Nagy nyári leárazás 920

Horgász-para: mi lesz a drasztikus szigorítással?

Nagyrészt elvetette a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) azokat a szabályozási terveket, amelyek a jövő évtől drasztikusan szigorították volna az őshonos halfajok horgászatát a természetes vizekben. A legfontosabb enyhítés, hogy sehol sem vezetnek be felső fogási mérethatárokat és nem kerülnek fel újabb keszegfélék a fajlagos fogási tilalmi időszakkal védett halfajok listájára. Új korlátozások azonban így is bőségesen lesznek: a kecsegét például "nem fogható" halnak nyilvánítják, és időszakosan nem lehet majd horgászni domolykóra, gardára, compóra és sügérre sem. Jó hír viszont, hogy a VM a most véglegesített szabályozást természetvédelmi szempontból elfogadhatónak tartja, így hosszabb távon sem lát indokoltnak további szigorításokat, hacsak a horgászok maguk nem kezdeményeznek ilyeneket.

Nagy nyári leárazás 640
hirdetés

 Várhatóan november végén lép hatályba a nyáron elfogadott új halgazdálkodási törvény végrehajtási rendelete (vr), amely a fogható őshonos halfajok fajlagos tilalmi idejét, méretkorlátozását és kifogható darabszámát is szabályozza – nyilatkozta az agrarszektor.hu-nak Bardócz Tamás, a VM főosztályvezetője. A vr megjelentetése késik, mivel a közigazgatási és társadalmi egyeztetésre bocsátott VM-tervezetben még november 15-i időpont szerepelt.

A rendelet csúszásához hozzájárult, hogy a tárca változtatási elképzelései nagy vihart kavartak horgászberkekben, mert a jövő évtől drasztikusan korlátozták volna a kifogható halak mennyiségét és méretét a jelenleg is számos tiltást tartalmazó szabályozáshoz képest. A most megjelenésre váró, véglegesített rendeletben azonban a minisztérium számos területen visszalépett a szigorítási tervekből. A tárca végül azért döntött így, mert az eredeti módosítási javaslatok nagy részével a több mint 300 ezer tagot tömörítő Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) nem értett egyet.

Most lemondtak a felső méretkorlátokról

Legfontosabb enyhítésként egyetlen őshonos halfajnál sem lép életbe felső méretkorlátozás – közölte Bardócz Tamás. Ez tehát az jelenti, hogy marad a jelenlegi szabályozás, amely most sem tartalmaz ilyen korlátozásokat. Horgászszempontból további pozitívum, hogy a dévérkeszeg, a karikakeszeg, a bagolykeszeg és a laposkeszeg nem kerül fel a fajlagos fogási tilalmi időszakkal védett fajok listájára, és ezekre méretkorlátozást sem vezetnek be. A nem őshonos, de horgászati szempontból lényeges fajoknál – így az ezüstkárásznál, az amúrnál vagy a törpeharcsánál – pedig mostantól semmilyen korlátozást nem alkalmaznak, így ezekből bármennyi kifogható és elvihető lesz, ha a vízhasznosítók az általuk kezelt vizeken eltérő szabályozást nem vezetnek be.

A VM ugyanakkor számos ponton nem engedett az eredetileg elhatározott szigorításokból. A főosztályvezető tájékoztatása szerint például a kecsege és az aranykárász mostantól felkerül az úgynevezett nem fogható fajok listájára a komoly állománycsökkenés miatt. E „státus” azonban nem jelent védettséget, így egy-egy vízterületnél újra engedélyezhetik horgászatukat, ha a hasznosítók igazolni tudják, hogy intézkedéseket tettek az állományok fennmaradása és megújítása érdekében.

