Őszi-téli ruhavásár 2.

Halászati őri ismeretek tananyag

Felkészülést elősegítő tananyag a halászati őri vizsgára.

Thermoruhák 640
hirdetés

TARTALOMJEGYZÉK
1. JOGI- ÉS KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK 6
1.1. JOGI ALAPFOGALMAK 6
1.2. A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS RENDSZERE 9
1.2.1. ALKOTMÁNYOSSÁG ÉS HATALOM 9
1.2.2. A HATALOM GYAKORLÁSÁRA JOGOSULT SZERVEK 9
1.2.2.1. Az Országgyűlés 9
1.2.2.2. A Köztársasági elnök 10
1.2.2.3. A Kormány 10
1.2.2.4. Jogvédelmi szervek 10
1.2.2.4.1. Alkotmányvédelem 10
1.2.2.4.2. Igazságszolgáltatás 11
1.2.2.5. Jogalkotói hatáskör 11
1.3. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK JOGÁLLÁSA, SZEREPE, ÉS FELADATA 12
1.3.1. AZ ÖNKORMÁNYZATOK SZERVEZETE 12
1.3.2. AZ ÖNKORMÁNYZATOK ALKOTMÁNYOS ALAPJOGAI 13
1.3.3. ÖNKORMÁNYZATOK ÖNKÉNT VÁLLALHATÓ, ÉS KÖTELEZŐ FELADATAI 14
2. JOGELLENES MAGATARTÁSOK 15
2.1. A SZABÁLYSÉRTÉS 15
2.1.1. A SZABÁLYSÉRTÉS FOGALMA 15
2.1.2. SZABÁLYSÉRTÉSI HATÓSÁGOK 15
2.1.3. A HELYSZÍNI BÍRSÁG KISZABÁSÁRA JOGOSULTAK KÖRE 15
2.1.4. A HELYSZÍNEN KISZABHATÓ BÍRSÁG MÉRTÉKE 16
2.1.5. SZABÁLYSÉRTÉSEK FORMÁI 16
2.2. A BŰNCSELEKMÉNY 16
2.2.1. A BŰNCSELEKMÉNY FOGALMA 16
2.2.2. BÜNTETÉSI NEMEK 17
2.2.3. BÜNTETHETŐSÉG AKADÁLYAI 18
2.2.4. A BÜNTETHETŐSÉGET MEGSZÜNTETŐ OKOK 20
3. A HALÁSZATI ŐR, TÁRSADALMI HALŐR JOGÁLLÁSA, KÖTELEZETTSÉGEI ÉS JOGAI 22
3.1. A HALÁSZATI ŐRÖK FELADATA 22
3.2. A HALÁSZATI ŐR JOGÁLLÁSA, A HALÁSZATI ŐRREL SZEMBEN TÁMASZTOTT SZEMÉLYI KÖVETELMÉNYEK 22
3.2.1. A HALÁSZATI ŐR JOGÁLLÁSA 22
3.2.2. A HALÁSZATI ŐR SZEMÉLYI FELTÉTELEI, ALKALMAZÁSÁNAK SZABÁLYAI 22
3.2.3. A HALÁSZATI ŐR VIZSGAKÖVETELMÉNYEI 23
3.2.4. A HALÁSZATI ŐR FELSZERELÉSE 24
3.3. A HALÁSZATI ŐR SZOLGÁLATTELJESÍTÉSE 25
3.3.1. A HALÁSZATI ŐR KÖTELEZETTSÉGEI A MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN 26
3.3.2. A HALÁSZATI ŐR ÁLTAL ALKALMAZHATÓ INTÉZKEDÉSEK 26
3.3.3. A SZOLGÁLATI NAPLÓ VEZETÉSÉNEK SZABÁLYAI 28
3.4. TÁRSADALMI HALŐR FOGALMA, JOGÁLLÁSA 28
3.4.1. TÁRSADALMI HALŐR JOGÁLLÁSA 28
3.4.2. TÁRSADALMI HALŐR VIZSGAKÖVETELMÉNYEI 29
3.4.3. TÁRSADALMI HALŐR SZOLGÁLATTELJESÍTÉSE 29
3.5. TÁRSADALMI HALŐR INTÉZKEDÉSI JOGOSULTSÁGAI 29
3.6 . HALGAZDÁLKODÁSI VÍZTERÜLETEK ŐRZÉSE 30
4. A GYAKORLATI VÉGREHAJTÁST SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK ISMERTETÉSE 31
4.1. ILLETÉKESSÉG, ÉS HALÁSZATI ŐRI KÖTELEZETTSÉG 31
4.1.1. ILLETÉKESSÉG 31
4.1.2. A HALÁSZATI ŐR INTÉZKEDÉSI KÖTELEZETTSÉGE 31
4.2. AZ INTÉZKEDÉS FOLYAMATA 31
4.2.1. A HALÁSZATI ŐR INTÉZKEDÉSEI 31
4.2.1.1. Személyek igazoltatása 32
4.2.1.2. Csomag- és jármű átvizsgálásának szabályai 33
4.2.1.3. Kikérdezés 33
4.2.1.4. Előállítás 34
4.2.1.5. Tárgyi bizonyítékok elvétele 34
4.2.1.6. Írásos jelentés készítése az intézkedésről 35
4.2.1.7. Kényszerítő eszközök alkalmazásának feltételei, és szabályai 35
4.2.1.7.1. A testi kényszer alkalmazásának szabályai 36
4.2.1.7.2. Könnygázszóró palack alkalmazása 36
4.2.1.7.3. Az eljárás alól mentességet élvező személyek 37
4.2.1.8. Az idegenek működési területen való tartózkodása 37
4.2.1.9. Intézkedés bűncselekmény észlelésekor, a helyszín biztosítása 37
4.2.1.10. Intézkedés rendkívüli esemény, és talált tárgyak esetén 38
5. TÁRSADALMI KÖRNYEZET, PSZICHOLÓGIAI ISMERETEK 40
5.1. PSZICHOLÓGIA FOGALMA 40
5.1.1. CÍMKÉZÉS 40
5.1.2. VISELKEDÉS 40
5.1.2.1. Kapcsolatba lépés 41
5.1.2.2. Visszajelzés 41
5.1.2.3. Viselkedési stílusok 41
5.2. MAGATARTÁS AZ INTÉZKEDÉS SORÁN 42
5.2.1. CÉL ÉS FELELŐSSÉG 42
5.2.2. SZEREP 43
5.2.3. VISELKEDÉSKÉSZLET 43
5.2.4. KÉSZSÉGEK, NEHÉZSÉGEK 43
5.2.5. NYELV ÉS BESZÉD 43
5.2.6. HELYZETI KONCEPCIÓ 44
6. AZ ÁGAZATI JOGSZABÁLYOK ISMERTETÉSE 45
6.1. HALGAZDÁLKODÁSI IGAZGATÁS JOGI HÁTTERE 47
6.1.1. AZ EGYES JOGSZABÁLYOK RÉSZLETES BEMUTATÁSA 47
6.1.1.1. A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény, és a halgazdálkodás és a halvédelem egyes feladatainak végrehajtásáról szóló 133/2013. (XII. 29) VM rendelet 48
6.1.1.1.1. A törvény tárgya és hatálya: 48
6.1.1.1.2. Értelmező rendelkezések: 48
6.1.1.1.3. Alapvető rendelkezések 51
6.1.1.1.4. A hal és élőhelyének védelme 51
6.1.1.1.5. A halak és halállományok védelme 53
6.1.1.1.6. A halászati jog gyakorlásával érintett ingatlanra vagy tevékenységre vonatkozó rendelkezések 54
6.1.1.1.7. A halfogásra jogosító okmányok 54
6.1.1.1.8. Halászati engedély 55
6.1.1.1.9. Állami halászjegy 56
6.1.1.1.10. Állami horgászjegy 56
6.1.1.1.11. Turista állami horgászjegy 57
6.1.1.1.12. A területi engedély 58
6.1.1.1.13. A fogási napló 59
6.1.1.1.14. Halászat és horgászat rendje 60
6.1.1.1.15. Tiltott eszközök és módok 61
6.1.1.1.16. Tilalmak és korlátozások 62
6.1.1.1.17. Halak és haltermékek kereskedelme 65
6.1.1.1.18. A halászati igazgatás 65
6.1.1.1.19. A halgazdálkodási hatóság által alkalmazható jogkövetkezmények 66
7. TERMÉSZETVÉDELMI ALAPISMERETEK 69
7.1. A TERMÉSZETVÉDELEM FOGALMA 69
7.2. A TERMÉSZETVÉDELEM ALAPELVEI 69
7.3. A TERMÉSZETVÉDELEM FORMÁI 69
7.3.1. MEGŐRZŐ (HAGYOMÁNYOS, PASSZÍV) TERMÉSZETVÉDELEM 69
7.3.2. CSELEKVŐ (AKTÍV) TERMÉSZETVÉDELEM 69
7.4. A TERMÉSZETVÉDELEM TÁRGYAI 70
7.4.1. FÖLDTANI ÉRTÉKEK 70
7.4.2. VÍZTANI ÉRTÉKEK 70
7.4.3. NÖVÉNYTANI ÉRTÉKEK 70
7.4.4. ÁLLATTANI ÉRTÉKEK 71
7.4.5. TÁJKÉPI ÉRTÉKEK 71
7.4.6. KULTÚRTÖRTÉNETI EMLÉKEK 72
7.5. A TERMÉSZETVÉDELEM CÉLJA 72
7.6. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK BESOROLÁSA 72
7.6.1. HAZÁNK NEMZETI PARKJAI 73
7.7. TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉS 73
7.7.1. TERMÉSZETVÉDELMI KEZELŐK, A TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSBEN RÉSZTVEVŐK 73
7.8. A TERMÉSZETVÉDELEM ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM KAPCSOLATA 74
7.9. A TERMÉSZETI TERÜLETEK ŐRZÉSE 74
7.10. A TERMÉSZETVÉDELMI BÍRSÁG 74
8. MUNKAVÉDELMI, EGÉSZSÉGVÉDELMI ISMERETEK 75
8.1. MUNKAVÉDELMI ISMERETEK 75
8.1.1. MUNKAVÉDELEM FOGALMA, CÉLJA 75
8.1.2. A MUNKÁLTATÓK ÉS A MUNKAVÁLLALÓK KÖTELESSÉGEI ÉS JOGAI 75
8.1.2.1. A munkáltató kötelességei, és jogai 75
8.1.2.2. A munkavállaló kötelességei, és jogai: 76
8.1.2.2.1. Munkavállalók kötelességei 76
8.1.2.2.2. Munkavállalók jogai 76
8.1.3. A MUNKAVÉGZÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEI 76
8.1.4. MUNKABALESETEK 77
8.1.4.1. Baleset, munkabaleset, munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező baleset fogalma 77
8.1.5. A LEGJELENTŐSEBB BALESETI VESZÉLYFORRÁSOK A HALÁSZATI ŐR SZOLGÁLATTELJESÍTÉSE SORÁN 77
8.1.5.1. Veszélyforrások típusai 77
8.1.5.2. Legjelentősebb veszélyforrások 77
8.1.6. A MUNKABALESET BEJELENTÉSE KIVIZSGÁLÁSA ÉS NYILVÁNTARTÁSA 78
8.1.6.1. A munkabaleset bejelentése 78
8.1.6.2. Munkabaleset nyilvántartásba vételének szabálya 78
8.1.6.3. A munkabaleset kivizsgálása, jegyzőkönyv felvétele 78
8.1.7. KÁRTÉRÍTÉS MUNKABALESET ESETÉN 79
8.2. EGÉSZSÉGVÉDELEM, ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS 79
8.2.1. AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS FOGALMA 79
8.2.2. AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 79
8.2.2.1. Tennivalók elsősegélynyújtáskor 79
8.2.2.2. Az újraélesztés 80
8.2.2.3. Elsősegélynyújtás egyéb esetekben 82
8.2.2.3.1. Teendők rosszullét esetén 82
8.2.2.3.2. Teendők sérülés esetén 82
8.2.2.3.3. Teendők különleges sérülések esetén 84
8.2.2.3.4. Teendők egyéb sérülések esetén 84
8.2.2.4. Foglalkozási megbetegedések 85
9. A HALÁSZATI ŐRI MUNKÁHOZ KAPCSOLÓDÓ HATÓSÁGOK JEGYZÉKE 86
9.1. MEGYEI KORMÁNYHIVATALOK HALGAZDÁLKODÁSI FELÜGYELŐSÉGEI ÉS A HALGAZDÁLKODÁSI FELÜGYELŐK ELÉRHETŐSÉGEI 86
9.2. A VÍZIRENDÉSZETEK ELÉRHETŐSÉGEI 88
9.2.1. DUNAI VIZIRENDÉSZETI RENDŐRKAPITÁNYSÁG 88
9.2.2. TISZAI VÍZIRENDÉSZETI RENDŐRKAPITÁNYSÁG 89
9.2.3. BALATONI VÍZIRENDÉSZETI RENDŐRKAPITÁNYSÁG 89
9.3. KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉGEK ELÉRHETŐSÉGEI 90
9.4. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁGOK ELÉRHETŐSÉGEI 91
9.5. NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁGOK ELÉRHETŐSÉGEI 92
10. IRODALOMJEGYZÉK 93
MELLÉKLETEK 94


1. JOGI- ÉS KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK

A halászati őrnek, és a társadalmi halőrnek munkája során jogszabályokat kell betartani és betartatni. Ezért szüksége van a jogi alapfogalmak megismerésére. Ezzel párhuzamosan meg kell ismernie Magyarország közigazgatási rendszerének alapjait, valamint a helyi önkormányzati feladatokat.

1.1. Jogi Alapfogalmak

A jog fogalma

A jog legáltalánosabb megközelítésben emberek közötti viszony, társadalmi viszony. A jog norma, magatartásszabály, az emberi magatartásokat, vagy magatartásokat befolyásoló körülményeket szabályozza. A jogot a többi magatartásszabálytól az különbözteti meg, hogy a jog esetében az államszervezeti rendszerén keresztül rendelkezésre bocsátja a kényszereszközöket annak érdekében, hogy a társadalom tagjai a jogi normáknak megfelelő magatartást tanúsíthassanak. A jog tehát állami kényszereszközökkel kikényszeríthető általános magatartásszabály.

A jog keletkezése

A jogtörténetileg is jelentős forrása a társadalmi gyakorlat, a szokások kialakulása, elfogadása, alkalmazása, azonban a szokásjog nem alapja a jogi normáknak. A jog másik jelentős forrása az állami szervek jogalkotó tevékenysége során keletkező jogszabályok. (A szokás a társadalom tagjai közötti érintkezések, kapcsolatok, viszonyok révén kialakuló rendszeresen ismétlődő magatartás.)

Jogforrások

• materiális jogforrás azon jelenségek összessége, amelyek a jog tartalmának eredetére utalnak. Ideális körülmények között pl. a törvényekben a legszélesebb társadalmi akarat jelenik meg.
• formális jogforrás mindazt jelenti, amitől a jogszabály ereje és érvényessége származik. (A jog külsődleges jegyei azt jelentik, hogy meghatározott állami szerv van felhatalmazva jogalkotói tevékenység végzésére, valamint ki vannak dolgozva a jogalkotói folyamat eljárási szabályai, meghatározott az állami akarat joggá válásának teljes folyamata; hatályosság, érvényesség, határidők, stb.)
• külső jogforrás az az érzékelhető megnyilvánulási forma, amelyben a jog megjelenik (pl. törvény, rendelet).
• a belső jogforrás azt a tényezőt jelenti, amelyből a jog származik, azaz magát a jogalkotó szervet.

Speciális jogforrások

A nemzetközi egyezmények az azt aláíró államokat kötik. A nemzetközi egyezményt aláíró állam kötelezettsége arra szól, tegyen meg minden intézkedést annak érdekében, hogy az állam fennhatósága alá tartozó jogalanyok az egyezménynek megfelelően cselekedjenek. A Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatai (irányelvei és elvi döntései) a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében születnek. A szokásjog a társadalom tagjai között kialakult és az ismétlődések folytán meggyökeresedett olyan magatartásszabály, amelyet az állam elismer, és kikényszerítését állami eszközökkel biztosít(hat)ja.

Jogforrási hierarchia

A jogforrási hierarchia csúcsán az Alkotmány áll (alaptörvény). A következő az Országgyűlés által alkotott törvény, majd ezt követi a kormányrendelet. A kormánynak önálló jogalkotói hatásköre van, de jogforrása nem lehet ellentétes a hatályos törvényekkel. A miniszteri rendelet csak olyan tárgyban jelenhet meg, amely a miniszter (minisztérium) hatáskörébe, feladatkörébe tartozik, illetve amire törvény, (korábbról: törvényerejű rendelet) vagy kormányrendelet adott felhatalmazást. Az önkormányzati rendelet a jogi hierarchia legalsó szintjén helyezkedik el. Az önkormányzat helyi képviseleti szerv, ennek megfelelően jogosult arra, hogy eredeti módon szabályozzon életviszonyokat, de csak a saját működési területén. (pl. állattartás rendje, nyitvatartási idő stb.)

A jogág

A jogrendszeren - mint hatályos joganyagon - belül a jogszabályok csoportosítása, megfelelő tagozódása jelentkezik. A különböző jogszabályok összefüggnek egymással, szorosan kapcsolódnak egymáshoz, s a modern jogrendszerekben jogágakra (jogszabálycsoportokra) tagozódnak:

Az anyagi jog

Azoknak a jogi normáknak az összessége, amelyek meghatározzák a jogalanyok követendő magatartásának tartalmát (az alanyi jogokat és az alanyi kötelezettségeket). Alapvetően törvénykönyvekbe foglalva találhatóak pl. Büntetőtörvénykönyv (Btk.)

Az alaki (eljárási) jog

Az anyagi jog érvényesülését szolgálva - eljárási rendet állapít meg az eljáró állami szervek és az állampolgárok számára, valamint meghatározza az anyagi jogszabályok kikényszerítésének módját. Rendszerint jogszabályok pl. Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.)

