Kiszáradt a tóból mind a sár, mind a víz,...

2015.03.15. forrás: szon.hu

Kisvárda–Szabolcsveresmart - Szakértő a telefonnál címmel volt olvasható megyei lapunkban március 12–én a Szabolcs Halászati Kft. ügyvezetőjének, Radóczi Jánosnak a válaszai a megye halászati, valamint horgászati helyzetéről.

3752 termék akcióbanhirdetés

A demecseri Fintor László a szabolcsveresmarti víztározó, Rétközi–tó sorsáról érdeklődött. Radóczi János az alábbiakat válaszolta.
– A „rétközi tó” jóformán üres. Aktuális a halászati jog újra odaítélése. Még nem kerülhet sorra, mert az a jogszabály nem jelent meg. Igen komoly fejlesztés várható a tározót illetően. A szélsőséges időjárás mellett nem volna célszerű úgy vizet beengedni, hogy a várhatóan száraz időjárásból eredő párolgást mesterségesen ne lehessen pótolni. Meg nem erősített hírek szerint komoly fejlesztésekre készül a vízügyi igazgatóság a térségben, ami alapjaiban változtatja meg majd a szabolcsveresmarti víztározó halászati, horgászati hasznosítását.

E válasz kapcsán csak egy kérdés fogalmazódott meg bennem, mint a környék ismerőjében, aki ismeretekkel rendelkezem a tó történetéről. Mit tett a Szabolcs Halászati Kft. az elmúlt évtizedekben a tó minőségi szinten tartása érdekében?

A tározó története

"Szabolcs–Szatmár megye új víztározója az 1980–as évek második felében épült. Alaprendeltetése a Rétköz–Lónyai csatorna–Tisza közötti részének belvíz rendezése, azonban a több mint 400 hektáros és 10 millió köbméter vizet tartalmazó tározó tó üdülés és idegenforgalmi hasznosítása olyan lehetőség melynek kiemelt fejlesztése feltétlen indokolt" – olvasható az 1989 májusában Nyíregyházán megjelent, „A szabolcsveresmarti víztározó és környékének üdülés és idegenforgalmi kiadványa, a területrendezési és fejlesztési elképzelésekről” dr. Vincze István által szerkesztett tanulmányban. A vízépítési munkák költsége 500 milliós nagyságrendű volt. A tanulmány szerint négy ütemben megépülő üdülőterület 15 ezer fő üdülő létszámmal számolt, de az összes üdülő népesség a 20–25 ezer főt is megközelítheti. A program szerint Szabolcsveresmart, Kékcse, Döge települések, egy kiemelt üdülés és idegenforgalmi centrum anyatelepüléseként, fel kell készülni saját települései adottságaik továbbfejlesztésére. A tervezett üdülőhely Dombrád–Cigánd közelsége miatt a szomszédos Borsod–Abaúj–Zemplén megye, Kisvárda révén pedig a szomszédos országok irányából számíthat jelentős idegenforgalomra.

A kiadvány összegzésében a következőket olvashatjuk „Ez a térség megfelelő fejlesztéssel, odafigyeléssel, közös és egyértelmű szándékokkal valóban megyénk kiemelt üdülő helyévé válhat a tervezett Felső–Tiszavidéki régiójának részeként” – írta 1989 májusában dr. Vincze István megyei főépítész.

A megépült tározó első feltöltését a Tisza–vízből az 1990. évi árvíz alkalmából tervezték.1989 májusában a belvízveszély csökkentése érdekében 3 millió köbméter vizet emeltek be a tározóba, amellyel csökkentették a belvízelöntéseket.

Fejlesztési lehetőségekről

A nyíregyházi székhelyű Záhony és Térsége Fejlesztési Kft. és a Szabolcs–Szatmár–Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közös szervezésében 1998. február 17–én 11 órai kezdettre rendezett találkozón – mely Kisvárdán a Felső–Szabolcs ÁFÉSZ tanácstermében volt – ahol a Záhonyi Vállalkozási Övezet fejlesztését, a vállalkozási övezetben működő legnagyobb cégeinek vezetői a vállalkozási övezet által nyújtott lehetőségekről tárgyaltak. (A találkozón részt vettek s előadást is tartottak a témával kapcsolatban; Dr. Szegvári Péter az Országos Területfejlesztési Központ vezérigazgatója, a Magyar Fejlesztési Bank képviseletében Kovács F. László vezérigazgató–helyettes, valamint Dr. Csuhaj V. Imre ügyvezető igazgató. Záhony és Térsége Fejlesztési Kft. képviseletében Fekete János FB. elnök, a Szabolcs–Szatmár–Bereg Megyei Területfejlesztési Tanács képviseletében Dr. Zilahi József. A találkozóra szóló meghívót Pekó László a Szabolcs–Szatmár–Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnöke és Dr. Kovács Ferenc Záhony és Térsége Fejlesztési Kft. ügyvezető igazgatója írta alá.)

Hajózható Tisza, komorói kikötő, dombrádi duzzasztó

Ezen az ülésen többek között az elképzelt és tervezett tiszai fejlesztésekről Bodnár Gáspár, a Felső–Tisza–vidéki Vízügyi Igazgatóságon műszaki igazgatóhelyettese, tájékoztatta a megjelenteket. Beszámolt arról, hogy tovább folyik a Tisza folyó rendezése, szabályozása mely a hetvenes években kezdődött el. Az akkori tervekben szerepelt a komorói kikötő, a dombrádi duzzasztó építése, a Záhony és Dombrád közötti Tiszai szakasz hajózhatóvá tétele. Tájékoztatót adott a Rétközi–tó hasznosítási terveiről. Arról, hogy a több mint 400 hektáros terület 10 millió köbméter vízfelülettel, mintegy 20–25 ezer ember üdülését tudná szolgálni. Ezzel a Felső–Tiszavidék régiójában a megye kiemelt üdülő helyévé válna a Rétközi–tó kínálta lehetőség.
A negyedszázaddal ezelőtt megjelent tanulmány, s az immár 17 éve megrendezett fejlesztési tanácskozást követően napjainkba oda jutottunk, hogy a szabolcsveresmarti Rétközi–tó, jóformán víztelen.

Vincze Péter

hirdetés
Utoljára megtekintett termékek:

mutasd az összeset

Horgászhírek

Még több horgászhír »