Őszi-téli ruhavásár 2.

A Tiszán és a Dunán is gondokat okoznak a hódok!

Miközben pár éve még annak örvendeztünk, hogy sikeres volt a hód visszatelepítése nagy folyóinkba, mára már sokkal árnyaltabb kép.

RS horgászfotel 640
hirdetés

Méretes hódvárat rejt a Tisza-­parti bozótos Tiszafürednél. A néhány éve visszatelepített rágcsálók mostanra elszporodásuk miatt komoly károkat okoznak a térségben.

Alaposan megrágott fatörzsek, szakszerűen felépített gallyakból összerakott gátak jelzik, itt bizony hódok laknak a közelben. Ténykedésük nyomai azért is szembetűnő, mert néhány évvel ezelőtt ilyesmivel még biztosan nem találkozhattak a természetkedvelők. Ezek az egyébként őshonosnak számító állatok ugyanis még a 19. században kipusztultak a mértéktelen vadászat miatt, s csak néhány éve kezdte meg visszatelepítésüket a WWF. Ez a program viszont olyan jól sikerült, oly mértékben otthonra találtak a hódok a Tisza-mentén, hogy mostanra túzottan is elszaporodtak, s immár nem csak bosszúságot, de komoly károkat is okoznak a térségben.

– Ha ugyanezeket a sok évtizedes fákat valaki kivágja és elviszi, bizony komoly összegekre büntetik – mutatja az egyik horgász Tiszaörvénynél, aki folyamatosan bosszankodik a hódok miatt.
– A korábbi horgászhelyeinket teljesen tönkretették, meg sem tudjuk közelíteni azokat a helyeket, ahol korábban például süllőztünk – mondja.
– Igaz, halat nem esznek, viszont megzavarják és tönkreteszik a környezetet, így igen sok kárt okoznak. Nem lenne semmi baj, ha csak néhány egyed lenne, de mivel védett állatnak számít, szabályozni sem lehet a számukat.

Néhány éve a vízügyi szakemberek is komoly mértékű károsítást tapasztaltak egy hódpárnak „köszönhetően”. 2011-ben már a töltés védképességét is veszélyeztette ténykedésük, hiszen a levonuló tiszai árhullám az ártérbe telepített rágcsálókat kiszorította a védtöltés közelébe. A Tisza jobb parti árvízvédelmi töltésén fúrt járatuk legalább 10 méter hosszú és 30-40 centi átmérőjű volt, amely belül kiöblösödött. Az apadás beindulásával pedig újabb járatot fedeztek fel a szakemberek Nagykörű térségében. A hódok élőhelyének környezetében jelentős fakárosítást is tapasztaltak a védekezésben részt vevők, amely az anyagi kár mellett az árvízvédelmi töltés hullámverés elleni védelmét is csökkenti.

– Bár a hódok valóban őshonosnak szmítottak egykor a Tisza-mentén, nem kétséges, hogy igen káros lehet a tevékenységük – tudjuk meg Fercsik Pétertől, a Jászberényi Állatkert vezetőjétől, aki jól ismeri a hódok természetrajzát.
– Bár rágcsálók, így a halakra nem jelentenek veszélyt, a váraik komoly gondokat okozhatnak. Hosszú, a végén kiöblösödő járatokat vájnak, amelyek adott esetben gyengíthetik az árvízvédelmi töltéseket és sok esetben csak akkor bukkannak rájuk, amikor már komoly bajt okoznak. A faágakból összehordott gátaik felduzzasztják a vizet, illetve felfogják a folyó által sodort hulladékot, az állandó rágásukkal pedig az ártéri erdőkben okoznak károkat.

Máshol is problémát jelentenek

A vízi életmódhoz kiválóan alkalmazkodott, ám a vadászat miatt a 19. században hazánkban kipusztult hódok visszatelepítésének Bajorországban is negatív tapasztalatai voltak korábban. Németországban ugyanis a hódok elszaporodása miatt sok millió eurós árvízvédelmi programokat kellett indítani, hogy az árvízvédelmi létesítményekben okozott károkat helyreállítsák, illetve megelőzzék. Megoldást hosszú távon minden területen az jelenthetne, ha szabályozni lehetne ezeknek a védett állatoknak a túlszaporodását.

(A szerkesztő megjegyzése: a Dunán sem más a helyzet. A szentendrei kis ágban jó pár hódcsalád él, és egyre csak szaporodnak. Igaz, hogy halat nem esznek, de mozgásukkal, jelenlétükkel zavarják a halállományt. Különösen kritikus ez a téli időszakban, amikor a vermelő halak nagy csapatait kergetik ki - még ha önkéntelenül is - az évtizedes vermelőkből.)

Hozzászólások

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned.
Ha még nem regisztráltál, itt regisztrálhatsz.

Beléphetsz fikanickkel is, így nem tároljuk az adataidat és név nélkül kommentelhetsz.

Mindezt megspórolhatod, ha a Facebook segítségével lépsz be:
Belépés facebook-kal
 

csingacsgukcsingacsguk (fikanick)
3 éve

Hogy vinné el valami járvány az összeset, de azt is, aki szorgalmazta a "vissza" telepítéseiket! :-/

A Mura vízrendszerén és annak mellékfolyócskáin is túlszaporodva zajongnak, a mángorlószerű farkukkal úgy verik a vizet párban is, mint valami "orvhalászok" hajdan, amikor terelték a halakat.
A halak a vidráktól félnek, ősidők óta és beidegződésük máig is. Erre "vissza" telepítették ezeket a vidrához némileg hasonló, úszó szőrmés emlősöket...
Amerre úsznak és zajonganak( !) a halállomány éppen úgy menekül el és arrébb, máshová, mintha vidrát észlelne!
A hal nem tud különbséget tenni a vidra és a hód között - hiába nagyobb valamennyire az utóbbi!
Értitek, ti "természetvédők"!?

Hogy a Lelkes Bandi vinné haza őket és fogadná örökbe az összeset (Zalában)! :-P

2
reveszistvan
3 éve

1630 fkm/ Halásztelek /Csala-sziget/ Béla a Hód! Sajna van egy Vidra család is lejjebb! De mi pecások nem zavargatjuk őket! Elférünk! A Hódnak pedig örülünk! Jó kis horgászállásokat csinál, igy is amióta megépült az M0-ás hid folyamatosan a bal partot rakja hordalékkal nálunk már 150 méterrel beljebb van a horgaszhely! Húsz éve még a gátról lehetett látni a Dunát most meg csak fekete nyár, meg akác! Szűkülünk! Szűkülünk!

1
Ezek megvoltak?bezár
Tovább a Fishing Time-ra »
JRC Quad 2G XXL sátor

hirdetés