Több új faj is felkerül azért az időszakos tiltólistára

További új szigorításként a domolykó, a garda, a compó és a sügér is felkerül a fajlagos tilalmi időszakkal védett őshonos halfajok listájára. Sügért március 1.-április 30., domolykót és gardát április 15.-május 31., míg compót május 2.-június 15. között nem lehet majd fogni. Ezen felül a gardánál 20 centiméteres, a domolykónál és a compónál 25 centiméteres minimális méretkorlátozás is életbe lép.

A már fajlagos tilalmi időszakkal védett fajok közül 20 centiméteres minimális méretet vezetnek be a jászkeszegre, a szilvaorrú keszegre és a paducra. Egyúttal e fajok és a márna fogási tilalmi időszakát április 15.-május 31.-re hozzák előre a mostani május 2.-június 15. közötti időpontról. (A pontynál viszont – ellentétben az eddigi elképzelésekkel - marad a május 2.-június 15-i tilalmi idő a 30 centiméteres jelenlegi minimális méretkorlátozás meghagyása mellett).

A horgászoknak figyelniük kell majd arra is, hogy több fajnál változik a mostanáig megkövetelt minimális fogási méret. Így a kősüllőnél és a menyhalnál 20 helyett 25 centiméteres, míg a harcsánál 50 helyett 60 centiméteres (tilalmi időszakban 80 helyett 100 centiméteres) alsó mérethatár lép hatályba. Ezen felül a kősüllőnél 3 kilogrammról három darabra, a menyhalnál 10 kilogrammról 3 darabra csökken a naponta kifogható mennyiség.

Horgászszempontból egyértelműen kedvező viszont, hogy – szemben a korábbi tervekkel – nem maximálják tíz kilogrammban a naponta elvihető őshonos halfajok teljes mennyiségét. Az eddigi VM-javaslat arról szólt, hogy a darabszámmal korlátozott („nemes”) és a darabszámmal nem korlátozott („szemét”) őshonos halakból együttesen napi tíz kilót lehetett volna zsákmányolni, vagyis egyrészt a nemes halaknál a darabszám mellett súlykorlátozást is bevezettek volna, másrészt a napi súlykvótához sorolták volna például a kifogott keszegek mennyiségét is. A végleges verzió viszont a mai szabályozást hagyja érvényben, amely a darabszám korlátozással érintett őshonos fajokból naponta fajonként legfeljebb három, összesen pedig öt kifogását engedélyezi a minimális mérethatárok betartása mellett. A darabszámmal nem szabályozott fajokból pedig továbbra is tíz kilogramm lesz a zsákmányolható összmennyiség naponta.

Visszautasítják a "zöldvádakat"

A minisztérium a szabályozással arra törekszik, hogy minél több hal tudjon szaporodni a természetes vizekben – hangsúlyozta Bardócz Tamás. Egyúttal visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint az eredeti drasztikus szigorítási elképzelések egyoldalú "zöldszempontokat" helyeztek előtérbe a horgászérdekekkel szemben.

A főosztályvezető szerint a VM nem akar a horgászok ellen fellépni, de szükségesnek tartja a halállomány védelmét is. Ugyanakkor a hatályba lépés előtt álló, kompromisszummal véglegesített új szabályozást természetvédelmi szempontból is elfogadhatónak ítéli, így hosszabb távon sem lát indokoltnak további lényeges változtatásokat, hacsak a horgásztársadalom nem kezdeményez ilyeneket. Tovább kell vitatkozni például a felső méretkorlátozásokról, és később fontolóra kell venni ezek bevezetését, ha e kérdésben a horgászok egyetértésre jutnak – tette hozzá a főosztályvezető.

Hozzászólások

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned.
Ha még nem regisztráltál, itt regisztrálhatsz.

Beléphetsz fikanickkel is, így nem tároljuk az adataidat és név nélkül kommentelhetsz.

Mindezt megspórolhatod, ha a Facebook segítségével lépsz be:
Belépés facebook-kal
 

miska
6 éve

Mást nem tudok tenni egyenlőre a Mohosz ellen,nem vásárolok többé Magyar Horgászt.

