Jász-e a jászkeszeg?

2015.05.07. forrás: nyest.hu

Egy hal után nyomozunk. Belebotlunk Mária Teréziába, az oroszokba és a déli szlávokba a halfajok sűrűjében. Brakkvizet ugyan nem iszunk, de a végén jót eszünk.

3752 termék akcióbanhirdetés

Kevés hazánkban élő népcsoportnak van külön ünnepe. Ezen kivételes napok egyike a roma világnap, melyet április 8-án ünneplünk. De egy másik népcsoportnak is van saját napja. 1991 óta május 6-án ünnepeljük a jászok napját annak emlékére, hogy 1745-ben ezen a napon adta vissza a korábban jobbágysorba süllyesztett jászok jogait Mária Terézia – sok-sok pénzért. A jászok napja alkalmából most azt próbáljuk kideríteni, hogy a valaha elsősorban a Jászságban letelepedett népcsoportnak van-e köze a jászkeszeg nevű ízletes halhoz.

A kérdés megválaszolásához vegyük le a polcról A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárát (TESz.). Eszerint a hazánkba a 13. században betelepedett jászok neve óorosz eredetű, végső forrása pedig valamelyik iráni nyelv. Ezzel szemben a jász halfajnév feltehetőleg valamelyik délszláv nyelvből került a magyarba. A szó számos szláv nyelvben megvan, és egy halfajra használják: a jászkeszegre vagy a fejes domolykóra. A szó további etimológiája azonban nem tisztázott, így egyelőre semmi alapunk nincs azt feltételezni, hogy a jász népnév és a jász halnév közös forrásból származik.

A jászt sokszor jászkeszegként emlegetik. Az összetétel második tagja, a keszeg szó a TESz. szerint a kesze- tőből és egy -g főnévképzőből áll. A kesze- tő örökség a finnugor korból. A keszeg szó lekicsinylő, ’sovány, vézna’ jelentése azért alakulhatott ki a szótár szerint, mert a sovány, szálkás keszeget nem sokra becsülték.

Brakkvíznek nevezik azokat a folyótorkolatok körül található területeket, ahol a folyóból érkező édesvíz és a tengerből vagy óceánból származó sós víz keveredik. A brakkvizek sótartalma gyors ingadozást mutat, hiszen függ a folyó vízhozamától, az árapály jelenségétől és a térségben uralkodó szélviszonyoktól is.

A jász(keszeg) nevet ma a Leuciscus idus tudományos nevű halfajra használjuk. Ez a faj Németországtól Szibériáig él, édesvizekben és a folyótorkolatoknál található brakkvizekben is előfordul, 15 méteres mélységig. A faj a május-júniusi ívási időszakon kívül szabadon horgászható hazánkban.

A jász szót nem csak erre a fajra használták azonban: a TESz.-ben számos más halfajt is felsorolnak a szó valamikori jelentései között. Találkozunk a ’jászkeszeg, ónos jász’ mellett a ’fürge cselle’ (Phoxinus phoxinus), a ’pénzes pér’ (Thymallus thymallus), a ’fejes domolykó’ (Leuciscus cephalus) és a ’nyúldomolykó’ (Leuciscus leuciscus) jelentésekkel is. Lehetséges, hogy ugyanaz volt a neve ennyi különböző fajnak?

Mint a szótár is figyelmeztet rá, ez korántsem biztos. Egyszerűen arról van szó, hogy a korábbi leírások, adatgyűjtemények nem voltak elég precízek. Még ma is gyakori, hogy egy névvel több fajt illetnek. Emellett az, aki nem foglalkozik halakkal vagy horgászattal, ma sem tudná megmondani, hogy nyúldomolykót vagy jászkeszeget mutatunk-e neki.

Emellett az állat- és növényfajok esetében azt sem szabad elfelejtenünk, hogy egy-egy fajnak vidékenként más-más neve is élt. A sok népi elnevezés között sem egyszerű rendet teremteni. A jászkeszeg más elnevezései között megtaláljuk a jász szó ejtésváltozatait: a jact és a jazt, valamint egy becézett alakot is: jaszkó. Ugyancsak a jász ejtésváltozata a gyász is, de a gyászkeszeg alak létrejöttében népetimológiás folyamatok is közrejátszhattak.

A jászkeszeg a pontyfélék családjába tartozik, így nem meglepő, hogy jászpontyként is ismert. Az ón ’ezüstfehér fém’ szó is gyakran felbukkan a hal nevei között, talán a pikkelyek színe miatt: ónos jász, ónkeszeg.

A sárgás színű fajtaváltozatot (Leuciscus idus var. ’Gold’) pedig arany orfa néven ismerik Az orfa szó azonos a hal német Orfe ’jászkeszeg’, illetve angol orfe ’ua.’ elnevezéssel. Az orfe a németből került az angolba és feltehetőleg a magyarba is. A szónak valószínűleg a latin orphus, illetve a görög orphos ’tengeri sügér’ szóhoz van köze.

A jászok által kezdett nyelvi körtáncot, amiben jászkeszegek, sügérek, keszegek, pontyok, domolykók, pérek és csellék is részt vettek, hogy is fejezhetnénk be másképp, mint egy jó kis lakomával. Aki olyan szerencsés, hogy van egy-két jászkeszeg a szákjában vagy a mélyhűtőjében, a jászok napja alkalmából elkészítheti a halakat például tepsiben sütve vagy paprikás lisztben megforgatva és bő olajban kisütve. Jó étvágyat kívánunk hozzá!

Források
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.)
Új magyar tájszótár (ÚMTSz.)
Fritz Terofal: Édesvízi halak

hirdetés
Utoljára megtekintett termékek:

mutasd az összeset

Horgászhírek

Még több horgászhír »