Amikor a jogszabály hatályáról beszélünk, akkor azt határozzuk meg, hogy a jogszabály milyen esetekre vonatkozik, milyen esetekben alkalmazandó, milyen esetekben fejti ki kötelező erejét. A hatály tekintetében négy aspektust:
a) tárgyi,
b) területi,
c) személyi és
d) időbeli hatályt szokás megkülönböztetni.

a) tegyük fel, hogy valamely jogszabály szerint adót kell fizetni a személygépkocsik forgalomba helyezése után, de ez a jogszabály nem rendelkezik a motorkerékpárokról. Ez a jogszabály tehát a személygépkocsik forgalomba helyezésére vonatkozik, de nem vonatkozik a motorkerékpárok forgalomba helyezésére. Ebben az esetben azt mondjuk, hogy a jogszabály tárgyi hatálya a személygépkocsikra, illetve azok forgalomba helyezésére kiterjed, míg a motorkerékpárokra, illetve azok forgalomba helyezésére nem. Másképpen: a személygépkocsik a jogszabály tárgyi hatálya alá tartoznak, míg a motorkerékpárok nem.
b) a közúti közlekedés szabályait megállapító magyar jogszabály a Magyar Köztársaság területén levő közutakon és közforgalom elől el nem zárt magánutakon folyó közlekedést szabályozza, például a franciaországi közutakon nem kell alkalmazni (magyar jogszabály területi hatálya Magyarországra terjed ki, míg Franciaországra nem).

c) a közalkalmazottakról szóló jogszabályban (a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben) meghatározott szabályok a közalkalmazottakra vonatkoznak, míg a magánszférában dolgozókról a közalkalmazotti törvény nem tartalmaz rendelkezést. Azaz a közalkalmazotti törvény személyi hatálya alá a közalkalmazottak tartoznak, a magánalkalmazottakra a közalkalmazotti törvény személyi hatálya nem terjed ki.

d) egy jogszabályt meghatározott időponttól kezdve (pl. 2007. október 1-jétől) és meghatározott időpontig (pl. 2011. január 15-ig) kell alkalmazni. Ez a két időpont egyrészt a jogszabály hatályba lépésének időpontja, másrészt a jogszabály hatályvesztésének, vagy hatályon kívül helyezésének időpontja. Minthogy az időbeli hatály a hatályosság leggyakrabban felmerülő aspektusa, ha egy jogszabályról általánosságban azt mondják, hogy "hatályban van", "hatályos", akkor általában az időbeli hatályára gondolnak, és azt értik ez alatt a kifejezés alatt, hogy a jogszabály hatályba lépésének időpontja már elmúlt, de hatályvesztésének időpontja még nem következett be.

Hatáskör, illetékesség

A jogszabályok tartalma, szabályozási jogköre igazodik az állami szervek hatásköréhez. A hatáskör kettős értelmű, egyrészt jelenti az állami szervek közötti tevékenységi kör szerinti munkamegosztást, másrészt pedig egy vertikális, ügyek szerinti munkamegosztást. Az illetékesség azt határozza meg, hogy az azonos hatáskörrel rendelkező szervek közül melyiknek van adott ügyben eljárási jogosultsága. Addig, amíg a hatáskör az állami szervek között szűkebb értelemben vertikális munkamegosztást jelenti, addig az illetékesség az azonos hatáskörű állami szervek közötti horizontális munkamegosztást jelenti.

A jogviszony alanya

Lehet az ember (természetes személy), jogi személy, az állam, a jogképességgel felruházott nem jogi személyiségű szervezet. A jogalany tulajdonképpen gyűjtőfogalom, magában foglalja mindazok körét, akik jogokkal, kötelezettségekkel rendelkezhetnek.

A jogviszony tárgya

Az, amire a jogviszony irányul. A jogviszony tárgya gazdaságilag az az érdek, amelynek kielégítését a jogviszony megcélozza. A vagyoni viszonyokban a jogviszonyok leggyakoribb tárgyai dolgok, amikre a jogosultság irányul, illetve a szolgáltatás, amely magatartást a felek egymástól megkövetelnek.

A jogviszony tartalma

Mindazon jogok és kötelezettségek, amelyek a jogviszony alanyait az adott jogviszonyból folyóan megilletik (pl. ha valakinek van egy lakóingatlana, akkor a tulajdonjogi jogviszony tartalma azon jogok és kötelezettségek összessége, amelyek a tulajdonjog gyakorlásából adódnak, azaz a tulajdonos jogosult a dolog használatára, birtoklására és a dolog feletti rendelkezésre stb., és köteles viselni azokat a terheket, amelyek együtt járnak a tulajdonjog gyakorlásával; (közös költség, adó…)

Jogképesség

Az ember (természetes személy) jogképessége a vagyonjogi viszonyokban általános, az emberek jogképessége a vagyonjogi viszonyokban egyenlő. A vagyonjogi jogviszonyokban a természetes személy (ember) jogképessége az élve születésétől haláláig tart. Ez azt jelenti, hogy az ügyei vitelére képtelen csecsemő vagy cselekvőképtelen felnőtt is vagyonjogi jogalany, jogai és kötelességei lehetnek, örökölhet vagyont és hagyatéki terheket, kaphat ajándékot stb.

A cselekvőképesség

A vagyonjogi jogképességtől független az a kérdés, hogy az ember saját nevében önállóan dönthet a saját jogviszonyairól, vagy nem. A cselekvőképesség azt jelenti, hogy az ember rendelkezik olyan szintű belátási képességgel, tudatállapottal, ami alkalmassá teszi őt arra, hogy vagyonjogi jogviszonyokban a saját nevében tegyen jogi nyilatkozatokat. A cselekvőképesség a jogügyletekhez (szerződésekhez) kapcsolódó jogi kategória. A magyar
jog cselekvőképesnek tekinti a 18. életévét betöltött (vagy házasságkötés révén „nagykorúvá vált”) személyt, aki nem áll cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt.
A 14 alatti gyermekek cselekvőképtelenek, míg 14-18 év között korlátozott cselekvőképességről beszélünk, de ugyanígy lehet különböző betegségek miatt cselekvőképtelen egy 18 év feletti személy is.

1.2. A magyar közigazgatás rendszere

1.2.1. Alkotmányosság és hatalom

Az Alkotmány jogszabályok és szokások összessége, amely az állami szervek létrehozására, működtetésére, az állami szervek és magánszemélyek kapcsolatára vonatkozó legfontosabb szabályokat tartalmazza. Alaptörvény, minden más jogszabály alapjául szolgál. Az Alkotmányt minden szervnek és állampolgárnak be kell tartania (a törvény alkotót is köti).

1.2.2. A hatalom gyakorlására jogosult szervek

1.2.2.1. Az Országgyűlés

Magyarországon a törvényhozói hatalmat az Országgyűlés gyakorolja. Az Országgyűlés az Alkotmány rendelkezése szerint a Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve, amely a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit.

Az Országgyűlés két legfontosabb funkciója:

• a törvényhozó hatalom gyakorlása és
• a végrehajtó hatalom ellenőrzése.

1.2.2.2. A Köztársasági elnök

Az Alkotmány rendelkezése szerint „Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.”
A Magyar Köztársaság elnökét az Országgyűlés öt évre választja, és legfeljebb egy alkalommal újraválasztható. Köztársasági elnökké megválasztható bármely választójogosult magyar állampolgár, aki a választás napjáig betöltötte 35. életévét. A köztársasági elnök választása az Országgyűlés feladata.

1.2.2.3. A Kormány

A végrehajtó hatalom a közigazgatási szervezetrendszer működésében valósul meg, melynek csúcsán a kormány áll. A kormány általános hatáskörű testületi szerv, amely a miniszterelnökből és a miniszterekből áll.
A kormánynak kettős funkciója van. Egyrészt kormányzati feladatokat lát el, másrészt irányítja, illetve felügyeli a közigazgatást.

A miniszterek részt vesznek a kormány ülésein, a kormány általános politikájának keretei között vezetik az irányításuk alatt lévő minisztériumot, illetve irányítást vagy felügyeletet gyakorolnak a Kormánynak alárendelt egyéb államigazgatási szervek felett. (Pl. a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium irányítása alatt működik az MgSzH (Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal)

1.2.2.4. Jogvédelmi szervek

Jogvédelem alatt az alkotmányvédelmet és az igazságszolgáltatási tevékenységet értjük. Az előbbit Magyarországon az Alkotmánybíróság és a különböző országgyűlési biztosok, míg az utóbbit a bírói szervezet és az ügyészségek látják el.
Az alkotmány védelme, illetve szabályainak betartása valamennyi állami szerv feladata és kötelessége. Egyes állami szervek azonban kifejezetten ezzel a céllal jönnek létre és gyakorolják hatáskörüket.

1.2.2.4.1. Alkotmányvédelem

Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság legfontosabb feladata a jogszabályok, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszközei alkotmányellenességének vizsgálata. Az Alkotmánybíróság feladatkörébe tartozik az is, hogy megállapítsa a jogalkotó szerv mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes tevékenységét.

Országgyűlési biztosok (Ombudsman)

Az Országgyűlés egyes alkotmányos jogok védelmére külön biztost is választhat, aki a szakterületén önálló intézkedési joggal rendelkezik. Ez idő szerint hazánkban az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese, nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa, valamint adatvédelmi biztos, és a jövő nemzetékének biztosa működik.


1.2.2.4.2. Igazságszolgáltatás

Bíróság

Hazánkban az igazságszolgáltatás a bíróságok feladata. Az igazságszolgáltatás – általában bíróság által végzett – jogalkalmazó tevékenység. Az eljárás során a jogszerű állapot helyreállítása, illetőleg a jogsérelem által okozott joghátrány kiegyenlítése a cél. A bíróság dönt a büntető ügyekben, a polgári jogi ügyekben, a munkaügyi vitákban, és felülvizsgálja a közigazgatási határozatok törvényességét is.

Magyarországon az igazságszolgáltatást:

• a Kúria,
• az ítélőtáblák,
• a Fővárosi Törvényszék és a megyei törvényszékek,
• a fővárosi és megyei közigazgatási és munkaügyi bíróságok, valamint
• a járásbíróságok és kerületi bíróságok gyakorolják.

Ügyészség

Az ügyészség az állampolgárok jogainak, valamint az alkotmányos rendnek a védelméről gondoskodik. Ennek érdekében védi az állam, minden állami szerv és az állampolgárok jogszabályban biztosított jogait, fellép az Alkotmány, a törvények megtartása érdekében, üldözi a tudomására jutott bűncselekményeket.

1.2.2.5. Jogalkotói hatáskör

Magyarországon a következő állami szervek rendelkeznek jogalkotási hatáskörrel:

• az Országgyűlés,
• a Kormány,
• a Magyar Nemzeti Bank elnöke,
• a miniszterelnök és a Kormány más tagjai (miniszterek),
• a helyi (települési és megyei) önkormányzatok.

A jogszabályok nem azonos rangúak, köztük hierarchikus rend épült ki. Az állami szervek rendszerében felsőbb szinten elhelyezkedő szerv által kibocsátott jogszabály erősebb, ami azt jelenti, hogy az alacsonyabb szinten elhelyezkedő szerv által kibocsátott jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szinten elhelyezkedő szerv által kibocsátott jogszabály rendelkezésével.

A törvény (tv.)

A törvény a legmagasabb rendű jogforrás, amelynek megalkotására az Országgyűlés jogosult.
A törvényeket a megalkotás évével, az adott évben alkotott törvény római számmal jelölt sorszámával és a törvény címével kell megjelölni, pl.: 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról (Ötv.).

 


A rendelet

A rendelet alkotására – főszabály szerint – a végrehajtó hatalom (és a helyi önkormányzat) jogosult. Ennek megfelelően rendeletet a Kormány (kormányrendelet), a miniszterelnök (miniszterelnöki rendelet), a miniszterek (miniszteri rendelet) és a helyi önkormányzatok (helyi önkormányzati rendelet) alkotnak, valamint az MNB elnöke törvényben meghatározott feladatkörében.
A rendeletet évenként újrakezdődő sorszámmal, a kibocsátás évével, hónapjával és napjával, a kibocsátó megjelölésével és a rendelet címével kell megjelölni, pl.: „199/1998. (XII. 4.) kormányrendelet a köztisztviselők továbbképzéséről és a közigazgatási vezetőképzésről”.

A jogszabályok kihirdetése a Magyar Közlönyben történik.

1.3. A helyi önkormányzatok jogállása, szerepe, és feladata

Az Alkotmány értelmében a Magyar Köztársaság területe fővárosra, megyékre, városokra és
községekre, a Főváros pedig kerületekre tagozódik. A városokban kerületek alakíthatók. (Ez utóbbi lehetőséget az Ötv. a megyei jogú városokra korlátozza, azonban meg kell jegyezni, hogy jelenleg egyetlen megyei jogú város sem alakított ki kerületeket.)
A fent felsorolt területi tagozódásnak megfelelően jöttek létre az önkormányzatok típusai, melyek közül az alaptípust a városi és községi települési önkormányzatok jelentik. Sajátos önkormányzati típust képviselnek a kisebbségi önkormányzatok.

Az önkormányzatok jogai egyenlők, az egyes önkormányzatok közötti kapcsolatokat a mellérendeltség jellemzi.

1.3.1. Az önkormányzatok szervezete

Az önkormányzati feladat- és hatáskörök címzettje – főszabályként – az önkormányzat képviselő-testülete.

Önkormányzati feladatot elláthatnak azonban a képviselő-testület szervei is:

• a polgármester,
• a bizottságok,
• a polgármesteri hivatal és
• a részönkormányzat testülete.

A képviselő testület

Az önkormányzat legfontosabb szerve a képviselő-testület. A választópolgárok önkormányzáshoz való joga a képviselő-testületi munkában, az általuk választott települési képviselők, illetve polgármester tevékenységén keresztül valósul meg.
A legfontosabb döntések meghozatala a képviselő-testület hatáskörébe tartozik, egyedül ő jogosulta helyi közügyek körébe tartozó társadalmi viszonyokat helyi jogszabályban (önkormányzati rendelet) szabályozni. Működését testületi ülés formájában fejti ki.

 


Polgármester

A polgármestert (fővárosban főpolgármestert) a település lakossága közvetlenül – az önkormányzati képviselőkkel egyidejűleg – választja meg.
A polgármester javaslatára, a polgármester munkájának segítésére, helyettesítésére, a képviselő-testület tagjai sorából egy vagy több alpolgármestert választ.

Polgármesteri Hivatal

A mindennapos igazgatási feladatok ellátására, a képviselő-testület, a bizottságok, a polgármester működésének biztosítására, döntéseinek előkészítésére és a meghozott döntések végrehajtására a képviselő-testület által létrehozott hivatal.

Jegyző

A jegyző a képviselő-testület által kinevezett, a törvényben meghatározott képesítéssel rendelkező köztisztviselő, aki vezeti a polgármesteri hivatalt. Feladata kettős: egyrészt a képviselőtestületi munka kiszolgálása, másrészt elsőfokú államigazgatási hatósági feladatok ellátása. A Jegyző irányítja többek között a mezei őrszolgálat munkáját.

Bizottságok

A képviselő-testület – munkájának segítésére – bizottságokat alakíthat. A bizottságok részben a képviselőkből, részben külső szakértőkből állnak, a bizottság tagjainak többsége, illetve a bizottság elnöke azonban csak települési képviselő lehet.
Részönkormányzat testülete

Ez a szervezet kínál lehetőséget arra, hogy a korábbi évtizedekben egyesített – s így önállóságukat vesztett – települések újra kialakíthassák saját arculatukat, de lehetővé teszi azt is, hogy amennyiben egy településen belül elkülönült érdekstruktúrával rendelkező település-, illetve városrészek alakulnak ki (pl. üdülőterület), teret nyújtson a viszonylag önálló helyi politika kialakításához. Jogállása nagyban hasonló az önkormányzati bizottsághoz, de összetétele ettől eltérhet.

1.3.2. Az önkormányzatok alkotmányos alapjogai

Az önkormányzatiság tartalma az önkormányzatok alkotmányos alapjogaiból ismerhető meg.
Az önkormányzatok jogállását az Alkotmány 44/A. §-a alapján a következők jellemzik.

A helyi képviselőtestület:

• önkormányzati ügyekben (helyi közügy) önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül. Ez az alapjog magában foglalja az önkormányzat rendeletalkotási jogát a helyi társadalmi viszonyok szabályozására (pl. helyi költségvetés megállapítása, helyi köztisztasági szabályok megállapítása), illetőleg az önkormányzati hatósági ügyek igazgatását (igazgatási, döntési autonómia),
• gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat, az önkormányzat bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat (vagyoni autonómia),
• az önkormányzat törvényben meghatározott feladatainak ellátásához megfelelő saját bevételre jogosult, továbbá e feladatokkal arányban álló állami támogatásban részesül (pénzügyi autonómia),
• törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét (adókivetés joga),
• törvény keretei között önállóan alakítja ki a szervezetét és működési rendjét, önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat (szervezeti, működési autonómia),
• a helyi közösséget érintő közügyekben kezdeményezéssel fordulhat a döntésre jogosult állami szervhez (felterjesztési jog),
• szabadon társulhat más helyi képviselő-testülettel, érdekeinek képviseletére önkormányzati érdekszövetséget hozhat létre, feladatkörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek (partnerkapcsolatok autonómiája).

1.3.3. Önkormányzatok önként vállalható, és kötelező feladatai

Önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe (önként vállalt feladatok). Az önként vállalt közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért. Az önként vállalt feladatok megoldása azonban nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását.

Annak érdekében azonban, hogy a minimális szintű közszolgáltatások valamennyi település lakói számára hozzáférhetőek legyenek, az Ötv. ezek közül kiemel egyes közszolgáltatásokat azzal, hogy azokat minden települési önkormányzat köteles biztosítani (kötelező feladatok).

Ezek a következők:

• egészséges ivóvízellátás,
• óvodai nevelés,
• általános iskolai oktatás és nevelés,
• egészségügyi és szociális alapellátás,
• közvilágítás,
• helyi közutak és
• köztemető fenntartása,
• nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesülésének biztosítása.

