Adunk egy 1.500 Ft-os kupont, ha feliratkozol hírlevelünkre! Részletek »

A Tiszán és a Dunán is gondokat okoznak a hódok!

2016.08.17. forrás: szoljon.hu

Miközben pár éve még annak örvendeztünk, hogy sikeres volt a hód visszatelepítése nagy folyóinkba, mára már sokkal árnyaltabb kép.

Szezonindító akciókhirdetés

Méretes hódvárat rejt a Tisza-­parti bozótos Tiszafürednél. A néhány éve visszatelepített rágcsálók mostanra elszporodásuk miatt komoly károkat okoznak a térségben.

Alaposan megrágott fatörzsek, szakszerűen felépített gallyakból összerakott gátak jelzik, itt bizony hódok laknak a közelben. Ténykedésük nyomai azért is szembetűnő, mert néhány évvel ezelőtt ilyesmivel még biztosan nem találkozhattak a természetkedvelők. Ezek az egyébként őshonosnak számító állatok ugyanis még a 19. században kipusztultak a mértéktelen vadászat miatt, s csak néhány éve kezdte meg visszatelepítésüket a WWF. Ez a program viszont olyan jól sikerült, oly mértékben otthonra találtak a hódok a Tisza-mentén, hogy mostanra túzottan is elszaporodtak, s immár nem csak bosszúságot, de komoly károkat is okoznak a térségben.

– Ha ugyanezeket a sok évtizedes fákat valaki kivágja és elviszi, bizony komoly összegekre büntetik – mutatja az egyik horgász Tiszaörvénynél, aki folyamatosan bosszankodik a hódok miatt.
– A korábbi horgászhelyeinket teljesen tönkretették, meg sem tudjuk közelíteni azokat a helyeket, ahol korábban például süllőztünk – mondja.
– Igaz, halat nem esznek, viszont megzavarják és tönkreteszik a környezetet, így igen sok kárt okoznak. Nem lenne semmi baj, ha csak néhány egyed lenne, de mivel védett állatnak számít, szabályozni sem lehet a számukat.

Néhány éve a vízügyi szakemberek is komoly mértékű károsítást tapasztaltak egy hódpárnak „köszönhetően”. 2011-ben már a töltés védképességét is veszélyeztette ténykedésük, hiszen a levonuló tiszai árhullám az ártérbe telepített rágcsálókat kiszorította a védtöltés közelébe. A Tisza jobb parti árvízvédelmi töltésén fúrt járatuk legalább 10 méter hosszú és 30-40 centi átmérőjű volt, amely belül kiöblösödött. Az apadás beindulásával pedig újabb járatot fedeztek fel a szakemberek Nagykörű térségében. A hódok élőhelyének környezetében jelentős fakárosítást is tapasztaltak a védekezésben részt vevők, amely az anyagi kár mellett az árvízvédelmi töltés hullámverés elleni védelmét is csökkenti.

– Bár a hódok valóban őshonosnak szmítottak egykor a Tisza-mentén, nem kétséges, hogy igen káros lehet a tevékenységük – tudjuk meg Fercsik Pétertől, a Jászberényi Állatkert vezetőjétől, aki jól ismeri a hódok természetrajzát.
– Bár rágcsálók, így a halakra nem jelentenek veszélyt, a váraik komoly gondokat okozhatnak. Hosszú, a végén kiöblösödő járatokat vájnak, amelyek adott esetben gyengíthetik az árvízvédelmi töltéseket és sok esetben csak akkor bukkannak rájuk, amikor már komoly bajt okoznak. A faágakból összehordott gátaik felduzzasztják a vizet, illetve felfogják a folyó által sodort hulladékot, az állandó rágásukkal pedig az ártéri erdőkben okoznak károkat.

Máshol is problémát jelentenek

A vízi életmódhoz kiválóan alkalmazkodott, ám a vadászat miatt a 19. században hazánkban kipusztult hódok visszatelepítésének Bajorországban is negatív tapasztalatai voltak korábban. Németországban ugyanis a hódok elszaporodása miatt sok millió eurós árvízvédelmi programokat kellett indítani, hogy az árvízvédelmi létesítményekben okozott károkat helyreállítsák, illetve megelőzzék. Megoldást hosszú távon minden területen az jelenthetne, ha szabályozni lehetne ezeknek a védett állatoknak a túlszaporodását.

(A szerkesztő megjegyzése: a Dunán sem más a helyzet. A szentendrei kis ágban jó pár hódcsalád él, és egyre csak szaporodnak. Igaz, hogy halat nem esznek, de mozgásukkal, jelenlétükkel zavarják a halállományt. Különösen kritikus ez a téli időszakban, amikor a vermelő halak nagy csapatait kergetik ki - még ha önkéntelenül is - az évtizedes vermelőkből.)

Ingyenes szállításhirdetés


Horgászhírek

Még több horgászhír »