Kicsinálta a kormány a magyar halászokat

2015.08.13. forrás: nol.hu

Az emberi jogi bíróságon remélnek elégtételt azok a halászok, akik könnyen földönfutóvá válhatnak, mert egy májusi törvénymódosítás szerint jövő januártól fel kell hagyniuk a foglalkozásukkal.

BLACK FRIDAY napok meghosszabbítvahirdetés

Csak az eszközeik elértéktelenedése miatt fejenként több milliót veszítenek.

Újabb szakma képviselői tervezik, hogy az emberi jogi bírósághoz fordulnak: a trafikosok és a nyerőgépek üzemeltetői után most a halászok akadtak ki, mert a hatalom egyetlen tollvonással megfosztotta őket a megélhetési lehetőségüktől. A halgazdálkodásról szóló törvény idén májustól hatályos módosítása szerint „kereskedelmi célú halászati engedély a 2016-os naptári évre, valamint az azt követő naptári évekre nem adható ki",

tehát aki ezt a mesterséget űzi, kidobhatja a felszerelését, s kereshet magának más foglalkozást.

A szolnoki Kovács Géza – akinek már az ükapja is halászként kereste a kenyerét – viszont egyelőre nemigen tudja, mihez kezd jövő januártól. Van ugyan épületasztalos végzettsége is, de azt gondolja, nagyobb rend lenne az országban, ha mindenki azt csinálná, amihez igazán ért. Ő a Tiszát ismeri. A 38 esztendős férfi amúgy igen sajnálatosnak tartja, hogy egy budapesti irodában, számítógép mögött ülve olyan ember dönthet a sorsáról, aki talán soha nem látott kétkezi munkást.

Az egész országban legfeljebb pár száz halász dolgozik a természetes vizeken – például a Dunán, a Tiszán, a Körösökön és a Berettyón –, így nemigen talál a tiltásra ésszerű magyarázatot Kovács Géza.

A halállomány védelme – amire a jogalkotó hivatkozott – szerinte nem igazán megalapozott érv, hiszen a nagyjából háromszázezer horgász jóval többet fog ki, mint a „hivatásosok”, a kormoránokról nem is beszélve.

Egy halász éves kvótája hat tonna, miközben a horgászok kerete meghaladja a hét tonnát – állítja Kovács. Ennyit fogni horoggal elég valószínűtlen – ismeri el –, de ha mindenki csak tízkilónyi halat akaszt meg, az mindjárt háromezer tonna, s a rendelkezésre álló adatok szerint ennél is nagyobb, négyezer tonna körüli a zsákmány. A profik jó, ha ennek felét képesek évente kiemelni.

A szakmát különben folyamatosan próbálták ellehetetleníteni

– állítja a halász. A Balatonon már egy ideje nem dolgozhatnak, aki meg folytathatta ezt a tevékenységet, annak is újabb akadályokat kellett leküzdenie. A halászati jogot 2000-ben 15 évre adták meg, 2013-ban mégis jelentősen megváltoztatták a játékszabályokat, amit Kovács Géza elég furcsa megoldásnak talál. A törvénymódosítás miatt különben legalább hatvanan már akkor felhagytak ezzel a tevékenységgel.

Érti persze Kovács, hogy a 300 ezer horgász nagyobb szavazóbázist jelent, mint pár száz halász, s értük senki nem emeli fel a szavát, míg a pecások mögött állítólag maga a köztársasági elnök áll. A horgászok különben azért örülhetnek a törvénymódosításnak, mert a körükben sokan úgy vélik, azért nem fognak semmit, mert a profik lehalásszák az összes halat. Ettől azonban a hozzáértők szerint nem változik a helyzet, mert aki nem ismeri a vizet, hiába lógatja be a zsinórt. Ugyanakkor tartanak attól, hogy a piacról kieső halmennyiséget rabsicok fogják majd ki, és azt feketén értékesítik.

A halászok próbálkoztak fellépni: levelet írtak a földművelésügyi miniszternek, aki csak annyit válaszolt, reméli, hogy mindenki megtalálja a helyét az életben. Erre reagálva pertársaságot akartak alakítani, és megkeresték Magyar Gábor ügyvédet, aki erről lebeszélte őket, mert jogalkotással okozott kár miatt nem lehet perelni az államot. Így marad Strasbourg, s nagyjából ötvenen vannak, akik szinte biztosan ezt az utat választják.

Az ügyvéd optimista, mert az emberi jogi bíróság idén januárban jogerősen kimondta, a magyar állam megsértette a magántulajdonhoz való jogot, amikor 2013-ban visszavonta a soproni Vékony László trafikengedélyét. Magyar Gábor szerint

most is hasonló a helyzet, hiszen egy foglalkozási csoport megélhetési lehetőségét veszik el azzal, hogy a természetesen vizeken egyik évről a másikra megtiltják a halászatot.

A döntés miatt az érintettek eszközei is nagyrészt elértéktelenednek, és csupán emiatt egyenként többmilliós veszteséget kell elkönyvelniük.

Lehetett volna kulturáltabb megoldást is választani, például nem adnak ki új engedélyt – mondta Magyar. Az ügyvéd szerint az is elfogadható, ha biztosítanak néhány év átmeneti időt, hogy mindenki felkészülhessen az új helyzetre, s találjon más foglalkozást. A rapid tiltás viszont jogállamban elképzelhetetlen, ezért valószínűnek tartja, hogy Strasbourgban nyerni fognak. Hogy mennyit, azt becsülni sem akarja, de most arra kérte a halászokat, vegyék számba az elmúlt öt esztendő bevételeit, és adják meg szerszámaik értékét.

 

hirdetés
Utoljára megtekintett termékek:

mutasd az összeset

Horgászhírek

Még több horgászhír »