2. JOGELLENES MAGATARTÁSOK

A halászati őr gyakran találkozik olyan helyzetekkel, melyek során rövid idő alatt kell döntéseket hozni. Ilyen szituációk lehetnek a működési területen a szabálysértések és a bűncselekmények. Ezért szükséges az alapfogalmak, és az eljárásjogi szabályok ismerete.

2.1. A Szabálysértés

2.1.1. A szabálysértés fogalma

Szabálysértés az a törvény által büntetni rendelt tevékenység vagy mulasztás, amely veszélyes a társadalomra [a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. Tv.) 1. § (1)]

Szabálysértés miatt az vonható felelősségre, akinek a cselekménye szándékos vagy gondatlan, kivéve, ha a szabálysértést meghatározó jogszabály csak a szándékos elkövetést bünteti. [(Szabs Tv. 2. § (1) ]

A szabálysértést elköveti az is, aki mást a szabálysértés elkövetésére szándékosan rábír (felbujtás), és aki másnak a szabálysértés elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt (bűnsegély).

2.1.2. Szabálysértési hatóságok

• általános hatáskörű szabálysértési hatóság a fővárosi, megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal)
• a Szabs Tv. által a hatáskörébe utalt szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság jogkörében a rendőrkapitányság vagy az egyes feladatok ellátására létrehozott rendőri szerv, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve jár el.
• szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt első fokon a járásbíróság jár el.

2.1.3. A helyszíni bírság kiszabására jogosultak köre

A Szabs Tv. a korábbiaknál lényegesen több ellenőrzést végző személyhez telepít helyszíni bírságolási jogkört. A helyszínen az alábbi személyek szabhatnak ki helyszíni bírságot:

• rendőrség
• járási hivatal arra felhatalmazott ügyintézője,
• a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve,
• a hivatásos katasztrófavédelmi szerv arra felhatalmazott ügyintézője,
• a közlekedési hatóság ellenőre,
• a közterület-felügyelő,
• a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr,
• az erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézője,
• a halászati őr,
• a mezőőr.

Szükséges megjegyezni, hogy a halászati őr csak abban az esetben jogosult helyszíni bírság kiszabására, ha közigazgatási szerv alkalmazottja vagy önkormányzati köztisztviselő, közalkalmazott vagy kormánytisztviselő.

2.1.4. A helyszínen kiszabható bírság mértéke

A Szabs Tv..-ben meghatározott esetekben a kiszabható pénzbírság legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege százötvenezer forint, szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések esetén háromszázezer forint.

2.1.5. Szabálysértések formái

A halászati őr munkája során több olyan esettel is találkozhat, amelynek során – amennyiben közigazgatási szerv alkalmazottja vagy önkormányzati köztisztviselő, közalkalmazott vagy kormánytisztviselő – helyszíni bírság kiszabását kezdeményezheti. Ezek az esetek:

• ötvenezer forintot meg nem haladó értékre lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást, orgazdaságot megvalósítóval (elzárással is büntethető!),
• a szabad vizek jegén való tartózkodás szabályait megszegővel,
• tiltott helyen fürdőzővel,
• számszeríjat, szigonypuskát a jogszabályban meghatározott rendelkezésektől eltérően vagy jogszabályi tiltás ellenére használóval,
• a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggésben elrendelt általános vadászati, halászati, legeltetési tilalmat megszegővel szemben.
• azzal szemben, aki vízilétesítménybe, illetve felszíni vagy felszín alatti vízbe közvetlenül vagy közvetve szennyező anyagot juttat és ezáltal a vízkészletet felhasználásra alkalmatlanná teszi, vagy a felhasználást veszélyezteti, ha környezetkárosítás egyébként nem állapítható meg,
• a szennyvíz vagy a szennyezőanyag ártalommentes elhelyezését, illetve a felszíni vagy felszín alatti vízbe történő bevezetését nem a jogszabályban, a jogszabály alapján kiadott hatósági előírásban meghatározott módon valósítja meg, vagy olyan létesítményt üzemeltet, amely a vizek fertőzését vagy szennyezését okozhatja,
• az ivóvízellátást, ásvány- vagy gyógyvízhasznosítást szolgáló, vagy ilyen célra kijelölt vizek, vízilétesítmények védőterületére, védőidomára, védősávjára a jogszabályban, a hatósági előírásokban meghatározott rendelkezéseket megszegi, vagy a védőterületet, védőidomot, védősávot érintő korlátozásokkal ellentétes tevékenységet folytat vagy ingatlan-használatot gyakorol,
• a természeti területek a védett természeti területek és értékek, az erdő, valamint a vadállomány őrzésével, védelmével kapcsolatban a halászati őr jogszabályban előírt felhívásának nem tesz eleget, vagy intézkedését akadályozza.

2.2. A bűncselekmény

2.2.1. A Bűncselekmény fogalma

Bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. [a büntetőtörvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 10. § (1) bekezdés]

A fentiek alapján bűncselekménynek minősül:

• amit a törvényalkotó annak minősít
• gondatlanságból elkövetett bűncselekmény csak akkor büntethető, ha a törvény ezt külön elrendeli
• a büntetendő magatartásnak minden esetben veszélyt kell jelenteni a társadalomra.

Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti. [Btk. 10. § (2)]

Itt érdemes tisztázni a bűntett és vétség, továbbá a szándékosság és gondatlanság fogalmát.

• bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre a törvény két évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli el. Minden más bűncselekmény vétség. [Btk. 11. § (2)]
• szándékosan követi el a bűncselekményt, aki magatartásának következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. (Btk. 13. §)
• gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában; úgyszintén az is, aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. (Btk. 14.§)

Mindezek alapján bűncselekmény tehát „cselekmény” lehet, amely magában foglalja mind a tevés, mind a mulasztás fogalmát. Vannak olyan bűncselekmények, melyek mind tevékenységgel, mind mulasztással elkövethetőek (például a gondatlanságból elkövetett, illetve a szándékos emberölés). Vannak olyan cselekmények, amelyek csak tevéssel valósíthatóak meg (például a lopás csak elvétellel valósítható meg), míg olyanok is, melyek csak mulasztással (például segítségnyújtás elmulasztása).

2.2.2. Büntetési nemek

A Btk. az alábbi büntetési alakzatokat ismeri:

• a szabadságvesztés,
• a közérdekű munka,
• a pénzbüntetés,
• a foglalkozástól eltiltás,
• a járművezetéstől eltiltás,
• a kiutasítás, valamint
• mellékbüntetésként
• a közügyektől eltiltás,
• a kitiltás.

 

 

2.2.3. Büntethetőség akadályai

Gyermekkor

A Büntető törvénykönyv (Btk.) - hasonlóan más országokhoz - kizárja a gyermekkorú személyek büntethetőségét. A törvény egy megdönthetetlen vélelmet állít fel, amennyiben a 14. életév alatt a vétőképesség hiányát mondja ki. Ennek alapján nem büntethető az, aki a cselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét nem töltötte be.

Kóros elmeállapot

Nem büntethető, aki a cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában - így különösen elmebetegségben, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben, tudatzavarban vagy személyiségzavarban - követi el, amely képtelenné teszi e cselekmény következményeinek felismerésére vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék.
Ha azonban a józan ítélőképesség elvesztése saját hibából történik (Gyógyszer, kábítószer, vagy alkoholfogyasztás), akkor az illető a tetteiért úgy felel, mintha teljes belátási képességgel rendelkezett volna.

Kényszer, fenyegetés

A kényszer minden olyan külső, fizikai ráhatás, melynek eredményeként az adott személy nem képes akaratának megfelelő cselekvésre. Ez lehet a test támadó jellegű érintése - erőszak - vagy olyan külső objektív hatás, amely a személy ellenállását megtörni. (pl. valakit megvernek azért, hogy adja át értéktárgyait)
A fenyegetés során pszichikai ráhatásról van szó, olyan súlyos hátrány kilátásba helyezéséről, mely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. (pl. zsarolás)

Tévedés

Ha a rendelkezésre álló nem megfelelő ismeretek eredményeként nem, vagy nem a valóságnak megfelelő képzet alakul ki benne, noha ő azt valóságosnak véli, és ez motiválja cselekedeteit. (pl. valakit megkérnek arra, hogy hozzon el egy bizonyos tárgyat valahonnan, és az illető ezt meg is teszi, de később kiderül, hogy az a bizonyos tárgy a más tulajdonát képezte)

Magánindítvány hiánya

Tulajdonképpen a sértett dönti el, hogy kezdeményez eljárást az ügyben. Abban az esetben, ha például megverték, de könnyű testi sértés miatt nem tesz feljelentést, az elkövető nem büntethető.

Jogos védelem

Olyan büntethetőséget kizáró ok, amely a halászati őr szolgálata során előfordulhat. Munkája során adódhat olyan szituáció, amikor meg kell védenie saját maga vagy más ember biztonságát.

Nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. (Btk. 29. § (1))

Jogosan védekezni csak jogtalan támadás esetén lehet. A támadásnak mindig jogtalannak kell lenni, tehát önmagában is bűncselekménynek vagy szabálysértésnek kell lennie. Attól kezdve beszélhetünk „támadásról”, ha már sérelmet okozott vagy ilyen sérelem azonnali bekövetkezésével fenyeget.

Fontos, hogy a jogosan védekező nem csak magát mentheti. Jogosan védekezni a másokat ért jogtalan támadás esetén is lehet, ezért nevezik a jogászok jogos védelemnek, és nem úgy, ahogy a köznapi beszédben általában használják jogos „önvédelem”-nek. Ez azt az elemi etikai igényt fogalmazza meg, hogy aki teheti lépjen fel mások (különösen a gyengébbek védelmében).
A jogosan védekezőnek vagy védelmezőnek általában nincs kitérési kötelezettsége, még akkor sem, ha erre a lehetősége simán meglenne (mondjuk, elfuthatna, vagy egyszerűen ott hagyhatná a másikat). Néhány személlyel szemben azonban elvárt a konfliktuskerülés. Aki nyilvánvalóan nincs cselekedetei józan megítélésének a birtokában - az elől, ha a lehetőség meg van, ki kell térni. Ugyan ez a helyzet a felmenőktől vagy láthatóan terhes nőtől ért jogtalan támadás esetén.

Jogosan védekezni csak a támadás ideje alatt lehet. Ez addig tart, amíg a jogtalan támadás fennáll. Például, ha a támadó elmenekül, vagy azt sikerül ártalmatlanná tenni a jogos védelmi helyzet megszűnik.

A legnehezebben tartható követelmény, hogy a védekezésednek arányosnak kell lenni. Legfeljebb akkora sérelmet lehet okozni, mint amekkora fenyeget. Itt a bántalmazások esetén általában az erőviszonyokat, az alkalmazott eszközöket, a támadás intenzitását, az elhangzott fenyegetéseket vizsgálják. Sérüléssel nem fenyegető támadásra általában nem lehet sérülésokozással válaszolni. (zsebtolvaj leleplezésekor, nem lehet azt megverni) Nem vizsgálják az arányosságot, ha a fenyegető érdeksérelem igen nagy: élet elleni támadás, közveszély, itt az arányok ugyanis nem, vagy szinte csak alig lennének felállíthatók.

A jog tisztában van azzal, hogy, ha valakit jogtalan támadás ér, az ijedtségtől, vagy a felháborodás miatt elvesztheti a józan ítélőképességét. Ha az arányosság követelménye ilyen okok miatt sérül a jogos védekezés körét túllépő nem büntethető. A Btk. ezt a következőképpen fogalmazza meg:

Nem büntethető az sem, aki az elhárítás szükséges mértékét azért lépi túl, mert azt ijedtségből vagy menthető felindulásból képtelen felismerni. (Btk. 29. § (2))
A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az ijedtség vagy a menthető felindulás az elkövetőt korlátozza az elhárítás szükséges mértékének felismerésében. (Btk. 29. § (3))

Végszükség

A végszükség olyan rendkívüli helyzetet takar, amikor az adott – egyébként jogellenes – cselekmény vagy nem veszélyes a társadalomra, hiszen alanya egy objektív vészhelyzet következményeinek elhárítása vagy enyhítése érdekében jár el, vagy pedig egy ilyen vészhelyzet korlátozza a beszámítási képességét.
Nem büntethető, aki saját, illetőleg a mások személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti vagy a közérdek védelmében így jár el, feltéve, hogy a veszély előidézése nem róható a terhére és a cselekménye kisebb sérelmet okoz, mint amelynek elhárítására törekedett. (Btk. 30. § (1))

Nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelmében így jár el.

A veszély előidézése nem róható a terhére, és a cselekménye kisebb sérelmet okoz, mint amelynek az elhárítására törekedett.
A szükségesség ismérvével összefüggésben azt kell megjegyezni, hogy amennyiben van büntetőjogi szempontból közömbös elhárításra mód, akkor azt kell alkalmazni.

Az arányossággal kapcsolatban az emelendő ki, hogy végszükség esetén csak a fenyegető veszélynél kisebb sérelem okozása alapozza meg a jogellenességet kizáró végszükséget. Az arányazonosság, azaz a fenyegető veszéllyel azonos sérelmet okozó elhárítás túllépésnek minősül. Ezzel kapcsolatban merül fel problémaként az emberi élet emberi élet árán való mentése. Az arányosság szabályával összhangban az egy ember életének mentése egy ember életének feláldozásával nem tekinthető arányosnak.

Sajnos vannak olyan esetek is, melyek során a veszélyt elhárítani igyekvő tévesen ítéli meg a helyzetet, és nagyobb kárt okoz, mint amennyit el kíván hárítani. Ilyen esetekre az alábbi rendelkezések vonatkoznak:
Nem büntethető az sem, aki azért okoz akkora vagy nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett, mert ijedtségből vagy menthető felindulásból képtelen felismerni a sérelem nagyságát. (Btk. 30. § (2))

A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az ijedtség vagy a menthető felindulás az elkövetőt korlátozza a sérelem nagyságának felismerésében. (Btk. 30. § (3))

2.2.4. A büntethetőséget megszüntető okok

Az elkövető halála

Elévülés

Az elévülés valamely jog állami érvényesíthetőségének időmúlás következtében történő megszűnése. Az idő előrehaladásával a büntetés egyre kevésbé tudja betölteni a célját.

Kegyelem

A kegyelem egy olyan gesztus, amely az elkövető büntethetőségét (eljárási kegyelem) vagy a jogerős büntetésének végrehajthatóságát (végrehajtási kegyelem) szünteti meg. A büntethetőségi akadályok közé azonban csak az eljárási kegyelem tartozik. Az eljárási kegyelem lehet egyéni vagy közkegyelem. Az egyéni kegyelmet a köztársasági elnök gyakorolja

 


Tevékeny megbánás

Nem büntethető, aki a személy elleni közlekedési vagy vagyon elleni vétség vagy három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette.

3. A HALÁSZATI ŐR, TÁRSADALMI HALŐR JOGÁLLÁSA, KÖTELEZETTSÉGEI ÉS JOGAI

A halőrzés szabályait, a halászati őrrel és a társadalmi halőrrel szemben támasztott követelményeket a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.), a halgazdálkodás és a halvédelem egyes feladatainak végrehajtásáról szóló 133/2013. (XII. 29) VM rendelet (a továbbiakban: Vhr.), valamint az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény (rendészeti törvény) rendelkezései tartalmazzák.

3.1. A halászati őrök feladata

A halászati őrök feladata a halászatra jogosult halgazdálkodási terv alapján hasznosított halgazdálkodási vízterületének őrzése, a benne található halállomány, és élőhelyének a védelme.

3.2. A halászati őr jogállása, a halászati őrrel szemben támasztott személyi követelmények

3.2.1. A halászati őr jogállása

A rendészeti törvény rendelkezései alapján a halászati őr rendészeti feladatokat ellátó személynek minősül, és a halgazdálkodásra jogosult alkalmazza. A megbízás típusa többféle lehet (megbízási- vagy munkaszerződés), illetőleg önkormányzat által haszonbérelt vízterületek esetén közalkalmazotti jogviszony is létesíthető. Fontos tudni, hogy a halászati őr egyéb vízterületeken is, és halastavon is igénybe vehető. Halászati őrt több jogosult közösen is foglalkoztathat, illetőleg a halászati őr feladataival mezei őrszolgálat is megbízható.

3.2.2. A halászati őr személyi feltételei, alkalmazásának szabályai

A halászati őrnek, mint rendészeti feladatokat ellátó személynek alkalmazási feltételeit a rendészeti törvény szabályozza. A rendészeti törvényben foglaltak szerint halászati őr az lehet, aki:

• magyar állampolgár,
• a tizennyolcadik életévét betöltötte,
• cselekvőképes, és
• a feladata ellátásához a rendészeti törvényben és jogszabályban előírt képesítési feltételekkel rendelkezik.

A fentieken kívül akad azonban számos kizáró ok, amelyeket a halászati őr jelöltnek tudnia kell magáról. Ezért az alábbiakban ez teljes részletezésre kerül. Nem lehet halászati őr az, aki:

• büntetett előéletű
• a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti állam elleni bűncselekmény (Btk. X. fejezet), emberiség elleni bűncselekmény (Btk. XI. fejezet), személy elleni bűncselekmény [Btk. 166–168. §, 170. § (2)–(6) bek., 171. §, 174. §, 174/A. §, 174/B. §, 174/C. §, 175. §, 175/A. §, 175/B. §, 176. § (2) bek. b) pont és (3)–(4) bek.], nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény [Btk. 197. és 198. §, 207. § (3) bek. b) pont], hivatali bűncselekmény (Btk. XV. fejezet, IV. cím), hivatalos személy elleni bűncselekmény (Btk. XV. fejezet V. cím), embercsempészés (Btk. 218. §), közveszélyokozás [Btk. 259. § (1)–(3) bek.], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 260. §), terrorcselekmény (Btk. 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 261/A. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (Btk. 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (Btk. 263/B. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 263/C. §), visszaélés radioaktív anyaggal (Btk. 264. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (Btk. 264/C. §), tiltott állatviadal szervezése (266/A. §), állatkínzás (Btk. 266/B. §), garázdaság (Btk. 271. §), önbíráskodás (Btk. 273. §), környezetkárosítás (Btk. 280. §), természetkárosítás (Btk. 281. §), visszaélés kábítószerrel (Btk. 282–282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (Btk. 283/A. §), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 316-324. §, 326. §, 327. §, 330/A. §), szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [Btk. 343. § (2) bek. a) pont és (4)–(5) bek., valamint Btk. 355. § (2) bek. a) pont] alapján, vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el.
Továbbá az sem láthat el halászati őri feladatokat, akivel szemben a fentiekben meghatározott

• szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki,
• öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
• ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
• szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltáig,
• szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett
• szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított négy évig,
• pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított egy évig.

