Cukk 2015_07

Az első feederbot

Közeledik a tavasz, nyílnak az első kiállítások, a boltok kezdik az év első akcióit, s bár ez nem látszik, de a vizek is készülnek a békéshalas szezon közeledtére. Sokan ilyenkorra időzítik komolyabb vásárlásaikat. Mondjuk az első feederbotjuk megvásárlását.

Az első bot kiválasztása komoly nehézséget jelent. A barátoktól, a horgászsajtóból ömlenek ránk a sokszor ellentmondó információk, s közben magunk sem tudjuk pontosan, mit is akarunk. Milyen hosszú legyen, milyen erős, milyen márka? Mire figyeljünk, melyik tulajdonság mennyire fontos? Szeretnénk úgy elkölteni a pénzünket, hogy azért nem csupán használható, de egyenesen élményt nyújtó pálcát kapjunk. Lehetőleg olyat, ami hosszabb távon is eszköztárunk része maradhat. A pontos paramétereket nem tudom megadni, de talán egy kicsit segíteni tudok. Nézzük először magukat a botokat, mert el kéne igazodni a sokféle pálca között…

A rezgőspicces botok legjellemzőbb darabja a kapás észlelésében kulcsszerepet játszó, rugalmas, a bot további részeinél jobban, látványosabban hajló spicc. A spiccrész az esetek többségében cserélhető, egy-egy bothoz általában kettő-négy, különböző erősségű spiccet adnak. Találkozni olyan pálcával is, ahol a spicc külön nem cserélhető, az a fölső taggal egybeépített. A spiccrész ilyenkor is külön készül, nem a bot testének anyagából van kialakítva. Az ilyen botok egy-három fölső taggal vásárolhatók meg.

A spiccek jellemző tulajdonságai az anyaguk, az erősségük és a gyűrűzésük. A rezgőspicces bot vége készülhet üvegből vagy karbonból. Az üveg anyagúak lágyabbak, csillapításuk viszont rosszabb. Erősebb spiccek esetében a karbon jobb választásnak tűnik, a finomabb, érzékenyebb végeknél inkább ízlés kérdése, ki melyiket kedveli jobban. A spiccek erőssége többnyire jelölve van, vagy a light/medium/heavy szavakkal, vagy unciákkal (1 oz = 28,35 gramm). Ha egyik jelölést sem találjuk rajtuk, akkor fogjuk egymás mellé őket a spiccgyűrűnél és a legjobban lehajló spicc lesz a leglágyabb. Előfordul, hogy a különböző erősségű spicceket különböző hosszúságúra készítik, ilyenkor általában a hosszabb lesz a lágyabb, de azért próbáljuk ki. A spiccek gyűrűzése mindig sűrűbb, mint a bot többi részéé, a gyűrűk mérete jellemzően apró. Főként erősebb feederbotokon találkozhatunk kifejezetten nagy gyűrűkkel a spicceken. Ennek akkor láthatjuk előnyét, ha nagy távolságra, vastag zsinórokkal vagy dobóelőkét kötve horgászunk. Ez utóbbi esetben a csomó nem fog megakadni vagy kárt tenni a gyűrűkben.

A rezgőspicces botok jellemzően 2,40 és 4,20 méter közötti hosszban készülnek. Van ettől hosszabb és rövidebb is, de ebbe a tartományba esik a botok 98%-a. 3,00 méterben vagy az alatt általában kis terhelhetőségű (max. 60-70 gramm dobótömeg) botok készülnek, ezeket nevezik itthon pickernek. Újabban ebben a rövidebb méretben is megjelentek egészen extrém nagy dobósúlyú, masszív feederbotok, melyek csónakból vagy csak nagyon kis helyet biztosító partrészekről használhatók. 3,00 méter fölött, mondjuk 3,30 métertől kezdődnek azok a pálcák, melyeket a hazai gyakorlatban feederbotnak nevezünk.

