Messziről jött hekk a balatoni tányéron

2015.07.07. forrás: gondola.hu

A nyaralás elmaradhatatlan kelléke évtizedek óta a hekk, vagy más néven csacsihal. De mi is az a hekk, amit a tóparti büfékben, vendéglőkben kínálnak?

3752 termék akcióbanhirdetés

A balatoni hekk története a hetvenes-nyolcvanas évekre nyúlik vissza, amikor egyre több büfében kezdték el árulni a szálkamentes halfajtát. Akkoriban egyre kevesebb keszeget halásztak ki a tóból, aminek következtében a hal ára az egekbe szökött, így muszáj volt helyettesíteni egy olcsóbb fajtával. Megindult a hekk importálása, amelynek nemcsak hogy jóval kedvezőbb volt az ára, hanem az elkészítése is sokkal könnyebbnek bizonyult. Az egyre inkább kelendő tengeri csukafajta, a hekk hamar felváltotta a balatoni hal szerepét.

Manapság a csacsihal tömbökbe fagyasztva érkezik hazánkba, döntően Argentínából és Chiléből, de előfordul, hogy Norvégiából is kerül hozzánk. Magyarországra főleg a 30-40 dkg körüli példányok érkeznek, mivel ezeket lehet a legkényelmesebben kisütni.

Miért nem a Balatonból származó halat kínálják a vendéglátósok a tengeri helyett? Ennek több oka van. Egyrészt a hekk korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre, másrészt ha a büfésnek nincs hűtőkapacitása, a tó körüli hűtőházak valamelyikében ingyen tárolják a sütnivalót, csak el kell hozni reggelente.
A friss keszeget ezzel szemben mindennap be kell szerezni, majd munkaigényesen pikkelyezni, kibelezni. Így ez jóval körülményesebb, mint a tengeri versenytárs. A nyaralóközönség a tapasztalatok szerint ráadásul inkább megveszi az olcsóbbat, ami nem ugyanaz, ámbár a maga módján kétségtelenül finom. Ennek ellenére elvétve, de még mindig találni magyar halfajtákat, pontyot, harcsát és keszeget is az étlapokon.
Honnan tudjuk, hogy valóban hekket eszünk, és nem valami más hal az, amit elénk tesznek? Ahhoz, hogy könnyen felismerjük, először is tudni kell, hogy a hekknek még a származási helyén levágják a fejét és a farkát, mielőtt 5-6 hetes úttal Magyarországra indulna. A háta és az oldala sötétszürke, a hasi része pedig a fehér színtől az ezüstszürkéig terjedhet. A hekk fagyasztott állapotban akár két évig is eláll. Érdekesség, hogy míg a keszeg tömege a sütés és a hő hatására két-három dekagrammot csökken, addig a hekké ugyanennyivel nő, így nem csoda, hogy a büfések az üzleti érdekeket szem előtt tartva inkább az utóbbit részesítik előnyben.

Az is gyakori, hogy fogas (süllő) helyett cápasteakfilét adnak a büfék, mivel az olcsóbb. A tengeri halfilé feleannyiba sem kerül, mint a fogas, mégis azonos áron értékesítik. Az íz alapján pedig csak azok tudják megkülönböztetni egymástól a kettőt, akik tapasztalt halfogyasztók. A laikusok persze nemigen érzékelnek semmit, mivel mindkettő fehér, vastag húsú, szálkamentes hal. A hozzáértők általában arra szokták felhívni a figyelmet, hogy ha barnás foltokat észlelünk a halon, akkor szinte biztosak lehetünk benne, hogy nem tengeri hekkel van dolgunk.

Szurok Dávid

Napi Gazdaság Online

hirdetés
Utoljára megtekintett termékek:

mutasd az összeset

Horgászhírek

Még több horgászhír »