Interjú a Halászati Kft. ügyvezetőjével

2015.03.12. forrás: szon.hu

Nagy hal akadt a horgunkra. Horgászberkekben évtizedek óta ismerősen cseng Radóczi János neve. A Szabolcsi Halászati Kft. ügyvezetője fogadta olvasóink záporozó kérdéseit, illetve reagált az elektronikus úton érkező felvetésekre is. A pontos – esetünkben a pontyos – „rendelési időhöz” képest tovább tartózkodott a Kelet-Magyarország szerkesztőségében. A fajsúlyosabb kérdéskörökre éppúgy reagált, mint a lényegesen könnyedebbekre. Összességében kellemesen érezte magát, fickándozott a megduplázódott intervallumban. Frappáns válaszaiból kiderül: volt szákjában minden jó.

3752 termék akcióbanhirdetés

A ciánszennyeződés apropóján a rakamazi Nagy Antal arról érdeklődött, hogy mennyit regenerálódott a folyó, azaz újra a régi már a Tisza?

Radóczi János: Igen! A fogások olyannyira jól alakultak, hogy mi magunk is meglepődtünk. A fogási naplók értékelésekor a halak méretéből megállapítható volt, hogy valóban egyívásúakról van szó. A ciánszennyezés óta a tiszavirágzásról is ugyanúgy beszélhetünk, mint előtte. Ősszel süllő- és kősüllődömping volt. Szinte minden faja jelen van a keszegnek. Talán a kecsege az, ami ritkán fogható, de a cián óta voltak olyan időszakok, amikor ebből is sokat fogtak a horgászok. Az elmúlt évek nagyon aszályosak voltak.

Szinte kiszáradt a szabolcsveresmarti víztározó. Mi lesz a sorsa? – érdeklődött Fintor Sándor demecseri olvasónk.

Radóczi János: A „rétközi tó” jóformán üres. Aktuális a halászati jog újra odaítélése. Még nem kerülhet sorra, mert az a jogszabály nem jelent meg. Igen komoly fejlesztés várható a tározót illetően. A szélsőséges időjárás mellett nem volna célszerű úgy vizet beengedni, hogy a várhatóan száraz időszakból eredő párolgást mesterségesen ne lehessen pótolni. Meg nem erősített hírek szerint komoly fejlesztésekre készül a vízügyi igazgatóság a térségben, ami alapjaiban változtatja meg majd a szabolcsveresmarti víztározó halászati, horgászati hasznosítását.

Sokszor lehetett olvasni a busáról mint „tájidegen halról”, mi a helyzet vele napjainkban? – kérdezte Virágh Géza fehérgyarmati olvasónk.

Radóczi János: Tógazdasági körülmények között a busás haszon reményében telepítenek busát. Mivel ki tudja szűrni azt a planktont, amit a ponty nem, vízminőség-javító hatása is van. Ha egészséges halról beszélünk, különösen az Omega-3 nevű zsírsav vonatkozásában a busa többszörösen tartalmazza azt, mint a takarmányozott ponty. Még az étrendünkbe is könnyen beilleszthető. A mai konyhai technológia mellett a szálkátlanítása sem jelent problémát. Hátránya, hogy horoggal nem, vagy alig fogható. Természetes körülmények között nem szaporodik, ezért a telepítést követő két-három év múlva a befogadó vizet szükséges lehalászni.

Tudjuk, hogy milyen egészséges a halfogyasztás. Mit tapasztalnak, növekedett-e az igény a hal iránt? – vetette fel Horváth Antal záhonyi olvasónk.

Radóczi János: Magyarországon továbbra is stagnál a halfogyasztás. Átrendeződés tapasztalható, hiszen a horgászegyesületek éves telepítései is csökkennek, viszont az éves eloszlás a fogyasztásban javul, tehát nem csak karácsonykor vásárolnak sok halat a fogyasztók. Érdekes jelenség, hogy a tőlünk keletre eső országok évről évre több halat vásárolnak, ami pótolja a hazai értékesítésünk csökkenését. Várhatóan a Magyar Halászati Orientációs Pénzügyi Alap beindulásakor végbemegy az a fogyasztást elősegítő marketingprogram, mely elősegítheti a fogyasztás növekedését. Túlzott javulást már csak azért sem tudunk elképzelni, mert a termelő alapok kihasználtsága most is igen magas.