A rezgőspicces botok – a cserélhető spiccet a fölső tag részének tekintve – két vagy három, hasonló hosszúságú tagból állnak. A rövidebbek (3,00 méter vagy az alatt) inkább kétrészesek, a hosszabbak jellemzően háromrészesek, de a kétrészes kialakítás a 3,60 méteres hosszig megtalálható. A kevesebb rész kedvez a pálca akciójának, vékonyabb bottest-kialakítását teszi lehetővé. Szállítani viszont nehezebb. Vannak ún. aszimmetrikus tagosztású botok is. Ez egy rövid nyélrészt, egy hosszú középső tagot (ez adja a bot szállítási hosszát) és ismét egy rövidebb fölső részt (ebben cserélhető a spicc) jelent. Az ilyen pálcák, bár első látásra esetlennek tűnnek, a használat szempontjából egyáltalán nem rosszak. A hosszú középső rész gerincet, komoly erőtartalékot ad még egy vékonyabb, kisebb dobósúlyú botnak is.

Itt kell kitérnem röviden arra, amit sok kezdő, a pecában még kevés tapasztalattal rendelkező horgásztársunk hibának gondol. Az egyes tagok, amikor a botot összedugjuk, nem fedik át teljesen egymást, kilátszik köztük az alsó tag egy rövid, kezeletlen felületű darabja. Ez akár egy-másfél centi hosszú rész is lehet, ami a gyakorlatlan szemnek gyakran zavaró. Ez nem hiba, teljesen normális, a botok ilyen illesztéssel készülnek! Ami hiba, az az, ha az illesztéseknél a tagok lötyögnek, hiába húztuk egymásra kellően, vagy épp ellenkezőleg, nagyon erősen összeszorulnak. Ha ezt tapasztaljuk egy pálcánál, inkább kérjünk másikat.

A rezgőspicces botok erősségének jelölésére többféle jelzést is alkalmaznak. A leggyakrabban a light (L - könnyű), medium (M – közepes), medium/heavy (MH – közepes/erős), heavy (H - erős), extra heavy (XH – extra erős) jelöléseket látjuk rajtuk. A mostanság elterjed bivalyerős buzerátorokon láthatunk extra-extra heavy (XXH) és super heavy (SH) jelzést is. A fenti jelölések közt nehéz eligazodni, mert a különböző gyártóknál, sőt, azonos gyártó különböző sorozatainál ugyanaz a jelzés nagyon eltérő erősségű és karakterisztikájú botokat jelölhet. Sokszor e jelzések mellett is feltüntetik a botok dobósúlyát. Szerencsére, mert a dobósúly (ha az a valósághoz közeli érték…) kicsit kézzelfoghatóbb. Az egyes kategóriák pontosan nem feleltethetők meg dobósúlynak, de valamiféle támpontot adhat az alábbi táblázat:

ErősségA dobósúly jellemző maximuma
light50-70 gramm
medium80-100 gramm
medium/heavy100-120 gramm
heavy120-150 gramm
extra heavy150-200 gramm

Csak jelzem, hogy angol botokon találkozhatunk még a pontyozó pálcáknál megismert tesztgörbe jelöléssel (fontban /lb/ megadott érték). A másik, szintén szigetországbeli gyakorlat, hogy a boton a hozzá ajánlott zsinór szakítószilárdságát adják meg (szintén fontban /lb/). Ezek itthon kevéssé elterjedt jelölések, de ha valaki találkozik ilyennel, könnyen utánakereshet részletesen is.

Fontos, s talán a legnehezebben körülírható tulajdonság a feederbotok akciója. Az egyik végletet nevezik olaszosnak, bár inkább azt mondanám, az egész kontinentális Európára (olaszokra, hollandokra, németekre egyaránt) ez jellemző. Az ilyen botok, főleg az erősebb változatok blankja a nyélnél viszonylag vastag. Nagy kúposság jellemzi őket. A kisebb terheléseket a bot felső harmada rugózza ki, a következő harmad csak nagyobb megpróbáltatás (dobás, elakadás, komoly fárasztás) esetén dolgozik. A bot legalsó része áll, mint a cövek, vagy csak igen kismértékben hajlik. Fontos azonban, hogy csak a legerősebb, extrém dobósúlyú pálcák kelthetik kézbe fogva egy súlyos paradicsomkaró érzetét, a feszes akció nem teljes rugalmatlanságot jelent!