A Vhr. kizárja egy adott halgazdálkodási vízterületen olyan személy halászati őrként történő alkalmazását, aki az adott halgazdálkodási vízterületre érvényes halászati engedéllyel, illetve érvényes halászati területi engedéllyel rendelkezik.

3.2.3. A halászati őr vizsgakövetelményei

A halászati őrnek ahhoz, hogy munkát tudjon vállalni a személyi feltételeken túlmenően két típusú vizsgát kell letennie.
A rendészeti törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározott, a Büntető Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott, a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott rendelkezések ismeretéből.
Valamint a a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvényben foglaltak szerint a halászattal és a horgászattal kapcsolatos ismeretekről, a halgazdálkodás és a halvédelem, a halászati őrzés, a mezei őrszolgálat, valamint a vagyonőrökkel kapcsolatos jogszabályok ismeretéről köteles vizsgát tenni.
Mindezeken túlmenően a halászati őr jelölt a rendészeti vizsga elméleti anyagának gyakorlati alkalmazásából is számot ad tudásáról.

A rendészeti vizsgát egy bizottság előtt teszi le a halászati őr jelölt, melynek tagjai a rendőrség által kijelölt személy, és az ágazati miniszter által kijelölt személyek. Sikeres vizsga esetén a rendőrség a munkáltató kérelmére kiadja a halászati őr számára a szolgálati jelvényt és igazolványt.
A halászati őri vizsgát a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága szervezi. Az eredményes vizsgát tett halászati őr a földművelésügyi igazgató előtt esküt tesz, amelyről az igazgatóság esküokmányt állít ki. Az eskü letételét követően az igazgatóság biztosítja részére a szolgálati naplót.

A halászati őrnek, mint rendészeti feladatot ellátó személynek a rendészeti törvényben foglaltak szerint ötévente a rendészeti feladatokat ellátó személy, valamint a személy- és vagyonőr kiegészítő képzésen és vizsgán köteles részt venni, amely során a bekövetkezett jogszabályi változások és azok gyakorlati alkalmazhatóságából, valamint a kényszerítő eszközök alkalmazásával kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretekből tesz vizsgát. A fentieken kívül kétévente köteles a megyei kormányhivatalok földművelésügyi igazgatóságai által szervezett, a halászattal és a horgászattal, a halvédelemmel, valamint a halászati őrzéssel összefüggő jogszabályokkal kapcsolatos továbbképzésen részt venni.

3.2.4. A halászati őr felszerelése

A halászati őrnek a rendészeti feladatokat ellátó személyek, valamint a fegyveres biztonsági őrök ruházati ellátására vonatkozó részletes szabályokról szóló 70/2012. (XII. 14.) BM rendeletben meghatározott formaruhát köteles viselni, a formaruha felsőruházatának bal ujján a halászati őri tevékenység megnevezését tartalmazó jelzést felvarrással, hímzéssel vagy tépőzárral kell rögzítenie. A halászati őri jelvényt a formaruházat felső ruházati viseletelemeinek mellzsebén, bal oldalt a zsebfedő alatt, a rögzítő gombjára gombolva, vagy az annak megfelelő helyre tűzve kell viselnie.

A halászati őr formaruházatát csak feladatai ellátása során, illetve munkába utazás vagy a munkából történő hazautazás céljából a lakóhelye és a feladat ellátási helye közötti legrövidebb útvonalon viselheti, egyéb esetekben viselése tilos.

Felszerelési tárgyai:

Sorszám Felszerelési eszközök megnevezés Mennyiség/ Mennyiségi egység Tervezett viselési idő (hónap)
1. Névkitűző 1 db
2. Jelvény 1 db
3. Taktikai öv 1 db
4. Fegyvertok (övtok) 1 db
5. Tártok 1 db
6. Bilincstok 1 db
7. Gázspray tok 1 db
8. Rendőrbot tartó karika 1 db

A halászati őri formaruha, és annak kihordási ideje

Sorszám Ruházati cikk megnevezés Mennyiség/ Mennyiségi egység Tervezett viselési idő (hónap)
1. Téli kabát (dzseki) 1 db 12
2. Átmeneti kabát 1 db 12
3. Esőkabát (széldzseki) 1 db 24
4. Nyári nadrág 2 db 12
5. Téli nadrág 2 db 12
6. Rövid ujjú ing 2 db 12
7. Hosszú ujjú ing 2 db 12
8. Pulóver 3 db 12
9. Pamut póló 3 db 12
10. Félcipő 1 db 12
11. Bakancs 1 db 12
12. Téli kesztyű (bőr, ötujjas) 2 db 12
13. Derékszíj (nadrágszíj) 3 db 12
14. Gumicsizma 1 pár 24
15. Téli szolgálati sapka 2 db 12
16. Láthatósági mellény

A rendészeti feladatokat ellátó személy egyen- vagy formaruhával történő ellátásáról a munkáltató gondoskodik. A munkáltató határozza meg, hogy az ellátás pénzben vagy természetben történik.

3.3. A halászati őr szolgálatteljesítése

A halászati őr feladatát az őt foglalkoztató munkáltató (halgazdálkodásra jogosult, önkormányzat) utasításai szerint a közérdek kizárólagos figyelembe vételével látja el. Tevékenységének szakmai felügyeletét a halgazdálkodási hatóság, és a rendőrség látja el.
A rendészeti feladatokat ellátó személy részére – igazgatási szolgáltatási díj ellenében – a szolgálati igazolványt, valamint a szolgálati jelvényt a rendőrség a munkáltató kezdeményezésére állítja ki. Ha a rendészeti feladatokat ellátó személynek a jogviszonya megszűnik, a munkáltató a rendészeti feladatokat ellátó személy szolgálati igazolványát és szolgálati jelvényét bevonja és a rendőrség tájékoztatásával egyidejűleg a szolgálati igazolványt és a szolgálati jelvényt megküldi.
A halászati őrnek a feladatai ellátása során mindig köteles szolgálati igazolványát magánál tartani.

A halászati őr a szolgálati igazolvány, jelvény, illetve szolgálati napló elvesztését haladéktalanul bejelenti a halgazdálkodásra jogosultnál, és a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságánál is, aki kezdeményezi az a szolgálati igazolvány körözését a rendvédelmi hatóságnál.

A halászati őr a megbízatása vagy foglalkoztatása megszűnése esetén 5 napon belül köteles a szolgálati igazolványt és a szolgálati jelvényt a halgazdálkodásra jogosultnak átadni, amely az átvételről igazolást állít ki és a szolgálati igazolvány és a szolgálati jelvény számát, valamint az átadás-átvétel időpontját illetően tájékoztatja a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát.

Ha a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága bejelentés kivizsgálása után vagy szakmai felügyeleti ellenőrzés keretében megállapítja, hogy a halászati őr nem a vonatkozó jogszabályok szerint látja el feladatát, akkor a halászati őr szolgálati igazolványának, szolgálati jelvényének visszavonását kezdeményezheti a rendvédelmi hatóságnál.
3.3.1. A halászati őr kötelezettségei a működési területén

A halászati őr kötelezettségeit részletesen a rendészeti törvény tartalmazza.

A halászati őr munkavégzése közben köteles:

• intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha illetékességi területén, a törvényben meghatározott feladatai ellátása során jogszabálysértő tényt, tevékenységet, mulasztást észlel vagy olyan tényt, tevékenységet, mulasztást hoznak tudomására, amely törvényben meghatározott feladatai ellátásával összefüggő ügyben beavatkozást tesz szükségessé,
• törvényben meghatározott feladataival összefüggésben – hozzáfordulóknak a tőle elvárható segítséget, illetve felvilágosítást megadni,
• ha az intézkedést követően nem indul eljárás, akkor – az intézkedés során megszerzett – a személyes adatokat haladéktalanul törölni,
• az intézkedés megkezdése előtt – ha az intézkedés eredményességét veszélyezteti, az intézkedés befejezésekor – köteles nevét, rendészeti feladatokat ellátó szervhez tartozását, valamint az intézkedés tényét és célját szóban közölni,
• az intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazását követően az intézkedés alá vont személyt tájékoztatni a panasz lehetőségéről és az előterjesztésére nyitva álló határidőről,
• intézkedése megkezdése előtt szolgálati igazolványát felmutatni. Ha a szolgálati igazolványának felmutatása az intézkedés megkezdése előtt veszélyeztetné az intézkedés eredményességét, úgy azt az intézkedés befejezésekor köteles felmutatni,
• A halászati őr által alkalmazott intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával. Több lehetséges és alkalmas intézkedés, valamint kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár. A halászati őr a kényszerítő eszköz alkalmazása előtt – ha az intézkedés célját nem veszélyezteti – előzetesen figyelmezteti az intézkedés alá vont személyt, hogy kényszerítő eszköz alkalmazására kerül sor. Az intézkedés folytán megsérült személy részére – amint ez lehetséges – segítséget kell nyújtani, szükség esetén a halászati őr gondoskodik arról, hogy a sérültet orvos elláthassa, kórházi elhelyezése esetén a hozzátartozó vagy más, a sérülttel kapcsolatban álló erről értesüljön. A vegyi eszköz (gázspray stb.) alkalmazására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az intézkedés alá vont személy ellenállása testi kényszer alkalmazásával nem törhető meg.

3.3.2. A halászati őr által alkalmazható intézkedések

A halászati őr az illetékességi területén jogosult:
• azt a személyt, aki a halgazdálkodási vízterületen, annak partján halászik, horgászik, hal kifogására irányuló tevékenységet végez vagy ahhoz előkészül, a halfogásra jogosító okmányok bemutatására felszólítani,
• a halászó, horgászó személyt a birtokában lévő hal kifogására való jogosultságának igazolására felszólítani, a kifogott halat a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni, az élettelen halat elismervény ellenében visszatartani,
• a kifogható mérettartományon kívüli, a területi jegyen meghatározott mennyiségen felüli, a tilalmi időben kifogott, valamint a védett halat és más hasznos víziállatot a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni, az élettelen halat elismervény ellenében az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény szerint ideiglenesen elvenni,
• a horgászati vagy halászati jogsértő cselekményt elkövető, helyi horgászrendet megsértő személytől a területi jegyet elvenni és azt a kibocsátónak haladéktalanul megküldeni,
• a horgászati vagy halászati jogsértő cselekmények alábbi minősített eseteiben az állami horgászjegyet, turista állami horgászjegyet, állami halászjegyet elvenni attól a személytől, aki
- tiltott eszközzel vagy tiltott módon horgászik vagy halászik,
- nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen területi jegy nélkül horgászik vagy halászik,
- kíméleti területen horgászik vagy halászik,
- tilalmi időszakban a tilalom alá eső hal egyedét kifogja,
- védett hal egyedét kifogja,
- általános tilalmi időben horgászik vagy halászik, vagy
- a méret-, illetve mennyiségi korlátozásokat megszegi.

• a törvényben meghatározott feladataival összefüggő jogellenes cselekmény, szabálysértés, bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, valamint a cselekmény folytatásában megakadályozni,
• azt a dolgot, amely a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény, vagy a büntetőeljárásáról szóló törvény alapján lefoglalható, bizonyítékként felhasználható, a rendőrségnek, a jogosultnak, vagy az eljáró hatóságnak történő átadásig átvételi elismervény ellenében ideiglenesen elveheti,
• a törvényben meghatározott feladatával összefüggő jogellenes cselekmény elkövetésén tetten ért személyt, ha nem igazolja személyazonosságát, dolog kiadását megtagadó személyt, valamint ha a tetten ért személy az előállításnak ellenszegül vagy az előállítás egyéb okból nem hajtható végre a rendőrség megérkezéséig - de legfeljebb két óra időtartamra – visszatartani,
• a törvényben meghatározott feladataival összefüggő jogellenes cselekmény elkövetésével gyanúsítható személyt, valamint azon szabálysértés esetén, amely tekintetében helyszíni bírság kiszabására jogosult annak elkövetésével gyanúsítható személyt, a személyazonosságának megállapítása érdekében igazoltatni,
• a törvényben meghatározott feladatkörébe tartozó jogellenes cselekmény, valamint azon szabálysértések esetén, amellyel kapcsolatban helyszíni bírság kiszabására jogosult, a szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy ruházatát kizárólag az érintett személy beleegyezésével - bizonyítékként felhasználható dolog elvétele érdekében – átvizsgálni (ha előállításra is jogosult nem szükséges az érintett beleegyezése),
• a törvényben meghatározott feladatkörébe tartozó jogellenes cselekmény, valamint azon szabálysértések esetén, amellyel kapcsolatban helyszíni bírság kiszabására jogosult a szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy csomagját és az elkövetéshez használt járművet – a bizonyítékként felhasználható dolgok felkutatása vagy biztosítása érdekében – átvizsgálni.
• abban az esetben, ha a halászati őr közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló személy, - és a munkáltató a rendőrséggel együttműködési megállapodást kötött - akkor jogosult a tetten ért személyt bűncselekmény vagy azon szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés esetén, amely tekintetében helyszíni bírságot szabhat ki az eljárás lefolytatása érdekében haladéktalanul előállítania helyi rendőri szervhez, vagy a rendőrséggel egyeztetett helyszínen a rendőrség részére átadni. Ellenszegülés esetén az előállításhoz a Rendőrségről szóló törvény szerint a rendőrség segítségét kell kérnie. Az előállítás során az ellenszegülés megtörése, a szökés megakadályozása érdekében testi kényszert, valamint bilincset alkalmazhat. az előállítással a személyi szabadságot csak a szükséges ideig, de a rendőrséghez történő előállítás során legfeljebb 4 órán át korlátozhatja.

3.3.3. A szolgálati napló vezetésének szabályai

A halgazdálkodási hatóság az esküt tett halászati őr részére szolgálati naplót ad át a halászati őrnek.

A naplóba naponta a bal felső sorban dátummal kezdve kell az eseményeket feljegyezni. Ha szolgálattal kapcsolatos esemény nem történt, a dátummal egy sorban "esemény nem történt" szöveget kell írni, és ugyanazon sor jobb szélén aláírni. A halászati őri szolgálati eseményt a napi dátum után következő szempontok megnevezésével kell leírni:

• az esemény megnevezése, helye (a vízterület neve, folyamkilométer), időpontja (év, hónap, nap, óra, perc),
• az esemény elkövetőjének adatai: név, szül. hely, év, szem. ig. szám, lakóhely,
• tanúk adatai,
• az esemény és a tett intézkedések leírása, a visszatartott eszközök, kifogott halak és a kár megnevezése, mértékének becslése,
• aláírás,
• kényszerítő eszközök alkalmazásának esetén - amennyiben a halászati őr jogosult ezekre – az alkalmazott kényszerítő eszköz körülményeinek részletes leírása

Az esetleges téves bejegyzéseket úgy kell javítani, hogy azt egy vonallal át kell húzni, majd mellette „Javítva” bejelölést kell feltüntetni dátum megjelöléssel, és a halászati őr aláírásával.

Ha egy nap több esemény történt, a dátum után az eseményeket sorszámmal kell ellátni.
Az eseményekről a legrövidebb úton az őrzési utasítás szerint a halászati őr köteles tájékoztatni a munkáltatóját.

3.4. Társadalmi halőr fogalma, jogállása

A Hhvtv. annak érdekében, hogy a halászati őrzés szélesebb körben megvalósulhasson bevezette a társadalmi halőr intézményét. A társadalmi halőröket a halgazdálkodásra jogosult kérelmére a halgazdálkodási hatóság bízza meg az illetékességi területén, ha a halászati őrzés és a halállomány védelem biztosítása érdekében indokolt.

3.4.1. Társadalmi halőr jogállása

Társadalmi halőr az a büntetlen előéletű személy lehet, aki
• a működési helye szerinti halgazdálkodási hatóságnál díj ellenében halászati őri vizsgát és az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szövegű esküt tett, és
• a halgazdálkodási hatóság által kiadott szolgálati igazolvánnyal és az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati naplóval rendelkezik.

 

3.4.2. Társadalmi halőr vizsgakövetelményei

A társadalmi halőr jelölt a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága által szervezett vizsgán a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvényben foglaltak szerint a halászattal és a horgászattal kapcsolatos ismeretekről, a halgazdálkodás és a halvédelem, a halászati őrzés, a mezei őrszolgálat, valamint a vagyonőrökkel kapcsolatos jogszabályok ismeretéről köteles vizsgát tenni. A társadalmi halőrnek a halászati őrrel ellentétben a jogszabályban foglalt feladatai ellátásához nem kell a rendészeti vizsgát letennie. Azonban a halászati őrhöz hasonlóan két évenként a megyei kormányhivatalok földművelésügyi igazgatóságai által szervezett, a halászattal és a horgászattal, a halvédelemmel, valamint a halászati őrzéssel összefüggő jogszabályokkal kapcsolatos továbbképzésen részt kell venniük.

3.4.3. Társadalmi halőr szolgálatteljesítése

A társadalmi halőr jelölt a sikeres vizsga után a Vhr. szerinti esküt tesz. Az esküt tett társadalmi halőr részére kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága társadalmi halőr szolgálati igazolványt állít ki, és a szolgálati naplót ad át.

A társadalmi halőr a társadalmi őri szolgálati igazolvány, illetve szolgálati napló elvesztését haladéktalanul bejelenti a halgazdálkodási jogosultnál és a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságánál is, aki kezdeményezi az a szolgálati igazolvány körözését a rendvédelmi hatóságnál.