Melyik a kedvenc hala, és miért? – kíváncsiskodott Kovács Ferenc rakamazi olvasónk.

Radóczi János: A ponty. Vizuálisan az első helyen van. A pikkelyes ponty színe nekem szebb az aranynál. A legközelebb áll a magyar ízvilághoz, megfelelően elkészítve pótolhat tengeri halakat is. A ponty kvázi biohal. Nincsenek olyan bevitt anyagok a húsában, mint a lazacban vagy a pisztrángban, amelyek köztudottan ketreces vagy medencés tartással, keveréktakarmányon, tápon nőnek fel. Cégünk a ponty tenyésztéséből él 30 éve.

Az a hír járja, hogy a természetes vizeken megszűnik a halászat. Igaz ez? Mi lesz akkor a halászokkal? – fejezte ki aggodalmát Kiss Endre tunyogmatolcsi olvasónk.

Radóczi János: A halászatot annak idején a mezőgazdaság bányászataként emlegették. Az a párás környezet, melyben a halászoknak kell dolgozniuk, rendkívüli módon igénybe veszi az emberi szervezetet. Ennek ellenére vannak olyanok, bár nem sokan, akik ezt a foglalkozást választják, még akkor is, ha családjuknak ez megélhetést csak részben biztosít. Valóban több mint hír, hogy a halászok 2016-ban már nem űzhetik a foglalkozásukat, de hogy mi lesz velük, arra senki nem gondol az intézkedést meghozók közül. Azt gondolom, hogy ezt a problémát valahogy át kell hidalni, hiszen azokat a feladatokat, amiket a horgászati és halászati törvény a halászokra ró, csak akkor lehet elvégezni, ha ehhez a megfelelő szakembergárda rendelkezésre áll. Közhely, de a remény hal meg utoljára. Bízom benne, hogy ez a kérdés úgy kerül megoldásra, hogy senkinek az érdeke nem sérül. Azért bízom ebben, mert meg­győződésem, hogy van ilyen megoldás.

Kevés helyen lehet venni mostanság területi engedélyt a Tiszára. Miért? Korábban jóval több településen volt bizományosi árusítás – vetette fel Lukács Lajos ibrányi olvasónk.

Radóczi János: A mi számaink nem ezt mutatják. Tény, hogy azoktól a bizományosoktól elbúcsúztunk, akik megítélésünk szerint nem voltak elég megbízhatóak az előzetes megállapodásunkhoz képest. Az általunk kezelt vizekre online is vásárolhatnak napijegyet a horgaszjegy.hu oldalon. Akinek nincs internet-hozzáférése, annak bizományosaink tudnak segíteni.

Mi indokolta, hogy a nyugdíjasok horgászjegyeit 8 ezerről 15 ezerre emelték? Sem heti, sem bizonyos területre szóló jegy nem kapható – jelezte Krasznai Zoltán.

Radóczi János: Nem kérdezte meg tőlünk soha senki, hogy miért teszünk engedményeket a hatvan éven felülieknek. Amikor ezt bevezettük, akkor segítségnek szántuk a nyugdíjasoknak, de azt tapasztaltuk, hogy a kedvezmények a nemzetgazdasági intézkedések során inkább az idősebb korosztályt találják meg. Sajnos, a kedvezményes jegyhez jutók aránya a mintegy 20 éves intézkedésünk végére olyan mértékben megnőtt, hogy minden területi engedély ára átlépte a piacképesség határát. Volt több alkalommal is hetijegy, ám igen gyéren érdeklődtek iránta. Az, hogy részterületre szóló jegyet nem bocsátunk ki, csakis azért van, mert ugyanannyiba kerülne, mint a teljes területre szóló tikett.

hirdetés
Utoljára megtekintett termékek:

mutasd az összeset

Horgászhírek

Még több horgászhír »