A másik típus az, amit a horgász-köznyelv angolosnak nevez. Ezek a botok általában vékonyabb, kisebb kúposságú bottesttel készülnek, a falvastagságuk azonban viszonylag nagy. Ez utóbbi miatt az ilyen botok nehezebbek, mint ahogy első ránézésre a vékonyságukból gondolnánk. A növekvő terhelést folyamatosan, egyre nagyobb görbülettel veszik fel. Nagy terhelésnél szinte a nyéltől kezdve dolgoznak. Ez azonban nem jelenthet taknyos, nyeklő-nyakló, rossz csillapítású botot. Ha ilyennel találkozunk valahol, csendben tegyük vissza a helyére.

A fenti két véglet közt lehetséges számos átmenet, köztes megoldás. Mindkét megközelítés jó lehet, inkább az egyéni ízlés dönthet arról, ki melyiket választja, melyiket szereti inkább.

Az alapvető tulajdonságok után rátérhetünk arra, hogyan válasszunk. Milyen szempontokat lehet, érdemes figyelembe vennünk? Először is azon gondolkodjunk el, hol fogjuk a leggyakrabban használni új szerzeményünket? Egyáltalán nem mindegy, hogy egy négyhektáros, sűrűn telepített tavon horgászunk kisebb-közepes pontyokra, kárászokra vagy a Duna egyik kanyarívének külső részén próbálunk majd márnát fogni a húzós vízből. Az első feladatra egy közepes vagy lágyabb bot is megteszi, a második esetben pedig inkább egy extrém erős pálcára lesz szükségünk.

Nem mindegy a „honnan jöttünk” kérdése sem. Ha a mostani vásárlás előtt négyméteres spiccbottal fogdostuk a bodorkákat, biztos nem lesz idegen egy light fedderbot kecsessége és finomsága. Ha a hagyományos fenekező horgászat eszközeit akarjuk feederbotra cserélni, inkább egy heavy bot nyújtja majd a legotthonosabb érzést. Ha ez lesz a legelső saját botunk, s nincs igazán előéletünk a horgászatban, nos, az a legnehezebb. Ilyen esetben nagyon jól jöhet egy horgászcimbora tanácsa, vagy az újságokból/internetről egy kedvenc szerző felszerelésének leírása. Egyáltalán nem biztos, hogy bejön, de legalább valami fogódzót tudnak nyújtani…

Nem mellékes kérdés a távolság. Ha kedvelt vagy tervezett horgászhelyünkön elég csupán közelre, 30-50 méterre horgásznunk, elegendő egy medium bot, sőt, a rövidebb táv megoldható akár egy pickerrel is. Ahogy nő a dobótáv, úgy kell növelnünk botunk hosszát és erejét. Ha tavunkon a parttól 100 méterre lévő patakmeder megdobása jelenti a siker kulcsát, a 3,90-4,20 méteres hossz és a heavy erősség lesz a minimum.

A megcélzott zsákmány nagysága is lehet tényező. Hallhatunk olyan véleményeket, miszerint egy pickerbottal bármit meg lehet fogni és ez hellyel-közzel igaz is. Mégis célszerűbb a tíz-pluszos amurokhoz egy heavy bottal menni vendégségbe, mint sokadszorra megcsúfolva maradni az említett pickerrel… A kistestű, gyengébben védekező halak (mondjuk, jobbára keszegezünk majd) nem igénylik az erős pálcát, s ha beugrik egy-egy bajszos, azt majd megoldjuk úgy, ahogy az imént javasolták, akár egy pickerrel is.

Mindenképp figyelnünk kell arra, hogy a dobálni szándékozott tömeghez (megtömött etetőkosár, esetleg ólom) megfelelő terhelhetőségű botot válasszunk. A horgászvíz „nehézsége” is tényező. A ráckevei híd feletti sétányon pecázva ötven méterre is elszaladhat a zsákmány, ha úgy tartja kedve. Ha végszerelékünk egy víz alatti bokorsor előtt fekszik, akkor abba az irányba öt métert se mehet a hal, kemény bot kell. (Az ilyen helyeket neveztük egy cimborával nehézvíznek, eléggé tudománytalanul…)

Nagy általánosságban első feederbotként három javaslatom lenne. E három bot lefedi a lehetséges szituációk (vizek, halak, távolságok) legalább 70-80 %-át. Az, hogy elsőként melyikre essen a választás, az adott pecás igényeitől és ízlésétől függ.