9
BazsiBazsi (fikanick)
6 éve

Üdv! Én sajnálom, hogy nincs felső határ. De tömjük a bér tavakat hallal. Amur se kell vizeinkbe sport értéke végül is nincsen, és amúgy is minden békés halas horgász utálja ha a horgára akad. Azért csillan fel a szeme már egy (eddig) retúr amur láttán is a legtöbb átlag horgásznak, de gyilkoljuk ki a vizekből minél előbb. És nem tudom meg érteni minek egy családnak sok száz kiló hal évente? Az RSD-n 120 kiló az éves limit, de mit ér ha új területi váltható? Amikor a fater májusban már a 3.-at váltja ne mondja nekem senki hogy a nagymamival ketten ették meg a nagy fogást és csak egy kis öröm pecára jár le minden nap. A 2-3 kilós frissen telepített hal meg nem is okoz boldogságot, csak a 6-8-10 kilós tavasszal ívás előtt. A mohosz-t meg a tarka kutya fossa nyakon! Hogy képvisel engem (horgászt) mikor meg se kérdez?

8
hirdetés (x)

Igen,az őshonos halainkat védeni kell! De kitől?
Tőlünk horgászoktól???? É nem hiszem! Sajnos, mi csak nyelünk. NA ÉS MI VAN A HALÁSZATTAL? Vagyis, a halgazdálkodásnak nevezett,SZABAD RABLÁSSAL!!!! Mit keresnek, úgy nevezett Halászati Termelő Szövetkezetek,VADVIZEKEN?Van elég tavuk, hogy kineveljék a konyhapontyot, a keszeget stb. Miért kell KINT is húzni? Mondván,ők nem bántják a szaporulatot,CSAK A NAGYJÁT SZEDIK LE! Két-három mázsában, meg elfér egy kettő kicsi is ,nem? De akkor mi mire horgásszunk??? Hogy mit művel egy tógazda,a saját vizével, az Ő dolga!Le kéne rabolnia? Nem hiszem! De miért hagyják egyesek azt,hogy őshonos halaink élőhelyein,VADVIZEKEN, úgynevezett "ellenőrző"halászatot végezzenek? Például, mit keresnek szarvasiak,a szigetközben?Engedéllyel!tudományos kutatás céljából? ELEKTROMOS!! eszközökkel,ha gyakorlatilag tilos! Vagy vannak kivételek?!
AZ A BAJ HOGY,KÖZÉPRŐL BETÖMIK A NAGYOK POFÁJÁT,A mi KICSIK, MEG A HALAK IS, LE VAGYUNK SZARVA!!!!!
NINCS A VÍZNEK IGAZI GAZDÁJA!!!!! SAJNOS!

7

meg hát, basszák meg
a mohosz egyedül a saját zsebének az érdekeit képviseli

6
pecástóth
6 éve

na a gumitavas- halász lobbi megevett bennünket?
hol van legalább a tilalmi idő a mohos péklapátokra?

5

Ebben tévedsz, az áram eddig is tiltott eszköz volt, és idén júliustól a nyakzóhálót is betiltották.
Ráadásul az új törvényben a használható hálók számát is elég rendesen beszabályozták (eddig korlátlan volt, mostmár hektáronként csak egy varsa lehet).

4

Ez teljes mértékig jó, csak az a baj, hogy jönnek itt a "zöld" védelemmel, közben meg a halászoknak olyan eszközöket nem tiltottak be amelyekkel az összes halat megölik (árammal való horgászat, akinek van róla papírja végezheti a tevékenységet). Eddig is nem a horgász volt aki kifosztotta a vizeket hanem a halászok.

3
tatkötatkö (fikanick)
6 éve

Ez teljesen jó.

2
h.mark
6 éve

Sztem ez elfogatható! És jó!

1
Ezek megvoltak?bezár
Tovább a Fishing Time-ra »
JRC Defender Peak Bivvy 1 Man sátor

hirdetés