A társadalmi halőr megbízatása vagy foglalkoztatása megszűnése esetén 5 napon belül köteles a társadalmi halőr igazolványt a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának leadni.

Ha a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága bejelentés kivizsgálása után vagy szakmai felügyeleti ellenőrzés keretében megállapítja, hogy a társadalmi halőr nem a vonatkozó jogszabályok szerint látja el feladatát, akkor a társadalmi halőr igazolványát és szolgálati naplóját visszavonja.

3.5. Társadalmi halőr intézkedési jogosultságai

A társadalmi halőr a halászati őrnél szűkebb körű intézkedési jogosultságokkal bír, azonban azokat az alapvető ellenőrzési feladatokat elláthatja, amelyek elégségesek jogsértés esetén a feljelentés elkészítéséhez, így halgazdálkodási hatósági eljárás kezdeményezéséhez. A társadalmi halőr jogosult tehát:

• a halfogásra jogosító okmányok ellenőrzésére és azok átvételére,
• halászati, horgászati jogsértés gyanúja esetén a halfogásra jogosító okmányok visszatartására a halászati őrnek történő átadásáig, illetve bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja esetén a halfogásra jogosító okmányok visszatartására a halászati őr vagy a rendőrség megérkezéséig,
• a kifogott hal fajának, méretének, tömegének ellenőrzésére, valamint halászati, horgászati jogsértés gyanúja esetén
- a hal visszatartására a halászati őr megérkezéséig, vagy
- a hal visszaengedésére.
• A társadalmi halőr jogosult a fentiekben felsorolt intézkedések keretében a halfogásra jogosító okmányokban foglalt személyes adatok kezelésére az intézkedése alapján indult eljárás megindításáig.

A társadalmi halőr a 3.3.3. fejezetben ismertetettek szerint köteles a szolgálati naplóját vezetni.

3.6 . Halgazdálkodási vízterületek őrzése

A halgazdálkodási vízterületek őrzése a halászati őrök mellett társadalmi halőrökkel is megvalósítható az alábbiak szerint.

Minden 10 hektárnál nagyobb, de 50 hektárnál kisebb nyilvántartott vízfelületű halgazdálkodási vízterületen a jogosult köteles legalább 5 fő társadalmi halőr megbízásával vagy 1 fő halászati őr foglalkoztatásával vagy megbízásával eleget tenni a Hhvtv. szerinti kötelezettségeinek.

Ha az ugyanazon jogosult által hasznosított halgazdálkodási vízterület mérete az 50 hektárt meghaladja, a halgazdálkodásra jogosult csak halászati őrökkel valósíthatja meg a halőrzést. Halászati őr több jogosult általi közös foglalkoztatására illetve megbízásával a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága engedélyével lehetséges. A halászati őrök foglalkoztatása 50 hektár feletti vízterületen a következőképpen alakul:

• 50–100 hektár területű halgazdálkodási vízterületen legalább 2 fő,
• 100–2000 hektár területű halgazdálkodási vízterületen legalább 4 fő,
• 2000–4000 hektár területű halgazdálkodási vízterületen legalább 6 fő,
• 4000–6000 hektár területű halgazdálkodási vízterületen legalább 8 fő,
• minden 6000 hektár feletti halgazdálkodási vízterületen legalább 10 fő.



4. A GYAKORLATI VÉGREHAJTÁST SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK ISMERTETÉSE

A halászati őr szolgálata során bizonyos helyzetekben például, ha jogellenes cselekményt tapasztal intézkedési kötelezettsége van. Az intézkedés folyamatának általános szabályai vannak, amelyeket a halászati őrnek be kell tartania.

4.1. Illetékesség, és halászati őri kötelezettség

4.1.1. Illetékesség

A halászati őr illetékessége az őt foglalkoztató halgazdálkodásra jogosult, megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága által nyilvántartásba vett halgazdálkodási vízterületre terjed ki.

A halászati őr egyéb vízterületeken is, és halastavon is igénybe vehető. Halászati őrt több jogosult közösen is foglalkoztathat, illetőleg a halászati őr feladataival mezei őrszolgálat is megbízható.

Előfordul olyan eset, amikor a halászati őr intézkedését eredményesen csak egy másik működési területen tudja befejezni (pl. abban az esetben, ha az elkövetőt az adott folyó olyan szakaszán sikerül elkapni egy üldözés során, amelyet már másik halgazdálkodásra jogosult haszonbérel). Erre a halászati őrnek jelvénye felmutatásával lehetősége van, de ilyenkor értesíteni illik az adott vízszakaszon illetékes halgazdálkodásra jogosultat.

4.1.2. A halászati őr intézkedési kötelezettsége

A halászati őr illetékességi területén jogsértő cselekmény tapasztalásakor köteles a jogszabályokban biztosított és meghatározott eljárást lefolytatni. Jogsértés észlelésekor nem mérlegelheti az intézkedés megkezdését csak azt, hogy azt milyen módon hajtsa végre. Abban az esetben, ha a halászati őr rosszul lesz célszerűbb az intézkedés megkezdésének felfüggesztése. Ha azonban a halászati őr önhibájából került olyan állapotba, ami képtelenné teszi az intézkedésre, akkor vállalnia kell az intézkedés elmulasztásának jogi következményeit.

4.2. Az intézkedés folyamata

4.2.1. A halászati őr intézkedései

Feladatteljesítéséből következően a halászati őr a 3.3.2. fejezetben már tárgyalt intézkedések megtételére jogosult.

Mivel az intézkedések sok esetben konfliktus helyzetet teremtenek, ezért a halászati őrnek az intézkedés problémamentes végrehajtása végett az alábbiakra kell különösen tekintettel lennie:

• szabályszerű, tiszta, rendezett ruházat,
• a vonatkozó jogszabályok, és az idevonatkozó szakmai előírások kitűnő ismerete és betartása,
• magatartása, viselkedése legyen határozott, és udvarias, mellőzni kell az agresszív fellépést,
• kerülje az olyan szituációkat, amelyek veszekedéssé, vitatkozássá, dulakodássá vezethetnek,
• ne üljön fel provokációnak, nyugalmát minden esetben őrizze meg,
• az esetlegesen őt ért sérelmekért ne az intézkedés során vegyen elégtételt,
• az intézkedés alá vont személy esetleges kérdéseire határozottan válaszoljon a tényekre szorítkozva,
• a használt kifejezések nem lehetnek sértőek az intézkedés alá vont számára, az intézkedés jogszerűségét nem a hangerő biztosítja.

A fentiekben felsorolt íratlan viselkedési szabályok betartásának ellenére azonban a halászati őrnek fel kell készülnie jogtalan támadásra, és annak elhárítására.

4.2.1.1. Személyek igazoltatása

A halászati őr illetékességi területén végzett ellenőrzése során az eljárás alá vont személyt felszólíthatja:

• személyazonosságának igazolására,
• halfogásra jogosító okmányainak, és a fogási naplónak átadására
• jogellenes cselekmény abbahagyására,
• terület elhagyására.

Az igazoltatás végrehajtásának mozzanatai:

• fel kell mérni az intézkedés helyszínét, az esetleges menekülési útvonalakat, terepviszonyokat.
• fel kell mérni az intézkedés alá vonni kívánt személy:
 megjelenését (ruházat, kinézet stb.),
 fizikai erőnlétét,
 a nála lévő támadásra alkalmas eszközöket,
• a napszaknak megfelelő köszönés után közölni az igazoltatás konkrét okát,
• személyazonosság igazolására való felszólítás, ekkor érdemes a megfelelő távolság tartása az esetleges jogtalan támadás mielőbbi felismerése végett,
• az okmányokat kinyújtott karral kell átvenni, majd utána biztonságos távolságra vissza kell lépni, ha véletlenül az okmány leesik, azt az igazoltatottal kell felvetetni,
• ha az igazoltatás alá vont közelít, fel kell szólítani az eredeti helyén való maradásra,
• az adatok rögzítése során az igazoltatottat figyelemmel kell kísérni, majd utána az átvételekor ismertetett mozdulattal az okmányt vissza kell adni,
• jogsértő cselekmény esetén az eljárás alá vontat fel kell szólítani jogsértő cselekményének abbahagyására, és a terület elhagyására. Közölni kell vele, hogy ellenkező esetben milyen intézkedéseket fog foganatosítani,
• közölni kell a cselekmény milyen egyéb intézkedéseket von maga után (pl. feljelentés),
• ha az igazoltatás után intézkedésre nem kerül sor, abban az esetben meg kell köszönni a türelmet, és el kell köszönni,
• az eljárás alá vont kérésére meg kell adni az intézkedő halászati őr nevét, munkáltatójának elérhetőségét.

4.2.1.2. Csomag- és jármű átvizsgálásának szabályai

A halászati őr minden olyan járművet, amelyről alaposan feltételezhető, hogy azon a működési területről származó jogellenesen szerzett zsákmány, illegálisan használt halászati eszköz van köteles feltartóztatni, és annak utasait igazoltatni.
Feltartóztatás során, ha az nem a jogszabályban előírtak szerint történt, akkor a feltartóztatást végző követ el jogellenes cselekményt.

A feltartóztatás során az alábbiakra kell figyelemmel lenni:

• csak a törvényben meghatározott esetekben jogszerű,
• csak addig tarthat, amíg az intézkedés szükségessé teszi,
• mindig az igazoltatásnak kell megelőznie,
• valós vagy sérelmek megtorlására nem alkalmazható.

A csomagátvizsgálás során az alábbiakat kell betartani:

• közölni kell a csomag átvizsgálás okát,
• fel kell hívni az ellenőrzöttet az esetleges jogkövetkezményekre,
• fel kell kérni az ellenőrzés alá vontat a csomagjának (táska, hátizsák) tartalmának kipakolására, mert a halászati őr a csomagba nem nyúlhat bele, abból semmit nem vehet ki,
• kedvezőtlen időjárás esetén az ellenőrzést olyan helyen kell végrehajtani, ami biztosítja a csomag tartalmának sértetlenségét.

A gépjármű átvizsgálásának feltételei:

• a megállítás helyét körültekintően kell megválasztani (útkereszteződésben, beláthatatlan kanyarban NE!),
• a megállítást egyértelmű karmozdulatokkal, ha a látási viszonyok indokolják, akkor lámpával kell jelezni,
• megállítás előtt amennyiben lehetőség van rá a rendszámot megállapítani szükséges, és fel kell azt jegyezni,
• megállítás után a gépjármű vezetőjét fel kell kérni a motor leállítására, és fel kell szólítani a kiszállásra,
• az igazoltatás során alkalmazottak szerint el kell kérni a szükséges okmányokat,
• személygépkocsi esetén a csomagtartót ki kell nyittatni, és a csomagellenőrzéskor eljártak szerint át kell azt vizsgálni,

4.2.1.3. Kikérdezés

A halászati őr intézkedése során azért, hogy a jogsértő cselekményeket kiszűrje kérdéseket tesz fel igazoltatás során. A kikérdezésre nagy gondot kell fordítani, hiszen jó kérdésekkel fontos információk kerülhetnek elő.

A kérdések feltevésekor a halászati őrnek figyelembe kell vennie az alábbiakat:

• nem tanúsíthat, sértő, durva hangnemet,
• a kérdéseknek egyértelműeknek, és határozottaknak kell lennie,
• szükség esetén a kérdéseket meg kell erősíteni,
• a kérdéseket úgy érdemes feltenni, hogy abból a lehető legtöbb információt lehessen nyerni (nyílt kérdések-melyekre kifejtős válaszokat lehet csak adni),
• az érthetetlen válaszokat tisztázni kell, de figyelemmel kell lenni az igazoltatott lelki állapotára, és pillanatnyi zavarára.

Ha kérdések során a halászati őr arra az álláspontra jut, hogy az ellenőrzés alá vont személy jogsértő cselekményt elkövette, úgy köteles az eljárás alá vont személy ellen a feljelentést megtenni.

4.2.1.4. Előállítás

Az előállításra a halászati őrnek akkor van lehetősége, ha közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban áll, a munkáltató a rendőrséggel együttműködési megállapodást kötött, és az igazoltatás során bizonyosságot nyert a jogellenes cselekmény. Az előállítás során az alábbiakra kell figyelemmel lenni:

• csak a törvényben meghatározott esetekben, és bizonyos feltételek fennállása esetén lehetséges,
• az előállítandó személlyel közölni kell az előállítás okát, és fel kell szólítani, hogy önként tegyen eleget az előállításnak,
• fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ellenállás esetén kényszerítő eszköz alkalmazására kerül sor,
• az előállítást a lehető legrövidebb úton, és időn belül, a lehető legbiztonságosabb úton kell végrehajtani,
• fokozottan kell figyelni az esetleges ellenállásra, számítani kell szökésre, támadásra, ezért a halászati őrnek megfelelő távolságban kell kísérni az illető személyt,
• előállításkor segítség kérhető más személytől, de ennek polgári személy nem köteles eleget tenni,
• gépjármű használata nem célszerű, ha azt a halászati őrnek kell vezetnie,
• az előállítást az emberi méltóság megsértése nélkül kell végrehajtani.

4.2.1.5. Tárgyi bizonyítékok elvétele

A jogellenes cselekményt elkövető tettenérése esetén a halászati őr jogosult a jogellenesen megszerzett halat, egyéb hasznos víziállatot stb., az elkövetéshez használt eszközt átvételi elismervény ellenében elvenni, és azt a halgazdálkodási- vagy rendőrhatóságnak átadni. Tárgyi bizonyíték elvételének tehát elsődleges feltétele a tettenérés.

Tárgyi bizonyítékoknak minősülnek azok az eszközök, amelyek jogellenes cselekménnyel kapcsolatba hozhatóak vagy az elkövetés nyomait hordozzák. Ilyenek lehetnek orvhorgászat, orvhalászat esetén az elkövetőtől elvett horgászbot, hálók elektromos halászgépek stb. Ezek az eszközök felhasználhatók a bizonyítási eljárás során.
A tárgyi bizonyítékok, ha azok méretüknél, és jellegüknél fogva nem adhatóak le közvetlenül a hatóságoknál, akkor gondoskodni kell annak őrzéséről, és a helyszín biztosításáról, és egyidejűleg értesíteni a rendőri szervet.

 


4.2.1.6. Írásos jelentés készítése az intézkedésről

A halászati őr hatáskörébe tartozó jogellenes cselekmény felderítésekor írásos feljelentést köteles készíteni. Az írásos jelentésnek tartalmaznia kell:

• halászati neve, beosztása
• a jogsértést elkövető személy:
 neve,
 személyi adatai:
 születési hely, idő,
 anyja neve (leánykori neve),
 lakcíme,
• a jogsértés elkövetésének:
 időpontja (év, hónap, nap, óra, perc),
 helye (amilyen részletességgel csak lehet),
• a jogsértés elkövetésének pontos leírása, a gyanúsított magatartása,
• a lefoglalt eszközök, és azok részletes (gyártmány, típus stb.) leírása,
• tanúk neve, és azok személyi adatai,
• feljelentés elkészítésének helye ideje,
• az intézkedő halászati őr aláírása.

4.2.1.7. Kényszerítő eszközök alkalmazásának feltételei, és szabályai

A halászati őr jogszerű intézkedése során az ellenszegülő személlyel szemben intézkedés kikényszerítése céljából könnygázszóró palackot és testi kényszert, kizárólag önvédelemből rendőrbotot, szolgálati kutyát, illetőleg az előállításnak ellenszegülő személlyel szemben bilincset alkalmazhat.

A halászati őr a testi kényszer alkalmazásán kívül a fentebb felsorolt kényszerítő és önvédelmi eszközöket csak akkor alkalmazhatja, ha közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban áll, és a munkáltató a rendőrséggel együttműködési megállapodást kötött.

A kényszerítő eszköz alkalmazására az érintettet - ha az eset körülményei lehetővé teszik - előzetesen figyelmeztetni kell.

A kényszerítő eszköz alkalmazása esetén

• kerülni kell az emberi élet kioltását, a sérülés okozását,
• az intézkedés során megsérült személy részére - amint ez lehetséges - segítséget kell nyújtani,
• szükség esetén gondoskodni kell arról, hogy a sérültet orvos elláthassa.

A kényszerítő eszköz alkalmazásának okát, idejét és helyét a szolgálati naplójába be kell jegyezni.

A kényszerítő eszköz használatáról és a személyes szabadságot korlátozó intézkedéséről az illetékes rendőrkapitányságnak, valamint a munkáltatónak haladéktalanul részletes írásbeli jelentést kell tenni.
A halászati őr kényszerítő eszköz használatának és a személyes szabadságot korlátozó intézkedésének jogszerűségét a munkáltató működési helye szerint illetékes rendőrkapitányság vizsgálja ki a közigazgatási eljárás általános szabályai szerint.
E vizsgálatnak a jelentés lesz az alapirata és egyben egyik bizonyíték annak eldöntéséhez, hogy a halászati őr jogszerűen intézkedett-e.

4.2.1.7.1. A testi kényszer alkalmazásának szabályai

• alkalmazása nem lehet öncélú,
• az intézkedés alá vont személyt figyelmeztetni kell a testi kényszer alkalmazásának lehetőségére,
• a testi kényszernek hatásosnak kell lennie,
• csak addig alkalmazható, amíg az ellenszegülés tart,
• csak olyan mértékű lehet, amely alkalmas az ellenszegülés megtörésére,
• kerülni kell a sérülés okozását,
• sérülés esetén segítséget kell nyújtani.

