Jön a hódarmageddon

Szigorúan ellenőrzött körülmények között gyéríteni kell a hódokat - hangsúlyozta a napokban a Földművelésügyi Minisztérium szakállamtitkára. V. Németh Zsolt erről a természetvédőkkel is tárgyalt. Gyors megoldást sürget a találkozón részt vevő Czabán Dávid biológus.


hirdetés

Az utóbbi időben Győr-Moson-Sopron megyében annyira túlszaporodtak a hódok – melyeknek nincs a területen komoly ellenségük –, hogy komoly károkat okoznak. Erről a Kisalföldben is többször beszámoltunk. V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára szerdán tárgyalóasztalhoz ült több természetvédelmi szakemberrel e témában. A találkozón részt vett Czabán Dávid hódkutató is.

– Javasoltam, hogy jó lenne mielőbb létrehozni egy hódkezelési tervet. Felmérni az állományokat és meghatározni, hogy milyen módszerrel lehet gyéríteni az egyébként védett állatokat. Na és hogy ki végezze el ezt – emeli ki a hódspe- cialista kutatóbiológus. Czabán Dávid szerint Magyarországon ugyanis nincs gyakorlata a hódok gyérítésének. Eddig arra volt példa, hogy csapdázással befogták a rágcsálót, és azt máshol engedték el.



A Szigetközben mintegy száz évnyi „szünet" után a nyolcvanas években jelentek meg az első hódok, amelyek korábbi ausztriai telepítésekből származtak. 2003-ra már az egész területet meghódították, és azóta növekszik a számuk. A legutóbbi, 2013-as felmérés szerint a Szigetközben 500–750 példány élhetett.

Az ágrendszerben már lassan telítődnek az élőhelyek, a fiatal egyedek kiszorulnak a Mosoni-Dunára és az Öreg-Dunára. Az innen származó egyedek népesítették be az északnyugati országrészt, de tulajdonképpen a Duna menti hódok is innen erednek. Mára szinte az egész ország „megtelt" hódokkal, így a fenti módszer már nem alkalmazható.

Európában sincs szükség sehol aktív betelepítésre, hanem mindenhol a menedzsmentprogramok és az állományszabályozás kerültek előtérbe. Osztrák gyakorlat a gyérítésre, hogy az állatokat csapdázzák és kilövik (a hódokat kutatási célokra is használják). Ezt látja járható útnak hazánkban is a kutató. A vadászattal viszont vannak fenntartásai: egyrészt mert a hód éjszakai állat, de például a magas és sűrű növényzet is akadályt jelent levadászásukban.

– Minél gyorsabb megoldást kell találni a szakemberek bevonásával, a gyakorlati módszerek kidolgozásával. Mivel a hódoknak nincs természetes ellenségük, olyannyira elszaporodhatnak, hogy húsz-negyven éven belül leehetik az összes fellelhető eleséget. Ezzel az állomány összeomlását okozva. Már csak természetvédelmi érdekből is be kell az embernek ebbe avatkoznia – zárta a hódkutató.

Hozzászólások

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned.
Ha még nem regisztráltál, itt regisztrálhatsz.

Beléphetsz fikanickkel is, így nem tároljuk az adataidat és név nélkül kommentelhetsz.

Mindezt megspórolhatod, ha a Facebook segítségével lépsz be:
Belépés facebook-kal
 

kajakcanoe
10 hónapja

A fővárosi szakasz is dugig van velük és valóban halriasztó a hód. Ha látom, hogy ott lébecolnak a köveken, vagy ott úszkálnak, az a hely azon az éjjel nem ad halat.

7
xwdqqddskkzrrpyxwdqqddskkzrrpy (fikanick)
11 hónapja

nem is erre a szép magyarországra gondoltam a prém eladással kapcsolatban itt még a patkányszar is védett

6
Minek a helyesírás egy horgásznak? :DMinek a helyesírás egy horgásznak? :D (fikanick)
11 hónapja

"sőtt"? "canada"?
Mondatszerkezet, írásjelekkel?
Értelmes (fogalmazású) mondat?
Te a "harcsakutya" IQ fenomén vagy, másik fikanickkel...
Jellegzetes a stilisztikád, az írás "tudásod" mellett. :D

A témához szólva:
Az állatprémeknek mára már nincsen piaca, azaz kereslete. Na meg főleg itt vannak már az "állatvédők"...
30-40 éve sok prémes állatot megnyúztam én is. Alig több, mint húsz éve még vidrákat is, pedig azok már akkoriban is "szigorúan védett" állatoknak számítottak. Kettő a téli varsámba fulladt bele anno, egyet pedig egy tőzegbánya melletti patakhíd tövében találtam elütve hajnalban. Tehát közvetlenül nem "gyilkoltam" vidrát én sem. (Rókát pl. annál inkább.)
Egyszer megkóstoltam a borz húsát, de nem tartom élvezhető, azaz ehető dolognak. Sőt, akkor a terrier kutyáim sem ették meg azt a sült-főtt borz húst! Szerintem ugyan ez áll a hód "ínyenc" húsára is. Szar lehet...
Csapdázni és kilőni azért kellene őket, mert elűzik a halállományt az adott vízterületről, helyről! Az ártéri fagazdálkodásban okozott kárukat én nem is említettem. Na meg alkonyattól reggelig ott úszkálnak keresztül-kasul a horgászok orra előtt, a bevetett készségeken át pl..

(Ja és olyan IP címmel lépek ide írni, amilyennek éppen akarok...) ;-P

5
xwdqqddskkzrrpyxwdqqddskkzrrpy (fikanick)
11 hónapja

valamikor meg is ették nálunk sőtt ma is eszik finn canada a bőre pedig nagyérték

4
bannolsz is?bannolsz is? (fikanick)
11 hónapja

Tehát bannolgatsz... :D

3
bannolsz is?bannolsz is? (fikanick)
11 hónapja

A hódot gyéríteni kell, radikálisan!
Mivel a halállomány fél a vidrától, ugyan úgy megretten a közelébe kerülő úszó hódtól is!
Tehát: a hód, pláne a sok hód, halriasztó, halelűző tényező!

2
harcsakutyaharcsakutya (fikanick)
11 hónapja

magyarországon mindig akkor intézkednek amikor már túl késő itt a kormorán példa én nagyon sokat túrázok természetes vizeken télen is és siralmas h mi marad hódok után is és a kormoránok után is de a két keszeg az nagy büűűűűn a halásztörvény úgy szar ahogy van ugyan az a büntetés jár az áramosoknak a robbantóknak a mérgezőnek gereblyésnek a szigonyosnak stb mintha valaki csali hálóval fogna 3 4 db halat akik ezt a törvényt alkották azokkal ugyanúgy kell végezni mint a fent le irtak szerint méreggel bombával szigonnyal árammal és gereblyézve

1
Ezek megvoltak?bezár
Tovább a Fishing Time-ra »

hirdetés