Adunk egy 1.500 Ft-os kupont, ha feliratkozol hírlevelünkre! Részletek »

Paks 2 nyárra meleg húgyfolyóvá változtatja majd a Dunát

2015.05.06. forrás: cink.hu

Egy rakás olyan hatása lesz a Putyin–Orbán-erőműnek, aminek semmi köze sincs a politikához.

Szezonindító akciókhirdetés

A napokban közzétett határtanulmányból és egy tegnapi eseményből derült ki, hogy alapvetően megváltozhat a Duna. Az őshonos halak vagy egy részük eltűnhet, és amikor együtt üzemel majd Paks 1 és 2, nyáron pisameleg lehet a folyó. Nemcsak Paksnál, hanem le egészen a majdnem 100 kilométerre lévő országhatárig.

Politikus – vagyis a riogatás a munkája, és gitár helyett lélegeztetőgépet penget –, de ezúttal lehet, hogy olyan nagyot nem is nyúlt mellé Berkecz Balázs, az Együtt embere, aki Paks 2-vel befellegezhet a paksi halászlének? címmel publikált blogposztot. Berkecz ugyanis hétfőn elment egy lakossági fórumra, amit Aszódi Attila paksi kormánybiztos és L. Simon “Minden Eseményen Jelen Vagyok a Gátmetszéstől a Holdraszállásig” László sajtótájékoztatóügyi államtitkár tartott. Beszámolójából derül ki, hogy az egyik legfontosabb téma a Duna várható felmelegedése volt.

Az atomerőmű természetesen ma is enged vissza hűtővizet a Dunába, másodpercenként 100 köbmétert, ezért építették a folyó mellé. Paks 2 ehhez 132 köbmétert tesz majd hozzá másodpercenként. A jelenlegi tervek szerint két évig működne párhuzamosan Paks 1 és 2, vagyis ekkor 232 köbméter – a szabályok szerint legföljebb 33 fokos – víz zúdulna másodpercenként a folyóba. Aminek kőkemény hatása lehet az élővilágra, főként a halakra. Miközben a klímaváltozás-kutatók brutális változásnak tekintik, ha egy folyó vizének átlaghőmérséklete 10 év alatt egy fokot emelkedik, itt ez egy napon belül fog megtörténni, amikor bekapcsolják Paks 2-t. És arra nyilvánvalóan semmiféle biztosíték nincs, hogy a három blokkot tényleg csak két évig működtetik párhuzamosan.

Paks városa alatt a Duna rövid távon annyira fel fog melegedni, hogy a tanulmány több fejezete foglalkozik a kérdéssel: nyáron, a legmelegebb napokon hogyan lesz egyáltalán tartható az előírás, hogy a folyó nem lehet 30 fokosnál melegebb. A szerzők azt a megoldást támogatták, hogy ilyenkor csökkenteni kell az erőművi blokkok teljesítményét, mert a többi módszer vagy drága, vagy további környezetrombolással jár.

Átnyálaztam a határtanulmány több fejezetét. Érdekes látni, hogy amikor a “hűtőtornyok vagy Dunába engedés” kérdéskört elemezték, a magas hűtőtornyok látványa negatívumnak számított, a Duna élővilágának esetleges átalakulása pedig nem is szerepelt a szempontok között. A tanulmány más fejezeteiben igen. Ezekből kiderül, hogy az őshonos halállomány nagy része nyaranta a határértéken fog táncolni. Ha el nem költözik hidegebb éghajlatra.

A Dunában gyakori fajok általában ún. mezosztenoterm halfajok, melyek optimális hőmérséklet-tartománya 14-28 fok, felső letális hőmérséklet-tartományuk pedig 28-34 között van [18-47]. Ilyen fajok a paksi szakaszon is előforduló csuka, jász, bodorka, dévér, karikakeszeg. Akadnak más csoportosítások is, melyek részletesebben (finomabb skálán) csoportosítják a Dunában is előforduló halfajokat hőmérsékleti igényeik szerint. E szerint kifejezetten melegebb vizet kedvelő halfajnak sorolható a dévér, a karikakeszeg, a compó, a vörösszárnyú keszeg, a harcsa és például az inváziós, idegen honos fekete törpeharcsa [18-27]. E fajok optimális növekedési hőmérséklete (azaz amikor a halfaj a legintenzívebben növekszik megfelelő táplálékmennyiség esetén) 20-28 fok között van, míg a letális hőmérséklet számukra 34 felett található. A magasabb hőmérsékletet közepes mértékben tűrő fajnak tekinthető a küsz, a márna, a bodorka és a szivárványos ökle, melyek optimális növekedési hőmérséklete 14-23 fok között, míg a letális hőmérséklet 28- 34 fok között van. Végül a magas vízhőmérsékletet kevéssé tűrő fajok közé sorolható a csuka, a sügér, a fenékjáró küllő, a paduc és a nyúldomolykó.
A tanulmány egyes táblázataiból az derül ki, hogy a hűtővíz miatt a Duna nyaranta, meleg időben tartósan a 28-29 fokos tartományban lehet. Ami egyes halfajoknak halálos, de egyiknek sem kellemes, így elképzelhető, hogy alapvetően átrendeződik az élővilág. És nemcsak Paks település közvetlen közelében! Az adatsorokból kiviláglik, hogy a hatás innen 93 kilométerre, az országhatárnál is érezhető lesz, a gemenci erdő természetvédelmi területének magasságában pedig kifejezetten markáns. A modellszámítások szerint Gemencnél majdnem 2 fokkal nőhet a vízhőmérséklet, éppen az eleve oxigénszegényebb nyári időszakban.

Mit mondott erről élőben az államtitkár? Berkecz ezt írja:

Ezt Aszódi professzor valahogy úgy kommentálta, hogy lesznek vízi élőlények, amelyek kedvelni fogják ezt a magasabb hőmérsékletet, és lesznek olyan halak, amelyek majd máshol fognak úszkálni. Nekem meg valahogy ez úgy jött le, hogy Paks 2 beüzemelése után el lehet felejteni a hagyományos paksi halászlét.
Az utóbbi megjegyzés nyilván lélegeztetőgépizmus, de van némi alapja. Épp ez Magyarország egyik olyan ritka környéke ugyanis, ahol a lakosság szoros, mély, mondhatni napi kapcsolatban van a folyóval, nem utolsósorban a benne élő halak miatt. Ha felborul a Duna ökoszisztémája, az errefelé nem az a típusú probléma, hogy oké, séta közben ezentúl nem látok balkáni kikericset, na bumm, hanem az itt élő emberek mindennapjait változtatja meg.

Ingyenes szállításhirdetés


Horgászhírek

Még több horgászhír »