Horgászmagazin
Bár az év legnagyobb részében különböző módszerekkel a pontyokat hajkurászom, az ínséges időszakokban olykor késztetést érzek, hogy ragadozó halakra horgásszak egy – egy élménydús peca ígéretében. Amikor pergetni indulok, hol csukára, hol süllőre dobálok, de olyan is akad, amikor a környező patakokat keresem fel néhány termetes domolykó ígéretében. Ez most teljesen más. Minden évben, a komolyabb fagyok beköszöntével irányba veszem a Mohácsi – Duna egy kiszemelt szakaszát és menyhalazni megyek.
2016-ban újra FEHOVA – a Kárpát-medence horgászainak, vadászainak és természetkedvelőinek nagyszabású találkozója
2016. jan. 18.1 hozzászólás
2015 februárjában a 22. Fegyver, horgászat, vadászat nemzetközi kiállításon a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpont „A” (fegyver, vadászat) és „D” (horgászat) pavilonjában 18 ország 270 kiállítója vonultatta fel a rendezvény teljes tematikáját lefedő termékeit, szolgáltatásait. A térség legjelentősebb vadászati találkozójaként jegyzett, és egyben a legnagyobb hazai horgászbemutató szerepét is betöltő eseményre 57 ezer látogató érkezett a világ minden tájáról.
Új-Zélandról hazatérve, őszintén szólva semmi kedvem nem volt a környező országokban pisztrángozni. A tízkilós pettyesek kergetése után a kilós példányokra való horgászat inkább csak játékpecának tűnt, így hónapokig nem is foglalkoztatott a gondolat.
Az ősz beköszöntével vizeink hőmérséklete egyre csökken, a víz lassan letisztul, a víz természetes táplálékkészlete jelentősen megcsappan. A pontyoknak a téli vermeléshez való felkészülés jegyében fokozódó mennyiségű tápanyagot kell elraktározniuk, ennek következtében intenzívebben táplálkoznak a pocakosok.
Kevésbé venném bő lére most a figurát, mondjuk sok halról nem is tudok írni. Egyrészt az emlékek bizonyos távlatokból már nem olyan élesek, másrészt a 30-i peca könnyen feledhetőre sikerült, köszönhetően a nagy mennyiségű pálinkának, amit magamhoz vettem aznap.
Az őszi-téli kövesezés remek móka, persze csak akkor, hogy megtaláljuk a bandát és folyamatosan van kapásunk. Ha órákat kell horgászni hidegben úgy, hogy kapásunk sincs, vagy csak néhány kisebb halat fogunk, érdemes az idő maradék részét újratervezni és/vagy más halak után nézni.
Sok ezer süllőt fogtam már, de tízezret még biztos nem, ha megfogom a tízezrediket, esküszöm, ugyan úgy magamba szippantom majd illatát, mint az összes többinek. Különös varázsa van ennek a halnak, mert még a legzordabb időjárásban is képesek vagyunk kajtatni utána. Mínuszok, északi jeges szél, jég, lefagyott, csúszós hajó, dróttá fagyott horgonykötél és ezer, meg ezer betlis óra.
A sügérhorgászat sosem volt nálam az első sorban, de sosem utasítottam vissza, ha sok kapásra és jó szórakozásra volt kilátás. Azért, ha van esély süllőre vagy csukára, ritkán indulok el kifejezetten sügérezni.
hirdetés
A szürke erdő – megkopott a völgy aranyló bevonata, s nem csak a fák vetették le színes köntösüket, kifakult a vízpart is. Egészen nagy a nyugalom, nem táncolnak már a küszök a vízfelszínen, a megdőlt nádat is már csak a rigók zörgetik, énekükkel megtörve a környék csendjét. Idén kifejezetten későn érkezett ez a jelentős lehűlés, így volt időm bőségesen agyalni, milyen hidegvízi technikákkal lássak neki a téli pontyozásnak.
A vizek hőmérsékletének csökkenésével (főleg a békés) halak nagy csapatokba verődnek, s egyre lassuló mozgással vészelik át a telet.