4.2.1.7.2. Könnygázszóró palack alkalmazása

A halászati őr feladatának ellátása során a könnygázszóró palackot az erre rendszeresített tokban viseli. A palackot nyilvános helyen őrizetlenül hagyni vagy idegen személy őrizetére bízni tilos.
Használata csak akkor jogszerű, amikor a testi kényszer alkalmazásának feltételei fennállnak, de annak alkalmazása nem jogszerű, mert pl. sérülést okozhat, vagy nem vezet eredményre. A könnygázpalack alkalmazását meg kell előznie az erre vonatkozó figyelmeztetésnek. Előzetes figyelmeztetés nélkül a könnygázszóró palack csak akkor alkalmazható, ha a késedelem a halászati őr életét, testi épségét veszélyeztetné. Ezt követően is a lehető legkisebb sérelmet okozó módon kell alkalmazni, és ha az a célját elérte, további alkalmazásának nincs helye. Könnygázszóró palack nem alkalmazható szemmel láthatóan kiskorú, súlyos beteg vagy fogyatékos személlyel, illetve terhes nővel szemben.
A kényszerítő eszközök, és a személyes szabadságot korlátozó intézkedések megtétele utáni részletes jelentésnek tartalmaznia kell:

• a kényszerítő eszköz alkalmazásának:
 időpontját, helyét és, hogy
 kivel szemben került alkalmazásra (itt személyazonosság híján, akár egy közismert becenevet is lehet rögzíteni),
• a leírásnak tartalmaznia kell, hogy figyelmeztetés történt-e a kényszerítő eszköz alkalmazása előtt, ha nem az miért maradt el,
• történt-e sérülés, ha igen milyen fokú,
• a sérülés esetén sor került-e orvosi ellátásra, ha igen hol és ki látta el,
• tanúk adatai,
• egyéb észrevételek, megjegyzések.

Itt szükséges megjegyezni, hogy a halászati őr – jogszabályban meghatározott közegészségügyi okból, a légiközlekedés biztonsága, valamint az okszerű mezőgazdasági termelés biztosítása érdekében meghatározott állatok riasztása, elejtése, gyérítése, és állományának szabályozása érdekében – sörétes lőfegyvert tarthat magánál, abban az esetben ha az erre feljogosító okmányokkal rendelkezik.
4.2.1.7.3. Az eljárás alól mentességet élvező személyek

Vannak olyan személyek melyekkel szemben meghatározott intézkedések nem foganatosíthatók, csak abban az esetben, ha bűncselekmény elkövetésén lettek tetten érve.

Ilyen személyek:

• bírók,
• ügyészek,
• országgyűlési képviselők,
• fegyveres erők és rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai,
• külföldi diplomaták.

A menetességet élvező személynek természetesen megfelelő okmányokkal igazolnia kell mentességét. A fent felsorolt személyekkel szemben kényszerítő eszközt alkalmazni nem lehet, azonban jogellenes cselekmény esetén fel kell őket szólítani tevékenységük abbahagyására. A mentesség megállapítása után a halászati őrnek haladéktalanul jelentést kell készítenie, és azt felettesének vagy a munkáltatójának továbbítania.

4.2.1.8. Az idegenek működési területen való tartózkodása

Idegen személyek nem csak jogsértési céllal, vagy bűncselekmény elkövetésének szándékával tartózkodhatnak a működési területen. A halászati őrnek szolgálata teljesítésekor, ha működési területe pl. idegenforgalmi szempontból jelentős területen helyezkedik el tájékozódni szükséges a kirándulókról, illetve a táborozni kívánókról.

A fenti esetekben a halászati őrnek az alábbi feladatai vannak:

• tűzgyújtási tilalomra, illetve a tűzgyújtás szabályaira való felhívás
• útbaigazítás, tájékoztatás a területről (veszélyes helyek, tiltott területek stb.)
• ha a területen tilos táborozni, úgy fel kell hívni erre a táborozni kívánók figyelmét, és ha szükséges felszólítani őket a terület elhagyására
• ha azonban a táborozás nem tiltott, akkor a következő információkat kell a halászati őrnek megszerezni:
 táborozók létszáma,
 táborozás várható időtartama,
 tartózkodás célja (horgászat, természetjárás stb.),
 a táborozók által használt gépjárművekről (rendszám, típus stb.) feljegyzést készíthet
• ha a táborverés engedélyhez kötött, ellenőrizni kell az engedély meglétét, illetőleg felvilágosítást kell adni az engedély beszerzésének lehetőségéről.

A halászati őrnek törekedni kell a táborozókkal, kirándulókkal a jó kapcsolat kialakítására, de kötelessége betartatni a vonatkozó szabályokat is.

4.2.1.9. Intézkedés bűncselekmény észlelésekor, a helyszín biztosítása

Abban az esetben, ha a halászati őr bűncselekmény (állatkínzás, nagyértékű lopás) elkövetésén tetten ér valakit, akkor az illetőt lehetőség szerint el kell fognia, amennyiben ez valami oknál fogva nem lehetséges, úgy értesíteni kell a területileg illetékes rendőri szervet.
A bejelentésnek tartalmaznia kell:

• bejelentő halászati őr nevét,
• cselekmény rövid leírását,
• elkövetés színhelyének lehető legpontosabb leírását, elérési lehetőségeit,
• az elkövető menekülési irányát, módját (személygépkocsi kerékpár stb.),
• elkövetők számát,
• elkövetők lehető legpontosabb személyleírását,
 neme,
 ruházata,
 külső megjelenése,
 nála lévő tárgyak stb.
• helyszínen hátrahagyott nyomokat, tárgyi eszközöket.

A rendőrhatóságok kiérkezéséig a halászati őrnek biztosítani kell az elkövetés helyszínét, mely során a legfontosabb teendők:

• rendőrhatóságok értesítése, ha ez technikailag kivitelezhetetlen (nincs térerő, nincs kéznél telefon stb.) akkor meg kell kérni valakit erre (pl. halőrtárs),
• az illetéktelen személyek távoltartása,
• a bűncselekmény helyszínének változatlanul hagyása, állapotának fenntartása.

Amennyiben emberélet forog veszélyben, vagy az életveszély elhárítása a cél, abban az esetben a halászati őrnek kötelessége megtenni a szükséges lépéseket, de ügyelni kell arra, hogy ez a helyszín lehető legkisebb változtatásával járjon.

Ha haláleset történt, és a forgalom elterelése nem megoldható, úgy gondoskodni szükséges a holttest letakarásáról.

Abban az esetben, ha a halászati őr rendelkezik a helyszínen fényképezőgéppel az esemény pontosabb bizonyítása érdekében fényképfelvételeket is készíthet. Ilyenkor figyelni kell arra, hogy a készített kép a lehető legtöbb információt tartalmazza (az elkövető pontosan felismerhető legyen, lehetőleg jól azonosítható tereptárgyakat is tartalmazzon stb.).

4.2.1.10. Intézkedés rendkívüli esemény, és talált tárgyak esetén

Rendkívüli események

Rendkívüli események közé azokat az eseményeket soroljuk, amelyek a szokásoktól eltérőek pl. közművek rongálása, természeti csapások, tűz stb.

Ezekben az esetekben az alábbi kötelezettségekkel bír a halászati őr:

• elsősorban az élet és vagyonmentés a legfőbb cél, szükség esetén orvosi segítség kérése
• további károsodás veszélyének megszüntetése,
• ha lehetőség van rá a rendkívüli eseményt meg kell szüntetni, szükség esetén segítséget hívni,
• illetékes hatóságok értesítése (ÁNTSZ, rendőrség, tűzoltóság stb.),
• jelentés készítése.
Talált tárgyak

A halászati őr köteles a talált dolgot a találástól számított 8 nap alatt a dolog elvesztőjének, tulajdonosának átadni, vagy a rendőrségre eljuttani. A talált tárgyak átadásáról jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a találó adatait, a talált tárgy pontos leírását, esetleg gyártási számát, valamint a találás körülményeit.

Vannak olyan esetek, amikor a talált tárgyak jellegüknél fogva, illetve biztonságtechnikai okokból más intézkedést igényelnek, ilyenek a robbanó testek, sugárzó, és mérgező anyagok, illetve a bűncselekménnyel összefüggésbe hozható tárgyak (fegyverek, egyéb eszközök).

Robbanó test

Ha a halászati őr bármely robbanóanyagot, robbanószerkezetet, mint például lőszer, bomba, akna, gránát (továbbiakban robbanótest) talál, vagy ilyennek hollétéről tudomást szerez, haladéktalanul köteles azt bejelenteni a legközelebbi igazgatási vagy rendőri szervnek. Különösen sürgős esetben közvetlenül a Magyar Honvédségnek.

A talált robbanótest hatástalanítása, elszállítása és megsemmisítése a tűzszerész járőr feladata. Más személynek a robbanótesthez hozzányúlni, vagy azt helyéről elmozdítani tilos.

A robbanótestet találó személy a bejelentés megtétele előtt köteles a helyszínen rendelkezésre álló eszközzel szembetűnően megjelölni a robbanótest helyét, ha lehetséges úgy, hogy ezzel a robbanásveszélyre is felhívja a figyelmet. A bejelentésnek tartalmaznia kell:

• bejelentő neve, címe,
• megtalálás pontos helye, különös tekintettel arra, hogy a robbanó test lakott területen vagy azon kívül van.
• helyszín leírása, megközelíthetőségének lehetőségei,
• van-e emberélet vagy vagyontárgy veszélyben,
• az esetleges intézkedések rövid leírása (bejelentés, őrzés szükségessége stb.).

Sugárzó vagy mérgező anyag

Sugárzó vagy mérgező anyag találásakor a halászati őrnek ugyanazokat az intézkedéseket kell megtennie, mint a robbanóanyag esetében azzal a különbséggel, hogy a polgári védelem, katasztrófa védelem illetőleg az ÁNTSZ illetékes szerveit is értesíteni kell.

Bűncselekménnyel összefüggésbe hozható tárgyak

Nehéz megítélni, hogy az adott tárgy milyen összefüggésben van egy esetleges bűncselekménnyel, de a talált fegyvert mindenképpen így kell kezelni. A talált lőfegyvert minden esetben be kell szolgáltatni a rendőrhatóságnak. A megtalált fegyver megközelítésénél ügyelni kell a körülötte található nyomok ( pl. lábnyomok) ne sérüljenek, így hasonló képen kell ügyelni az ujjlenyomatokra is. A talált lőfegyvert ezért úgy kell megfogni, hogy az ujjlenyomatok ne sérüljenek, ezért kesztyűt vagy szövet darabot kell használni megfogásukkor.

5. TÁRSADALMI KÖRNYEZET, PSZICHOLÓGIAI ISMERETEK

Az intézkedések során alkalmazott szabályokat, törvényi előírásokat meg lehet és meg is kell tanulni, de azokat csak akkor tudja megfelelően alkalmazni, ha tudja, hogy a másik emberben az idő alatt éppen mi zajlik le.

5.1. Pszichológia fogalma

A „pszichológia” elnevezés a görög psyche (lélek) és logos (tudomány) szavakból származik. Tárgyát pedig úgy tudnánk meghatározni, hogy a pszichológia a lelki jelenségekkel foglalkozó tudomány. A viselkedés leírásával, megértésével, befolyásolásával foglakozik.

Ahhoz, hogy a pszichológiai ismereteket tudjuk alkalmazni meg kell ismerkedni néhány alapfogalommal.

• a viselkedés azoknak a benyomásoknak az összessége, amelyeket az ember tesz, vagy mond. Az ember először észleli a másik személyt, majd megfigyeli hogyan cselekszik, és mit mond. Ebből le tudja szűrni, hogy a másik illetőnek mik a szándékai, milyennek szeretné beállítani magát. Például, ha a halászati őr tetten ér egy orvhorgászt, akkor a halászati őr viselkedésével (határozott lépésekkel, kihúzott háttal közeledik) igyekszik láthatóvá tenni magát, míg a rapsic, összehúzza magát és keresi a menekülési útvonalakat.

• az észlelés során, már egy kifinomultabb képet alkotunk az észlelt személyről, valamilyen kategóriába helyezzük, és kialakul bennünk egy benyomás az illetőről. Ez befolyásolja a későbbiek során a személlyel szemben tanúsított viselkedést is. Az észlelés módja személyre szabott. A halászati őr a gyanús jelek észlelésére van beállítva, míg a jogsértő ember a hatóság embereinek kiszúrására. Egy másik személy észlelésekor az első információ az illető neme, majd utána fizikai megjelenése, öltözködése.

5.1.1. Címkézés

Hibás érvelés a gondolatmenetben, a meglévő előítéletek megerősítése történik. Ahelyett, hogy érdemben cáfolnánk az ellenfél állítását, érveit, a hallgatóság ítéletalkotását valamilyen előítélettel akarjuk befolyásolni. A címkézés során kategorizálunk, mely gyakran nem ad objektív képet az adott személyről, pl. egy jól öltözött emberről nehezebben tudjuk elképzelni, hogy lopott, mint egy ágrólszakadt személyről, holott sokszor olyan valaki követ el jogsértést, akiről nem is gondolnánk.

A halászati őrt munkája során sohasem szabad, hogy az előítéletei vezéreljék, hanem a tények, és a körülmények objektív mérlegelése alapján kell cselekednie.

5.1.2. Viselkedés

A viselkedés az ember pillanatnyi fizikai és érzelmi állapotának a szándékban való megjelenése. Két szinten jelenik meg. Az egyik szint az, amit az ember mond és tesz. A másik szint pedig a testbeszédben (testtartás, gesztikuláció) jelenik meg.

 


5.1.2.1. Kapcsolatba lépés

Kapcsolatba lépéskor egy adott személy a másik reakciója alapján módosíthatja a viselkedését, és tudni akarja, hogy sikerült-e a szándékainak megfelelően viselkedni. Ahhoz, hogy ez kiderüljön a másik személy visszajelzésére van szükség. Ha például a mondandónk
közben a másik személy bólogat, és elégedetten mosolyog, akkor az az érzésünk, hogy tetszik neki, amit mondunk. Fordított esetben, közömbös arckifejezésnél viszont az a benyomásunk támad, hogy a hallgató fél számára érdektelen amit mondunk, és nem kívánjuk tovább a kommunikáció folytatását. A halászati őr szolgálata során találkozhat olyan esettel, amikor a tetten ért személy megpróbál úgy viselkedni, mintha mi sem történt volna, mosolyog, szívélyesen kezd el diskurálni, azonban amikor a halászati őr erre komoran reagál, és felveszi a hivatalos stílust, ilyenkor a jogsértő személy reakciója is megváltozik, és elkomolyodik.

5.1.2.2. Visszajelzés

Két ember között a kapcsolat akkor kétoldalú, ha a visszajelzések folyamatosak. A visszajelzések történhetnek szóban (a másik mondandójára adott válaszok), megjelenhetnek cselekvésben (testbeszéd), illetve metakommunikatív eszközökben (bólogatás, mosolygás). Például, ha a halászati őr olyas valakit igazoltat, aki nyilvánvalóan jogsértést követett el, akkor annak visszajelzései árulkodóak lehetnek. Ilyen jelek a zavart beszéd, a szemkontaktus kerülése, vagy árulkodó kézmozdulatok (orrvakarás, fejvakarás).

5.1.2.3. Viselkedési stílusok

Domináns (D) stílus:

Alapvetően feladatközpontú, extravertált. Viselkedése közvetlen és független. Az ilyen ember célratörő, eredményorientált, domináns, versengő, gyorsan dönt, kezdeményező, merész, határozott és tetterős.

Befolyásoló (I) stílus:

Emberközpontú és extravertált, az emberekhez bizalommal közeledik. Viselkedése nyílt és közvetlen. Az ilyen típusú ember önbizalommal teli, meggyőző, lelkes, derűlátó, népszerű, társaságkedvelő, elfogulatlan, optimista.

Kitartó (S) stílus:

Emberközpontú és introvertált, igazi csapatjátékos. Viselkedésére a lassú tempó és a megnyugtató stílus jellemző. Az ilyen ember kedves, türelmes, jó hallgatóság, higgadt, őszinte, megértő. Számára a szoros emberi kapcsolatok az igazán fontosak.

Szabálykövető (C) stílus:

Feladatközpontú és introvertált. Viselkedése önálló és módszeres. Számára a feladat az, ami igazán fontos. Az ilyen ember pontos, elemző, lelkiismeretes, magas normákkal rendelkező, óvatos, precíz, tényfeltáró, diplomatikus.
1. ábra

A személy viselkedési stílusa a fenti grafikus ábrázolással is szemléltethető (1. ábra). Az ábrázolásban megjelenik a személy természetes stílusa (•), tehát az, amely szerint természeténél fogva viselkedik, másrészt pedig a felvett stílusa (*), az a mód, ahogyan az egyén a környezetre reagál, amilyen viselkedést szükségesnek érez ahhoz, az adott munkakörében sikeres legyen (stressz-profil).

A stílus erősen hat az emberi kapcsolatok jellegére, ezért például az alapvetően domináns beállítottságú embernek felvett stílusában más jegyeket is kell hordoznia, mert különben állandóan konfliktusokba fog keveredni, és így szolgálatát nem tudja majd megfelelően ellátni, de egy alapvetően emberközpontú halászati őrnek, pedig fel kell vennie munkája során a domináns stílusra jellemző tulajdonságokat is, hogy a jogsértőkkel szemben határozottabban tudjon fellépni.

5.2. Magatartás az intézkedés során

Az intézkedés kapcsolatba lépést jelent az intézkedés alá vont személlyel. Az intézkedés során vannak írott és íratlan szabályok, melyeket be kell tartani. Ezek áthágása indulatokat, nem várt reakciókat válthat ki.

5.2.1. Cél és felelősség

A halászati őrnek tisztában kell lennie azzal, hogy az intézkedést milyen célból fogja kezdeményezni. Más a cél, ha egy kiránduló csoportnak kell információt adnia a turistautakról, és más a cél, ha figyelmeztetni kell őket, hogy az általuk választott úton vagy árvízvédelmi töltésen magánszemélyek nem közlekedhetnek. Az első esetben nem muszáj a halászati őr által adott információt elfogadni, de a második esetben kötelező engedelmeskedniük a halászati őr felszólításának.


5.2.2. Szerep

Meghatározott helyzetekben, meghatározott módon kell viselkedni, a halászati őr úgymond a kialakult helyzethez alakítja a szerepét. Hiteles embernek az tűnik mások szemében, aki pontosan tudja, hogy adott szituációban hogyan kell viselkedni.