Szerintem az origó, az abszolút kiindulópont egy 3,60 méteres, medium vagy medium/heavy jelzésű feeder. A spiccek erőssége 2-4 uncia körüli, a gyengébb spicc lehet üveg. Ezzel állóvízen szinte bármi megoldható, amihez nem kell messze, mondjuk 60-70 méternél távolabb dobni. Megfogja a keszegfélét, elbánik nagyon komoly halakkal is. A kockatavakon rendkívül eredményes method módszer tipikus botja. Folyóvízen is működik, ahol az 50-60 grammnál nem nehezebb kosarak vagy a 70 grammnál nem nehezebb ólmok megállnak és elég a parthoz viszonylag közel horgászni. Itt használjuk a legerősebb spiccet. Folyón nem hátrány a kétrészes vagy az aszimmetrikus tagosztású bot.

A következő lépcső egy kategóriával erősebb cucc. 3,90-4,20 méteres, heavy jelzésű feederbot. A spiccek 3 uncia körül kezdődnek hozzá, inkább legyen mindegyik karbon. Csak akkor legyen ő az első kiszemelt, ha tavon rendszeresen kell messzire, 70-90 méterre horgásznunk. Erre a gerincesebb, „olaszosabb” botok célszerűbbek. Indokolhatják még ezt a választást, ha sokat horgászunk nagytestű halakra. Folyón 70-80 grammos kosárral, 90-100 grammos ólommal is megkínálhatjuk. Ha már kicsit több tapasztalatunk van, rá fogunk jönni, hogy kis távolságra a dobósúly egész komoly mértékben (akár a bot névleges terhelhetőségén túl is) növelhető. Ezt azonban csak kellő tapasztalat birtokában próbálgassuk, mert hamar lezúzzuk a pálcát, ha ész nélkül kezdünk neki. A fentieken túl indokolhatja ezt a botot, ha gyakran van „nehézvízzel” dolgunk.

Az origóhoz képest a softliner változat egy 3,30-3,50 méter közötti, light vagy light/medium (ilyen is akad, bár nem gyakran) feederbot. a spiccek jellemzően 1-1,5-2 unciásak hozzá. A spiccek anyaga nem releváns, bár én örülnék neki, ha a legerősebb karbonból lenne. Ez állóvízen 40-50 méteres távig működik. Fehérhalra élvezet lesz vele pecázni. Egész nagy, 6-8 kilós (vagy nagyobb) pontyok is megoldhatók vele, ha van elég hely. Folyón korlátozottan használható, ott, ahol a 30 gramm körüli kosár elég, a parthoz közel horgászva vagy csak nagyon enyhén áramló szakaszokon, öblökben.

A legtöbb horgász szeret két bottal horgászni, ha erre lehetősége van. A régi időkből megmaradt beidegződésként sokan ilyenkor egyforma botokat, orsókat használnak. Addig, amíg csak két-három feederbot megvásárlására van keret vagy elhatározás, én ezt nem javasolnám. Persze, ha állandóan egy helyen horgászunk és az első botunk telitalálat volt, lehet ezt is… A többféle bot jobb lehetőséget ad a különböző helyzetek megoldására. Különböző távolságokra, akár különböző végszerelékekkel is horgászhatunk egy időben, így hamarabb rátalálhatunk az ott/akkor legjobb kombinációra. Az csak ritkán fordul elő, hogy valamelyik botunk egyáltalán nem használható az adott körülmények között.

Nem beszéltem még két dologról. A márkáról és az árról. A márkáról nem is akarok, azt gondolom, hogy nem lényeges. Emberek ölre képesek menni ezen, mert ez vagy az a márka az igazi, az egyedüli. Vagy ellenkezőleg, saját tapasztalat vagy hallomás alapján vannak „nem szeretem” márkák. Szerintem nem fontos, pontosabban nem ez a fontos. 13 feederbot ácsorog félszegen a szekrényem mellett, 5 különböző márkától. Van közte igazi prémium kategóriájú cucc, van tisztes iparosmunka és van kifejezetten olcsó bot is, nem annyira jó nevű márkától. Egyiket sem cserélném le, amire választottam őket, arra tökéletesek.

