Mindig szeretek a kora tavaszi horgászatról írni, mivel ez egy új, kihívásokkal teli horgászidény kezdetét jelenti. A tavasz közeledtével szinte mindenki nagy izgalommal várja a szezon kezdetét, és már sokan túl is vannak az első hosszabb rövidebb horgásztúrán.
Természetesen magam is lázasan készülődök és várom a lehetőséget, hogy vízpartra merészkedhessek. Az év első hónapjai nálam is a felszerelések előkészítésével telnek, előkekötés, főzsinórok cseréje hiányzó eszközök beszerzése stb. Szeretem ezt alaposan végezni, hogy a tópartra érkezve már ne kelljen hiányosságokkal bajlódni.
Ez az időszak a pontyhorgászat szempontjából különösen meghatározó, már csak azért is, mert ebben a periódusban a halak tartózkodási és táplálkozási szokásaikat is több nagyon fontos tényező határozza meg. Első sorban a téli, inaktív hónapok után most indul el táplálékkeresésre, amint a vízben lévő alsóbb rendű életformák is "életre" kelnek, kielégítve az energia és tápanyagszükségletüket. Másodsorban a hamarosan bekövetkező ívás is jelentősen befolyásolja a viselkedésüket. Úgy gondolom, ehhez amennyire lehet alkalmazkodnunk kell, és a siker érdekében tisztában kell lennünk néhány fontos tézissel. Hol keressük a halat, mennyit és mivel etessünk? Talán ezek a legfontosabb kérdések, amit ilyenkor felteszünk magunknak.
Tapasztalataim szerint a pontyok tartózkodási helyének megtalálása - csak úgy, mint télen hideg vízben -, sokkal fontosabb, mint bármi más. Az utóbbi évek során arra a következtetésre jutottam, hogy pontyok leginkább csapatba verődve, vagy a tó egy meghatározott részén tartózkodnak. Sokszor ezen az egy bizonyos adott területen horgászva érhetjük el a legjobb eredményeket, még úgy is, ha az év más időszakában ez nem jellemző. Bár közhely, hogy a pontyok a napi középhőmérséklet emelkedésével várhatóan a part menti sekély vizekbe húzódnak, de az utóbbi évek megfigyelései is ezt igazolják. Ezért, ha tudom hogy napos időnk lesz a horgászat alkalmával, lehetőleg én is a tó ezen részét választom.
Ahogy azt már a bevezetőben is említettem, mindig nagy hangsúlyt fektetek a felszerelések előkészítésére, és mivel szeretek nagyon változatos, különböző típusú vizeken horgászni, ezért a teljes előkészület néha lehetetlen. Vannak olyan körülmények, melyek miatt más előtét zsinórt vagy komplett szereléket kell, hogy alkalmazzak, - pl. akadósabb pályán, vagy ha nagy távolságra kell dobni, stb. - ezért néha az vízparton szembesülve kell rögtönöznünk.
Szerelékekről sok oldalon keresztül tudnék mesélni, de talán a legfontosabb, hogy a körülményekhez képest a lehető legfinomabb végszereléket használom. Van a közelemben egy gazdag halállománnyal rendelkező tó, ahová gyakran akár egy délutánra is kiugrok horgászni. Elsődlegesen nem a halfogás a cél - jó persze az is -, de sokkal inkább az általam hasznosnak vélt új csalizási és szerelési módozatok kipróbálása. Miért pont egy ilyen tavon próbálom ki a szerelékeket?
öbbnyire azért, mert általában a gyakrabban megakasztott halak óvatosabbak, elővigyázatosabbak, ezért ha kellően rejtőzködő csali felkínálással be tudom csapni a pontyokat, és ami még fontosabb biztonsággal meg is tudom fogni, akkor vélhetően az a módszer "éles" helyzetekben is jól fog működni. Ezt a példát csak azért hoztam fel, mert a felmelegedő vizekben a halak még keveset mozognak, kevésbé túrják fel a mederfeneket táplálék után. Ebből kifolyólag a tó vize nagyon tiszta és áttetsző, és ehhez a körülményhez kell a szerelékeket, sőt még az etetőanyagot is igazítani.
a már a finom szerelékről beszéltünk, akkor el kell, hogy mondjam, hogy ilyenkor különösen szeretem használni a 8-as 10-es(!) méretű horgot, egy vékony (0.10-0.15mm) fonott előkével, vagy az úgynevezett fluorocarbon zsinórt, melyek még a tiszta vízben is szinte láthatatlan, annak érdekében, hogy a szerelékünk minél jobban rejtőzködjön a fenéken. Tudom ezekkel a paraméterekkel ellátott végszerelékek sokkal inkább a finomszerelékes horgászatra jellemzőek, mintsem egy ehhez képes durva pontyozó bottal történő pecára, bár megfelelő körülmények között egy jól beállított fékkel és egy finom kézzel csodákra lehetünk képesek.
Az etetésnél nem árt figyelembe venni néhány fontosabb paramétert arra vonatkozóan, hogy tulajdonképpen mi is különbözteti meg az ilyenkor használatos alapanyagokat. Jellemzően csak kevés magot használok, abból is csak olyat, ami viszonylag jobban emészthető. Bár a csemegekukorica nem tartozik ezek közé, de a hidegebb vizű horgászatoknál számomra pótolhatatlan takarmány. A főtt magot lehetőleg frissen használom, nem bízom a nyáron jól működő esetleg fermentált (erjesztett) változatokban. Gyakran adagolom még az apróbb gyorsabb oldódású pelleteket is, főleg az alacsony olajtartalmúakat. Az elején utaltam arra, hogy lehetőleg sötétebb árnyalatú etetőanyagot használjunk, lehet az akár szemes takarmány, groundbait stb.
zek esetleges "színezését" javarészt melasszal, vagy más hasonló sötét árnyalatú attraktorral végzem, mely amellett, hogy barátságosabb színt ad a kajának, még nagymértékben édesíti is azt, mellyel szintén pluszt töltet adnunk a csalogatóanyagnak. Szintén utaltam rá, hogy a halak étvágyát és horgászatunk eredményességét ebben az időszakban kiemelten sok tényező befolyásolja, ezért ne csüggedjünk az esetleges kudarcok miatt, legyünk türelmesek és így biztosan meglesz az eredmény is.
Sikeres szezont mindenkinek!
Kapcsolódó írások:
- Haraszkó Csaba:
Kihasználni a helyzetet! - Haraszkó Csaba:
Ragassz és etess! - Haraszkó Csaba:
Hinged Stiff Rig - Haraszkó Csaba:
Nulladik órában - Haraszkó Csaba:
Pontyhorgászat természetes holtágakon