A halászati őrnek intézkedés során a személyes véleménynyilvánítást mellőzni kell, hiszen ő a törvényt képviseli. Hangnemének hivatalosnak kell lennie, de nem lehet sértő, vagy fölényes, esetleg megalázó. Ismeretleneket nem tegezhet le, még akkor sem, ha fiatalok, mert ezzel ellenállást válthat ki.
A halászati őrnek ügyelnie kell arra, hogy hivatalos szerepéből ne tudják kizökkenteni, mert konfliktushelyzetben a tetten ért személy könnyen a halászati őr fölé kerekedhet. A nyugalom megőrzése érdekében mindig fontos a határozott, tárgyilagos stílus. Ha azt látja a számonkért, hogy a halászati őrt nem lehet kibillenteni, valószínű más taktikához fog folyamodni, ekkor előfordulhat, hogy tagadja tettét, vagy annak megtörténtét máshogy próbálja beállítani. A halászati őrnek ilyenkor feladata felhívni az érintett figyelmét az együttműködés megtagadásának következményeire. Sok esetben azonban a jogsértést elkövető személy újabb alkudozásba kezd. Ekkor megint fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az ismételt együttműködés megtagadás súlyosbító tényező. Végső esetben fel kell készülni a megvesztegetésre illetve, ha ez sem jár eredménnyel a könyörgésre. A leghelyesebb ilyenkor mindig az, hogy a halászati őr a pozíciójára hivatkozik, és kifejezheti sajnálatát is, de ennél többet nem tanácsos mondani, mert az más mederbe terelheti az intézkedés folyamatát. A halászati őrnek tartózkodnia kell ilyenkor a személyes jellegű tanácsadástól, de felvilágosítást adhat például a szükséges engedélyek beszerzéséről.
Törekedni kell arra, hogy a saját szerepét következetesen alakítsa, és rá tudja kényszeríteni azt – együttműködést kialakítva – a másik félre. Ha a másik fél minden akarata ellenére a halászati őr eltántoríthatatlanul képviseli a saját szerepét, akkor az az érintettben tiszteletet fog kiváltani, és ellenállása gyengül.

5.2.3. Viselkedéskészlet

A halászati őrnek a szituációtól függően kell megválasztania a viselkedését. Másképp kell viselkedni egy többszörösen visszaeső rapsiccal, és másképpen egy megtévedt fiatalkorúval szemben.

5.2.4. Készségek, nehézségek

A halászati őrnek munkája során sokszor nagyon nehéz helyzetekkel is meg kell birkóznia. Szükséges számára a helyzet gyors felmérése, és a döntéseinek gyors meghozatala. Tisztában kell lennie hatásköri korlátaival, személyes lehetőségeivel. Ezért bizonyos esetekben például, ha egy feltételezett bűnbandával találkozik, célszerűbb a rendőrségnek az értesítése, hogy az a saját eszközeivel lépjen fel.

5.2.5. Nyelv és beszéd

Ügyelni kell a mondandó megfogalmazására. Törekedni kell a hivatalos stílusra, a beszédből nem tükröződhet személyes érzelem. Pontosan, és tényszerűen kell fogalmazni. Kerülni kell „az úgy érzem”, „azt gondolom”, „azt szeretném” megfogalmazásokat.
A beszédet kísérő jelzések erősíthetik, vagy gyengíthetik a mondanivalót. A bizonytalan fellépés veszélyeztetheti az igazoltatás komolyágát, de a túl agresszív viselkedés pedig kötözködésnek tűnhet.

5.2.6. Helyzeti koncepció

A halászati őrnek pontosan ismernie kell azt, hogy mi minősül a Hhvtv. megsértésének, szabálysértésnek, és mi bűncselekménynek. Tudnia kell mikor milyen intézkedési formát kell alkalmazni. Az emberek szeretik önbecsülésüket megőrizni magukat rendes, becsületes embernek beállítani. A halászati őrnek ezzel tisztában kell lennie és intézkedése során törekednie kell arra, hogy senkit ne alázzon meg.

6. AZ ÁGAZATI JOGSZABÁLYOK ISMERTETÉSE

Hazánkban a halászatnak évezredes hagyománya van, napjainkra azonban a halászati tevékenység egyre inkább háttérbe szorul, a horgászat az egyik legnagyobb hobbivá nőtte ki magát. Magyarországon több mint 300.000 ember vesz a kezébe horgászbotot, hogy pár órát, egy hétvégét, vagy akár hosszabb időt is a vízparton töltsön.
A mezőgazdaság halgazdálkodási ágazatának (természetes és mesterséges vizek horgászata és halászata) éves bevétele 35-40 milliárd forint, de jelentősége ezen jóval túlmutat, hiszen az egyéb járulékos hasznok, mint például a foglalkoztatottság növelése, a különböző horgászcikkek forgalmazása, a kapcsolódó turisztikai bevételek, a szabadban töltött idő, valamint maga a halfogyasztás, mint az egészséges életmód, étrend része növelik a fontosságát.
Mindezek ellenére, meglehetősen kevesen vannak tisztában a halászat jogi szabályozásával, a halászati igazgatási szerepet betöltő szervekkel, és azok tevékenységével.

Ahhoz, hogy ezt megértsük, elengedhetetlenül szükséges a halászattal összefüggő jogszabályok történelmi változásnak rövid bemutatása.

A magyar halászat múltja népünk eredetéig, az őshazáig nyúlik vissza. A vogulokkal és osztjákokkal való együttélés idején a magyarság ismerte a rekesztő-halászatot, valamint a hálók, a horgok kezdetleges formáit. A török, kaukázusi népek, az óoroszok és a Fekete-tenger melléki görög telepesek révén a magyarság halászeszköz készlete varsákkal, szigonyokkal, különböző hálókkal gyarapodott. Így török népek révén ismerte meg a kétágú szigonyt, a húzóhálók egyik formáját, amelynek használata már szervezett munkát igényelt. Évezredeken keresztül a nomadizáló pásztorok, szezonális élelemszerző tevékenysége volt a halászat a magyarság körében.

A honfoglalás után a halászat fejlődéséhez hozzájárult hazánk halbősége, amelyet a középkori Európában az egyik leggazdagabbnak tartottak. A 900-as évek végétől, az államalapítás idejére azonban már tartósan letelepedett személyek voltak a halászok. Jelentős halászközösségek alakultak ki nagy folyóink mellett.

Az Árpád-házi királyok uralkodása idején jelentős vízterületek halászati joga összpontosult földbirtokosok, várispánok, főnemesek kezében is. Korai történelmünkből adataink vannak arról, hogy Szent István (997-1038) és az őt követő királyaink a kereszténység meghonosodásának idején és később is, halban gazdag vizeket és halászati jogokat adományoztak az apátságoknak és a püspökségeknek. A XI-XII. századtól már királyi rendeletek szabályozták ezt a tevékenységet, Könyves Kálmán (1095-1116) a halászati jogot, mint királyi privilégiumot (regálé) próbálta kezelni. Döntő változás II. András (1205-1235) uralkodása idején következett be; amikor a személyes – hűbéres – függésen alapuló földbirtoklás lassan magántulajdonná szilárdult.

Ezt követően a halászat királyi jog volt évszázadokon át. Ezt a jogot az uralkodó átruházta az apátságokra, a földesurakra. A középkori oklevelek gyakran említik az egyház, a királyi udvar szolgálatában álló halászokat, a mesterséges halastavakat. Az Árpád-korban jelentősek voltak halászközösségek. A jobbágyok gyakran csak meghatározott halfogó eszközzel dolgozhattak.
A XV. században Mátyás király (1458-1490) olasz mintára már haltároló medencéket építtetett a visegrádi királyi vár környékén. A XV. és XVI. században a halászati tevékenységhez szervesen kapcsolódó halkereskedelem művelői hazánkban a halárusok voltak. A halárusok közül egyesek csak keszegféléket, mások egyéb friss halat árusíthattak. Vizát és tokféléket - királyi pátens alapján - csak a mészárosok, és hentesek céhe árusíthatott.
Önálló érdekvédelmi szervezeteket, halászcéheket a főhivatású halászok a XVI. sz. elején hozhattak először létre. A céhet artikulusai szabályozták - a mesterségbeli magatartás, a tudás szintje, a halászat, a bérlet, a halárusítás és halkereskedelem kérdésében. A céhek - köztük a halászoké is - 1872-ben megszűntek.

A XVII. század feudális viszonyai közepette, és a polgári társadalom kialakulásának kezdetén, amikor a halászat jogát a vizekkel, sőt magukkal a halászokkal együtt adományozta, vagy elvette a királyi hatalom, sok ellentmondás és rendezetlenség jellemezte a magyar halászatot. Az egyházi és világi birtokosok a legértékesebb vizeiket tilalmasnak nyilvánították. A másodrendű, de még jövedelmezően hasznosítható vizeket zsákmányrész ellenében jobbágyfalvak vagy jobbágyok vállalkozó közösségei halászták. Az értéktelen, külön jövedelmet nem ígérő kisvizeken szabad volt a halászat a jobbágyok számára. A valóságos bérlői jogviszony a XVIII. századtól lett igazán jellemző

A XIX. század második felében hatalmas méreteket öltő folyamszabályozási munkák hatására következett be a magyar halászat hanyatlása. A szabályozások kétségtelenül óriási fejlődést jelentettek a nemzetgazdaság számára, azonban természetes vizeink halgazdagságának lassú pusztulását is eredményezték.

A halászat ügyeit akkoriban a Földművelésügyi Minisztérium Földművelésügyi Osztálya intézte. Első halászati törvényünk, az 1888. XIX. t. c. 1889. május elsején lépett hatályba , ez a jogszabály a porosz halászati törvény rendelkezéseit adaptálta, halászati szempontból nyílt és zárt vizeket különböztetett meg. A törvény végrehajtása során felmerülő szakértői feladatokat az Országos Halászati Felügyelőség látta el,

Az első világháborút követően a tóépítkezések erőteljesen folytatódtak, nagy lendületet kapott a szikes területek halászati hasznosítása (a hatalmas hortobágyi halgazdaság tóegységeinek építése). A második világháború pusztításai után mindent újra kellett kezdeni.

A második világháború után a Földművelésügyi Minisztérium az 1960-as évek elején hozott rendeleteinek értelmében a természetes vizek halászati joga az Államot illette meg, és annak gyakorlását a halászati bérlő-, majd termelőszövetkezeteknek adta bérbe. A halászati szakigazgatás feladatát néhány évvel később 1967-ben a Földművelésügyi és az Élelmezésügyi Minisztérium fúziójából létrejött Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (MÉM) vette át. Eleinte a MÉM-től független szervként működött az úgynevezett Országos Halászati Felügyelőség (OHF), amely a későbbiek során beolvadt a MÉM-be. Ezután a halászati feladatokat a MÉM halászati osztálya látta el.

A halászati szakigazgatást merőben új alapokra helyezte a halászatról és horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény.

A jogszabály megjelenését követően a Földművelésügyi Minisztérium Földművelésügyi Hivatalainak halászati felügyelői végezték a halászati szakigazgatás teendőit.
A halászati hatóság 2007. január elsejétől 2010. december 31-ig a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal keretei között látta el tevékenységét.

2012-ben elkezdődött az 1997.évi XLI. törvény és a végrehajtására kiadott 78/1997. (XI. 4.) FM rendelet felülvizsgálata, melynek eredményeként 2013. szeptember 1-jei dátummal hatályba lépett a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény, majd 2014. január 2-án a halgazdálkodás és a halvédelem egyes feladatainak végrehajtásáról szóló 133/2013. (XII. 29) VM rendelet.

Jelenleg a halászati hatósági feladatok megoszlanak a 2011-ben létrejött kormányhivatalok és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal között.

6.1. Halgazdálkodási igazgatás jogi háttere

A halászati őrnek tisztában kell lennie azokkal az ágazati jogszabályokkal, melyeket a munkája során igyekszik betartatni. Mielőtt rátérnénk az egyes jogszabályok ismertetésére, először a halgazdálkodás szakigazgatásának jelenlegi felépítését kell megismerni.

A megyei kormányhivatalok földművelésügyi igazgatósága látja el az első fokú halgazdálkodási hatósági feladatokat. (Pl: halgazdálkodási – halvédelmi bírság kiszabása, jogszabályban előírt méretkorlátozás alól való eltérés engedélyezése, stb.)
A megyei kormányhivatalok földművelésügyi igazgatóságának munkáját szakmailag a Nemzeti élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Földművelésügyi Igazgatósága irányítja, egyúttal ellátja a másodfokú hatósági feladatokat is, (elsőfokú határozatok ellen benyújtott jogorvoslati kérelmek vizsgálata). Néhány speciális esetben a NÉBIH országos hatáskörű szervként első fokú hatósági feladatokat is ellát. (Idegen, nem őshonos halfajok behozatalának, telepítésének engedélyezése, Jogellenes, nem bejelentet és szabályozatlan halászati gyakorlattal kapcsolatos feladatok, hallépcső létesítésre történő kötelezés stb.)

A NÉBIH felügyeleti szerve pedig a Vidékfejlesztési Miniszter. A Vidékfejlesztési Minisztériumban, jogszabályalkotói és egyéb kiemelt feladatok az Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály feladatkörébe tartoznak. (például a Magyar Államot megillető halgazdálkodási jog).

A hivatalok hatáskörét megállapító jogszabályok a következők:

• a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Kormányrendelet
• a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról szóló 22/2012. (II. 29.) Kormányrendelet

A fenti hivatalok a következő főbb jogszabályok alapján látják el tevékenységüket:

• a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (Hhvtv.),
• a halgazdálkodás és a halvédelem egyes feladatainak végrehajtásáról szóló 133/2013. (XII. 29) VM rendelet (Vhr.), illetőleg kapcsolódó jogszabályokként
• a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.).

6.1.1. Az egyes jogszabályok részletes bemutatása

A halgazdálkodási igazgatás alapjait a Hhvtv., illetve a Vhr. határozza meg. A következő fejezetben részletesen bemutatjuk a két jogszabály fontosabb rendelkezéseit, annak értelmezését és alkalmazását. Célunk, hogy a jogszabályt egységesen alkalmazzák az ágazat egyes területen dolgozók, valamint az, hogy a közigazgatási gyakorlattal nem rendelkezők is megérthessék a közigazgatási döntések jogi hátterét, illetve, az hogy a hatóság megoszthassa tapasztalatait a halászati ágazat egyéb területein dolgozó szakemberekkel. Továbbá kitérünk a kapcsolódó jogszabályok leglényegesebb pontjaira is.
Nem célunk ugyanakkor a törvény szóról-szóra való értelmezése, ez nem is szükségszerű, hiszen a jogalkotó a törvény végrehajtására kiadott rendeletben részletesen szabályozta a felmerülő kérdéseket.
Vizsgáljuk meg tehát a halászati igazgatás „alapkövének” tekinthető 2013. évi XLI. törvényt illetve a végrehajtásáról szóló 133/2013. (XII. 29.) VM rendeletet.

6.1.1.1. A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény, és a halgazdálkodás és a halvédelem egyes feladatainak végrehajtásáról szóló 133/2013. (XII. 29) VM rendelet

Ennél a résznél azok a jogszabályi rendelkezések (mind a Hhvtv.-t, mind a Vhr.-t illetően) kerülnek bemutatásra, amelyeket a halászati őrnek ismernie szükséges.

6.1.1.1.1. A törvény tárgya és hatálya:

A Hhvtv. 1. § (1) bekezdése értelmében „E törvény a halgazdálkodási jog gyakorlásának feltételeit, a Magyarország területén levő halgazdálkodási vízterületeken és azok partján folyó, a halgazdálkodással, a hal és élőhelyének védelmével összefüggő tevékenységeket, valamint az ezeket végző vagy befolyásoló személyek – különösen a halgazdálkodásra alkalmas vizek és vízilétesítmények üzemeltetői, valamint a halgazdálkodási vízterületet és partját egyéb jogcímen használók, a vízhasználók – jogait és kötelezettségeit, a halgazdálkodási igazgatással összefüggő feladat- és hatásköröket, továbbá a halak és haltermékek kereskedelmének feltételeit szabályozza”

A jogalkotó az első paragrafusban kimondja, hogy mi a törvény pontos célja, milyen tevékenységet kíván vele szabályozni, illetve tárgyi és területi hatályait is kiköti.

A Hhvtv. 1. § (2) bekezdése szerint „E törvény hatálya a horgászat, a haltermelés, a tiltott eszközök és módok, a halászati őrzés, a halkereskedelem, a halállományt veszélyeztető állatfajok állományának felmérése, riasztása, gyérítése, a Pannon biogeográfiai régión kívülről behozott egyedek telepítése vonatkozásában a haltermelő létesítményre is kiterjed”

Mindezt azért lényeges kiemelni, mert a korábbi szabályozástól eltérően a törvény hatálya már kiterjed a hazánk területén található összes vízterületre. Régebben probléma volt az, hogy a jogszabályok megsértése során alkalmazandó szankciókat csak azokra az elkövetőkre lehetett alkalmazni, akik az úgynevezett halászati vízterületen kerültek tetten érésre. Azonban Magyarországon jelenleg nem csak olyan vizek vannak melyek halászati, horgászati hasznosításban vannak, ezért a jogalkotó megteremtette a halgazdálkodási vízterület megnevezést, amely mint az a 6.1.1.1.2. részben láthatjuk tulajdonképpen az ország területén található összes állandó vagy időszakos vízfolyást és állóvizet jelenti.

6.1.1.1.2. Értelmező rendelkezések:

A törvény e része definiálja a különböző fogalmakat, melyekkel a halászati őrnek tisztában kell lennie.