Az ár kérdése érdekes. Először is mindenkinek annyija van rá, amennyije. Ez egy adott helyzet vagy egy döntés adta keret, mindegy. Általánosságban a pecában is igaz, hogy a jobb többe kerül, csak az a baj, hogy a minőség itt nem egy egzakt dolog. Ráadásul az végképp nem igaz, hogy ami kétszer annyi, az kétszer jobb lenne. Lehet, hogy háromszor jobb, de lehet, hogy számunkra rosszabb. Nem tetszik az akciója, a színe, bármi. A kérdés az, tetszik-e, kézre áll-e. Ez a fontos, nem az árcédula, nyilván a rendelkezésre álló összegen belül.

Jó hosszú lett, így a végére csak azt tudom kívánni mindenkinek: ha sikerült kiválasztani az elsőt, teljen benne sok-sok öröme, adjon rengeteg élményt. Aztán legyen így a másodikkal, harmadikkal és a sokadikkal is. Jó pecát mindenkinek! Ilyen színes pillanatokat, mint ezek:

Végül még valami. A feederbotok – mint a mai horgászbotok általában – karbonszálakat tartalmaznak, így vezetik az áramot. Jól. A botokon lévő alábbi piktogramok nem véletlenül kerültek oda, valós veszélyre figyelmeztetnek. Vegyük komolyan!

 

Hozzászólások

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned.
Ha még nem regisztráltál, itt regisztrálhatsz.

Beléphetsz fikanickkel is, így nem tároljuk az adataidat és név nélkül kommentelhetsz.

Mindezt megspórolhatod, ha a Facebook segítségével lépsz be:
Belépés facebook-kal
 

Lajospapa
4 hónapja

Sokat tanultam a leirásból kezdő feederező vagyok de régi horgász a finom szerelés olyan élményeket hozott amit minden horgásznak ki kéne próbálni ilyenkor nem csak a sport horgászokra gondolok

14
Szobapeca
3 éve

Nos igen Golyó, nagy szerencse az olyan... :) :) :)

13
golyocska1
3 éve

Szuper írás! Bárcsak nekem is lenne olyan ismerősöm, aki így ért a feederbotokhoz! ;)

12

nomen est omen

11
primitív arrogáns bunkó kötekedős enyémavízpartprimitív arrogáns bunkó kötekedős enyémavízpart (fikanick)
3 éve

Minek a drága szerelés?
Négy szál bambusz, egy háló és enyém minden hal! ;) :P

10

valóban jó írás, várom a következő feederes írást!
itt a tavasz, lassan lehet élesíteni a feederes pálcákat!

9
vasscsaba
3 éve

Gratulálok, kiváló írás!

8
safipeti
3 éve

Hehe, végre egy jó írás. Nem csak hasznos, de végre valaki tisztában van a fogalmakkal, és a bot akciója nem azt jelenti, hogy most kettőt adnak egy áráért!

7
safipeti
3 éve

Hehe, végre egy jó írás. Nem csak hasznos, de végre valaki tisztában van a fogalmakkal, és a bot akciója nem azt jelenti, hogy most kettőt adnak egy áráért!

6
Novi
3 éve

küsz :) Bogyó (y)

5
Szobapeca
3 éve

Novi, ez nem a blog helyett, hanem mellett történt :) Lesz a jövőben - gondolom - még néhány írás, ami ilyen formán jelenik meg majd tőlem, de a blog vagyok én. Ennek a linkjét is kiteszem persze a Szobapecán, de külön lapon, nem posztként lesz megtalálható. Semmi nem változott... :)

4
Novi
3 éve

nem rossz ;) de azé' /ha kérhetem/ az első éjszaka joga a 'szobai' vonalon ne szakadjon meg...

3
patrikguth
3 éve

"Nincs feederbotom, de gondolkoztam már rajta.
Mi a típusa annak a botnak melynek a gyűrúi olyan nagyok?
6. ép jobb olda"

Üdv!

A képen egy Spro Feeder bot látható, valószínűleg Spro Team Feeder.

2
76767676 (fikanick)
3 éve

Nincs feederbotom, de gondolkoztam már rajta.
Mi a típusa annak a botnak melynek a gyűrúi olyan nagyok?
6. ép jobb oldal.

1
Ezek megvoltak?bezár
Tovább a Fishing Time-ra »
Prologic Cruzade Session 2 személyes sátor téli ponyvával és ajándék ággyal + hálózsákkal

hirdetés