy 5-ös jiget, amire fehér féreg került. 8-as Nanofilos orsómra kaptam egy mosolyt, majd szépen besiklottunk az első nádöbölbe. Ekkor már derengett az ég alja, halvány fények szűrődtek át a felhők alatt, csak sejteni lehetett, hogy hová dob az ember. Másfeles vizet horgásztunk a nád tövében, s bár sejtettem, de Balázs is megerősített abban, hogy a dobásoknak  a nádfal mellé kell érkezniük, mert a csukák ott lapulnak, onnét startolnak rá a prédára. Írd, és mondd, öt perce dobáltunk, mikor a fenékre érkező csalimra ráült valami. Kapást nem éreztem, csak a halat, mikor megemeltem a cájgot. Pillanatra el is bizonytalandodtam, hogy mi lehet rajta, de ahogy éreztem az élő súlyt, óvatosan bár, de bevágtam. Ekkor azonnal megelevenedett az addig passzív hal, Kapaszkodni kellett a finom botomba, de szerencsémre nem tudott a nádba törni. Egy pillanatra úgy éreztem, hogy alálőttem a zsinórom vastagságát. Amennyire tudtam, elpumpáltam a halat a nádtól, a küzdelem biztonságos helyen, nagyjából a csónak, és a nádas között félúton zajlott. Botom mindvégig karikában, ebből is hozhattam volna erősebben. Halami végig harciasan küzdött, még a csónak mellé érve is többször kilőtte magát. Szép, bőven ötven feletti csukát ragadtam nyakon, s mintha már egy horog ütötte seb is díszelgett volna a száján. Gyönyörű hajnali csuka, nem gondoltam volna, hogy ilyen gyorsan megcsípem az elsőt.

Visszaeresztését követően átmentünk a következő öbölbe, aminek volt egy kis felsekélyesedett, ritkább nádasos területe, mindössze néhány négyzetméter. Közben a felhők is odébb álltak és a nap is felkelt, kivilágosodott egy csapásra. Balázsnak a kisvízen rástartolt valami a villantójára - lehetett látni a tolóhullámokat, de meg sem ütötte. Én is rádobtam a twinyót, ugyan az játszódott le még egyszer, de nem ért hozzá a csalihoz, pedig biztos csuka volt.

Odébb álltunk, nem tudtuk megcsípni a tettest. Több kis öblöt végigdobáltunk, de kapás nem akadt. Egy magányosan álló kis vízinövény sziget díszelgett a nádfal előtt tíz méterre, ahogy haladtunk el mellette, jobb csuka ugrott le a felszínről - lemaradtunk róla. Visszafordultunk a kikötő irányába, s egy kis nyiladékon keresztül egy szinte zárt öbölbe érkeztünk. Vize sekély, áttetsző volt, ahogy lenéztünk, rögtön láttunk egy méret körüli csukát feküdni a csónak alatt, majd kilőtte magát, és eltűnt. Annyira torzsás volt a terep, hogy a twinyót kénytelen voltam villantóra váltani, aminek hamar oda is vert egy kisebb sügér. Picit talán túlzás volt részéről nekimenni a testes Lutrának, de legalább megpróbálta.

Balázs rögtön rákontrázott egy csukával, szintén a réz színűt húzta. Valamivel méret feletti csukája pár szaltó után a csónakban tátogott, majd egy fotót követően elspurizott valamelyik torzsa tövébe kipihenni a nem mindennapi élményt. Komám elmondása szerint tisztább, áttetsző vízben nagyon fogós a vörösréz, zavarosban pedig inkább a fehérezüstöt eszik. A korábbi napok hullámzása felkavarta a Balaton vizét, ezért váltogatni kellett a csalikat. A nádasban már letisztult, áttetsző víz fogadott bennünket, ellenben a nyíltvízen, a növényzet előtt még opálos, zöldes színű, pár tíz centiméter áttetszőségű volt a tó.

A nyiladékot jól megszórtuk, még egy ráfordulást kicsikart társam, de nem akadt meg. Hátrahagyva a kis öblöt, újra zavarosban dobáltunk. Én plasztikkal, Balázs pedig fehérezüst Kelével. Elképesztő jelenet következett. Egy nagyobb nádsziget mellett kapása volt a villantóra, keményen megütötte, de nem akadt, majd alig húzott rajta pár métert, újra nekidörgött, s a hirtelen visszahulló csalit harmadikra megette.

Újabb dobás, újabb kapás - nem hittem a szememnek, felszínen, a csónaktól pár méterre támadta meg a csalit, de nem akadt meg. Biztos voltam benne, hogy többet nem mozdul rá. Nem lett igazam. A következő dobásnál ráragadt a villantóra, az előzővel azonos méretű, balatoni csuka. Ej, de jó peca volt.

Több hal nem akadt, így körbedobáltunk egy régi, facölöpös stéglábat, egy bicskát kivarázsoltam a fehér twiszterrel, majd Balázs következett egy lekötött hajó oldalából egy épp méretessel. Ekkor már bőven benne jártunk a napban, lassan közeledett a déli harangszó, s a csukák kapókedve is alábbhagyott, de közben a balinok már bőszen raboltak a nádtól távolabb, épp feléjük kacsingattunk, mikor kishalakat vettünk észre szétrebbenni, komám beledobva támolygó kanalát azonnal ütést érzett, le is rámolta rögtön a tettest, egy negyvenehetes csukát. Nem rossz - mormogtam magamban.

"Végre" beljebb álltunk, s nem matekolt tovább társam a villantóival. Elővettünk pár balinos csalit, s elkezdtük szórni a vizet, de eleinte eredménytelenül. Meguntam, vártam. Vártam egy rablást, amibe szinte azonnal beledobva jó eséllyel lehet kapást kicsikarni, szemben a vaktában dobálással. Így is lett. Vállamon tartottam a botot dobásra kész, mikor épp előttem jókorát durrant egy balin a felszínen. Nem szét, csak a kishalakat hajkurászta. Másodperceken belül a közepében csobbant csalim, amit azonnal megütött a fogatlan ragadozó. Szép balint fárasztottam ki, s engedtem vissza.

Dobáltunk tovább, mikor Balázs a botomról faggatott, hogy jó-e, mert ha igen, venne egy ilyet. Kezébe nyomtam, dobáljon vele, addig se nézelődtem, felkaptam az ő cájgját, s azzal folytattam, miközben repült a csali, megjegyeztem, hogy a "büdös életbe" még soha nem fogtam ilyennel semmit, ezért amim volt, azt oda is adtam egy a Balatonra készülő kissrácnak az Ipoly partján, mondtam neki, ez oda jó lesz. Nem tévedtem, közel kettes balint szelídítettem vele a csónakhoz. Balázs nem csak a csukák nyelvén ért, míg tartottam a halat, ő is kitessékelt egy hasonló méretűt.

A harmadik hal után bekussolt a banda, érezték, hogy valami nem oké, de távolabb is raboltak bőszen, halkan odaeveztünk, az utolsó métereket már csak halkan siklottunk, evezőket félretéve. Azok a balinok már óvatosabbak voltak, azonnal kiszimatolták jelenlétünk, az első dobásoktól be is rezeltek, teljesen elálltak a durrogások. Mivel elég késő volt már, s otthon is programom volt, elindultunk vissza a kikötőbe, de újabb balinrajba botlottunk pár száz métert követően, nem hagyhattuk ki, megszórtuk a vizet, s egy búcsú balinnal lezártam azt a fantasztikus balatoni horgászatot.

Megérte korán kelni, a Balaton illata, a táj, a halak olyan nyugalommal töltenek el mindig, ahányszor csak arra járok, amit semmi sem tud helyettesíteni.  Ez a víz egy csoda, vigyázzunk rá!

 

Ezekre szükséged lehet:

Kele ezüstfehér
Ottó bácsi villantói
Kele ezüstfehér

ezüstfehér

1.190 Ft / darab
Nanofil Clear Mist 125mBerkley Nanofil Clear Mist 125m
Berkley
Nanofil Clear Mist 125m

fehér, 125m

4.490 Ft / darab

Hozzászólások

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned.
Ha még nem regisztráltál, itt regisztrálhatsz.

Beléphetsz fikanickkel is, így nem tároljuk az adataidat és név nélkül kommentelhetsz.

Mindezt megspórolhatod, ha a Facebook segítségével lépsz be:
Belépés facebook-kal
 

KpW8dBHS9qYvr7WEKpW8dBHS9qYvr7WE (fikanick)
4 éve

Beírtam a már mentett kódot (jelszót), adott másikat.

9
névtelen jelszavanévtelen jelszava (fikanick)
4 éve

Ui. A "névtelen" jelszavú is én lettem volna, csak nem mentettem a kódját. (Számítógépes zseni...)

8
névtelen jelszavanévtelen jelszava (fikanick)
4 éve

Jó az anyag. Csak egy dolog hiányzik: hol ez a jó hely? (Csopak környékére tippelek.)

7
hirdetés (x)
vasscsaba
4 éve

Köszi srácok!

6
Frankie50
4 éve

Jó írás, jó halak, jó képek! Nekem tetszett!
Kuruc! Majd 12.-én a fülke magányában politizálj! Ezt az oldalt hagyd meg a horgászatnak!

5
aneptun
4 éve

Szokásos jó írás, csak így tovább!

Gratulálok kurucinfo, miért nem csodálkozom, de kérem ilyen portálokon ezt ne.

4
Somefire
4 éve

Jó kis peca volt! Ha az időjárás engedi ismételhetünk.

kurucinfo nevű hozzászólót pedig üdvözlöm.

3
vasscsaba
4 éve

Nekem volt edzőtársam mszp-s polgármester, csak idő hiányában nem horgásztam a fideszessel, ha te horgászokat, sportolókat, embereket ez alapján kezelsz, akkor elég nagy baj lehet...

2
kurucinfokurucinfo (fikanick)
4 éve

A jobbikos -megélhetési- képviselő jelöltel pecáltál?

1
Ezek megvoltak?bezár
Tovább a Fishing Time-ra »
Őszi-téli ruhavásár

hirdetés