• bányató: olyan, a bányaművelés befejezését követően fennmaradt állóvíz, amely külszíni és földalatti bányászati tevékenység során az ásványi nyersanyagok feltárása és kitermelése következtében a felszín alatti vízkészletből alakult ki, és amelynek medrét a bányászat során kialakított terepmélyedés képezi;
• csatorna: egy vagy egyidejűleg több vízgazdálkodási feladat (vízátvezetés, vízpótlás, belvízelvezetés, mezőgazdasági és egyéb vízszolgáltatás) ellátására alkalmas vízilétesítmény;
• fogási napló: a horgászat vagy halászat során kifogott halak – nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenkénti, halfajonkénti, naponta kifogott mennyiségenkénti – kötelező bejegyzésére rendszeresített nyomtatvány;
• gereblyézés: a halnak nem a táplálkozási viselkedésére alapozottan, és a szájnyílásán kívüli más testrészébe akasztott horoggal történő zsákmányul ejtésére irányuló módszer;
• hal: a halak, illetve a körszájúak csoportjába tartozó állatfaj, valamint ezek egyedfejlődési alakjai;
• hal kifogása: a halnak és más hasznos víziállatnak a halászat vagy a horgászat során történő megfogása és a vízbe vissza nem engedése;
• halastó: olyan haltermelési létesítmény, amely vízfeltöltést és lecsapolást biztosító műtárgyakkal rendelkezik, ideértve a teleltető és ivadéknevelő tavakat, valamint a táp- és lecsapoló csatornákat;
• halállomány: a halak és a más hasznos víziállatok összessége;
• halászat: a halnak vagy más hasznos víziállatnak megengedett módon és eszközzel halgazdálkodási vízterületen történő rekreációs vagy kereskedelmi célú, illetve ökológiai célú, szelektív fogása, továbbá gyűjtése, ide nem értve a horgászatot;
• halgazdálkodás: a természetes vizek halállományának védelmével, megújításával és hasznosításával összefüggő tevékenységek, valamint az akvakultúra és az egyéb haltermelési tevékenységek gyűjtőfogalma;
• halgazdálkodási vízterület: az a vízfolyás vagy állóvíz, amely jellegének megváltoztatása nélkül időszakosan vagy állandóan alkalmas a hal életfeltételeinek biztosítására, ide nem értve a haltermelési létesítményt;
• halgazdálkodási vízterület partja: védművekkel ellátott vízterület esetén a védmű mentetlen oldalának alapjától kifelé számított 100 méteres, védmű nélküli vízterületeknél az aktuális partvonaltól számított 200 méteres sáv területe, továbbá a halgazdálkodási vízterület felé benyúló vagy afelett átívelő híd, átjáró, egyéb építmény, természetes képződmény;
• haltermelés: az Európai Halászati Alapról szóló 2006. július 27-i 1198/2006/EK rendelet szerinti akvakultúra gyűjtőfogalmon belül valamely halfaj állományának mesterséges módon történő termelése;
• haltermelési létesítmény: olyan mesterséges létesítmény, amelyet haltermelésre használnak, ilyen célra terveztek és engedélyeztek, továbbá a települések belterületén vagy tanya földterületén fekvő, legnagyobb vízállás esetén 0,5 hektár kiterjedésnél kisebb vízfelületű állóvizek;
• holtág: a folyóvíz azon mederrésze, amelyet a folyóvíz természetes úton, irányának megváltoztatásával elhagyott, vagy amelyet szabályozási célból leválasztottak róla;
• horgászat: rekreációs célból a halgazdálkodási vízterületen a halnak megengedett módon és horgászkészséggel vagy a csalihalnak 1 négyzetméternél nem nagyobb emelőhálóval való fogása;
• horgászkészség: horgászati célú, halfogásra alkalmas eszköz, amely legalább horgászbotból, horgászzsinórból áll, és legfeljebb három horoggal van felszerelve;
• ívóhely: az ivarérett halak csoportosan vagy párosan felkeresett szaporodási helye, ahol az ívási felület és az ívási feltételek rendelkezésre állnak az eredményes szaporodáshoz;
• más hasznos víziállat: a rák, a béka, a kagyló, a pióca, a csővájó féreg, az árvaszúnyog, egyéb haltáplálék-szervezet, valamint ezek egyedfejlődési alakjai;
• meder: a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló természetes mélyedés vagy kiépített terepalakulat, amelyet meghatározott partvonalig a víz rendszeresen elborít;
• nyakzó háló: olyan állított halászeszköz, amelynek fogási elve a hal megakadásán alapul és a megfogott egyed rövid időn belül történő elpusztulásához vezet;
• nyilvántartott halgazdálkodási vízterület: olyan halgazdálkodási vízterület, amelyet a halgazdálkodási hatóság nyilvántartásba vett, és amelyre halgazdálkodásra jogosult nyilvántartásba vehető vagy a halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási jog jogosultját már rögzítette;
• telepítés: a hal vagy más hasznos víziállat egyedének vagy állományának hasznosítási céllal történő kihelyezése halgazdálkodási vízterületre;
• turista állami horgászjegy: olyan, magyar és külföldi állampolgárok számára, meghatározott díj ellenében, meghatározott időszakra, meghatározott szabályok szerinti horgászatra feljogosító állami horgászjegy, amely a törvény hatálya alá tartozó vízterületeken lehetővé teszi a horgászatot;
• vermelőhely: a vizek azon mederrésze, általában mélyebb mederalakulata, amelyet a halak a téli, hideg vízhőmérsékletű időszakban csoportosan vagy tömegesen felkeresnek, és ahol viszonylagos nyugalmi állapotban töltik a téli időszakot;
• visszatelepítés: a halgazdálkodási vízterületre jellemző őshonos – de a halgazdálkodásra jogosult által el nem hárítható ok miatt állományában megfogyatkozott vagy eltűnt – halfaj halgazdálkodási vízterületre történő kihelyezése önfenntartó populáció kialakítása céljából;
• vízfolyás: minden olyan természetes vagy mesterséges terepalakulat, amelyben állandóan vagy időszakosan víz áramlik;
• vízhasználat: az a tevékenység, amelynek következménye a víz lefolyási, áramlási viszonyainak, mennyiségének, minőségének, továbbá a medrének, partjának a víz hasznosítása érdekében való befolyásolása;
• vízhasználó: aki vizet szolgáltatás teljesítésére vagy saját céljaira vesz igénybe;
• vízilétesítmény: az a mű, műtárgy, berendezés, felszerelés vagy szerkezet, amelynek rendeltetése, hogy a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát a vizek kártételeinek elhárítása, a vizek hasznosítása, megfigyelése céljából befolyásolja;
• víztározó: a felszíni vizek időszakonkénti feleslegének összegyűjtésére és tározására épített létesítmény, amely alkalmas az állandó víztartásra.

A Vhr. a fenti fogalmakat még kiegésziti az alábbi fogalmakkal:

• aktív halászeszköz: minden olyan hagyományos, nem tiltott halászeszköz, a különböző emelő, dobó és egyéb hálókat is beleértve, ahol a hal megfogásához az eszköz mozgatása és folyamatos felügyelete szükséges;
• fogási méret: a halak oldalán, az orrcsúcstól a farokúszó tövéig mért testhosszúság;
• passzív halászeszköz: olyan állított, hagyományos, nem tiltott, nem mozgó halászeszköz, amelynek fogási elve a hal csapdába ejtésén alapul és emberi beavatkozást csak a rendszeres ellenőrzéskor igényel;
• ökológiai célú halászat: az őshonos halállományt veszélyeztető, tájidegen, invazív halfajok állományának felmérése és gyérítése, illetve őshonos halfajok ökológiai szempontból indokolt faj-, illetve méretszelektív halászata.
Az előbbiekben megismert fogalmak, mint láthatjuk igen pontosan, és széles körben adnak magyarázatot arra, hogy a jogalkotó mit ért az ebben a fejezetben megemlített jogszabályokban előforduló kifejezéseken.

Az 1997. évi XLI. törvény sajnos ilyen tekintetben hiányosságokkal küzdött, így sokszor adott vitára lehetőséget, hogy bizonyos fogalmak, kifejezések hogyan értendőek a jogszabály értelmezése során (pl. nem volt kellően definiálva a halászat és a horgászat), illetve nem voltak pontosan meghatározva (pl. horgászkészség).

6.1.1.1.3. Alapvető rendelkezések

Magyarország halgazdálkodási vízterületeinek halállománya nemzeti kincs, természeti érték és gazdasági erőforrás, amelyet a társadalomnak védenie és természetes megújulását elősegítenie kell, hasznosítását pedig a fenntarthatóság szempontjai szerint kell tervezni és megvalósítani.
A halgazdálkodás a halgazdálkodási vízterületeken történő horgászati és halászati célú halgazdálkodási hasznosítást, valamint a haltermelési létesítményekben megvalósuló akvakultúra-gazdálkodást foglalja magába.
A halgazdálkodási vízterületek halgazdálkodási hasznosítása során a horgászat és a horgászturizmus fejlesztése elsőbbséget élvez más hasznosítási módokkal szemben.
A halgazdálkodási jog a halgazdálkodási vízterületen elsősorban horgászati célú halgazdálkodásra jogosít. Halászat vagy haltermelés a horgászat mellett, vagy önállóan akkor végezhető, ha a horgászati célú halgazdálkodás megvalósítására nincs mód.
Ha a Hhvtv. másként nem rendelkezik, a Magyarország halgazdálkodási vízterületein élő halállomány az állam tulajdonát képezi. Az e törvény alapján az állam tulajdonát képző halak és más hasznos víziállatok a jogszerű kifogásukkal vagy elhullásukkal kerülnek a halgazdálkodásra jogosult tulajdonába.
A hal kifogására az adott halgazdálkodási vízterületen halgazdálkodásra jogosult, vagy az általa feljogosított, halfogásra jogosító okmányokkal rendelkező személy (a továbbiakban: feljogosított személy) jogosult. A feljogosított személy a jogszerű kifogással és a fogási naplóban való rögzítéssel szerzi meg a hal tulajdonjogát.
A jogosulatlanul kifogott hal, valamint más hasznos víziállat a halgazdálkodásra jogosult tulajdonába kerül, ha a vízbe élve már nem helyezhető vissza.

6.1.1.1.4. A hal és élőhelyének védelme

A Hhvtv. rendelkezései ide vonatkozóan számos alapelvet említ ezek közül a legfontosabbak, amelyeket a halászati őrnek is ismerni, és szem előtt tartani szükséges alább olvasható.
• A halgazdálkodási vízterületen minden tevékenységet úgy kell végezni, hogy az a halállományok fennmaradását és természetes módon történő megújulását lehetővé tegye, illetve ne akadályozza.
• A halgazdálkodásra jogosult köteles a hasznosított vízterület halállományát, életközösségét, valamint a hal élőhelyét védeni, a hal természetes táplálékszerzését és szaporodását elősegíteni, továbbá áradás vagy a víztest kiszáradásának veszélye esetén az őshonos halfajok mentését elvégezni.
• A veszélyeztetett őshonos halállományok mentése a halgazdálkodásra jogosult kötelezettsége. Ha az adott vízterületen nincs halgazdálkodásra jogosult, a halállomány mentését – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint – a halgazdálkodási hatóság végezteti el.
• A halállományok telelő és szaporodó helyein, különösen halgazdálkodási kíméleti területen, a halgazdálkodási hatóság a halállomány védelme érdekében az egyéb vízhasználati módok hatósági korlátozását kezdeményezheti.

A fentiekben említett halmentési tevékenység a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága által kiadott engedély alapján végezhető. A halmentésre vonatkozó engedély meghatározott halgazdálkodási vízterületre vonatkozóan, határozott időtartamra, de legfeljebb 2 évre adható ki. Ha a kérelmező nem a halgazdálkodásra jogosult, a kérelemhez csatolni kell a jogosult hozzájárulását. Az engedélyes a halmentésre engedélyezett eszközöket és módszereket csak az előzetesen bejelentett halmentési tevékenységhez használhatja.

A halmentésre vonatkozó engedély alapján végzett egyedi halmentések a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságához megtett előzetes bejelentés alapján végezhetők. A bejelentésnek a következőket kell tartalmaznia:
• a mentésre jogosult személy neve;
• az ivadék-, illetve halmentés okai;
• a mentés helye, időpontja;
• az alkalmazott eszközök és módszerek;
• a mentendő halak becsült tömege, faj és korosztály-összetétele;
• az áttelepítés helye és ideje.

A tervezett halmentés akkor kezdhető meg, ha a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága a bejelentést követő 8 napon belül a halmentés megtiltása tárgyában nem hoz döntést.

Ha a halállomány vagy élőhelyének védelme indokolja, a halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási vízterületen vagy annak meghatározott részén a következő élőhely- és állományvédelmi intézkedéseket rendeli el.
• a hal élőhelyén kialakult természeti egyensúly megbontására alkalmas szervezet, táplálékanyag, etetőanyag vízbe helyezésének korlátozása vagy tiltása,
• a halállományban észlelt elhullás esetén a haltetem eltávolítása, megsemmisítése,
• a gépi meghajtású vízi jármű használatának korlátozása vagy tiltása,
• erős vízszint-ingadozás miatt kialakult helyzetekben a halállomány, különösen a halivadék a kijelölt nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre való visszajuttatása,
• kíméleti területek kijelölése,
• halállományt veszélyeztető gerinces állatfajok riasztására vagy gyérítésére való kötelezés.
• őshonos halállományt veszélyezetető tájidegen, invazív halfajok elleni védekezésre, ökológiai célú szelektív halászat elvégégzésére vagy elvégeztetésére történő kötelezés

A halgazdálkodásra jogosult a területi jegyen, vagy a területi jeggyel együtt átadott nyomtatott tájékoztatóban gondoskodik a kíméleti terület határai részletes leírásának, valamint a kíméleti területre vonatkozó halfogási tilalom időbeli hatályának megismertetéséről.
A halállományok telelő és szaporodó helyeinek védelme érdekében kijelölt kíméleti területen helyen legalább november 15-től február 28-ig, szaporodó helyen legalább március 1-jétől június 15-ig tartó halászati és horgászati tilalmat kell elrendelni. A tilalom nem érinti az őshonos halállományt veszélyeztető, tájidegen, invazív halfajok gyérítése érdekében a halgazdálkodásra jogosult által végzett tevékenységeket. Tehát a horgásznak nem lehet kifogása az, hogy nem hallott a halgazdálkodási vízterület halászati, horgászati tilalmáról.
A halállományt veszélyeztető gerinces állatfajok riasztását vagy gyérítését a halászati őrök, illetve a halgazdálkodási vízterületet magába foglaló vagy ennek hiányában a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága által kijelölt szomszédos vadászterület vadászatra jogosultjának hivatásos vadászai, sportvadászai végezhetik el.

6.1.1.1.5. A halak és halállományok védelme

A halászati őr esküt tesz arra, hogy a halak és halállományok védelmére kiemelt figyelmet fordít, ennek tükrében a Hhvtv. ide vonatkozó rendelkezései közül ismertetésre kerülnek azok, melyekkel a halászati őrnek, és a társadalmi halőrnek tisztában kell lennie.

A természetvédelmi oltalom alatt álló hal, valamint más hasznos víziállat kifogása, illetve gyűjtése – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – tilos.
Halgazdálkodási vízterületről kifogott őshonos halak – az állománymentés és a mesterséges körülmények közötti szaporítási célból fogott halak halgazdálkodási hatóság engedélyével végzett telepítésének kivételével – másik halgazdálkodási vízterületre, illetve haltermelési létesítménybe nem telepíthetők.
Halgazdálkodási vízterületről kifogott nem őshonos halak másik halgazdálkodási vízterületre nem telepíthetők. Halgazdálkodási vízterületről kifogott nem őshonos halak haltermelési létesítménybe halhústermelési vagy takarmányozási célból – a halgazdálkodási hatóság engedélyével – helyezhetők ki.
Halgazdálkodási vízterületre és haltermelő létesítménybe hal csak a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről szóló miniszteri rendeletben meghatározott forgalmazási és mentességi igazolásoknak való megfelelés esetén telepíthető.

A halgazdálkodási vízterületen vagy annak meghatározott részén a halgazdálkodási hatóság hivatalból vagy a halgazdálkodásra jogosult kérelmére az őshonos halfajokra jogszabályban meghatározott tilalmi időt meghosszabbíthatja, az őshonos halfajokra további méret-, illetve mennyiségi korlátozást írhat elő vagy általános halászati, illetve horgászati tilalmat rendelhet el, ha
• az adott halgazdálkodási vízterületen veszélyeztetett állományú halfaj védelme,
• valamely védett vagy veszélyeztetett halfaj védelme,
• mentett, visszatelepített vagy telepített egyedek védelme,
• állategészségügyi vagy ökológiai veszélyhelyzet hatásának mérséklése,
• túlhasznosítás megakadályozása vagy illegális halászati és horgászati tevékenység felszámolása, vagy
• kiemelkedően fontos közérdek biztosítása érdekében indokolt.

A halgazdálkodási hatóság hivatalból vagy a halgazdálkodásra jogosult kérelmére a jogszabályban meghatározott tilalmi időt megrövidítheti, az alól vagy a halászati és horgászati méret- vagy mennyiségi korlátozás alól a halgazdálkodási vízterületre vagy annak egy részére meghatározott időtartamra felmentést engedélyezhet
• közegészségügyi, illetve közbiztonsági okból,
• a halállományok és a vizek súlyos károsodásának megelőzése érdekében,
• kutatás és oktatás, állományfeljavítás, visszatelepítés és az ezekhez szükséges tenyésztés céljából,
• az érintett halállomány nagyságához mérten kis egyedszámú szelektív kifogás, tartás, illetve hasznosítás érdekében,
• más hasznos víziállatok, valamint a természetes vízi élőhelyek védelme érdekében, vagy
• más kiemelkedően fontos társadalmi, gazdasági közérdek, valamint a köz- és magántulajdon súlyos károsodástól való megóvása érdekében.

Általános vagy fajlagos fogási tilalom alá tartozó vagy jogszabályban, illetve hatósági határozatban megjelölt mérettartományon kívüli hal vagy más hasznos víziállat fogása esetén a halat vagy más hasznos víziállatot a fogást követően, haladéktalanul és kíméletesen vissza kell helyezni a vízbe, ilyen egyed kereskedelmi forgalomba nem hozható.
Fenti jogszabályi rendelkezés első olvasatra akár „feleslegesnek” is tűnhet, hiszen a fogási tilalom alatt álló, vagy méreten aluli halak fogása egyébként is tilos. A jogalkotó szándéka itt arra irányult, hogy egyértelműsítse: ha valaki fogási tilalom alatt álló, vagy éppen méreten aluli halat fog, akkor azonnal vissza kell helyezni, még csak ideiglenesen sem lehet megtartani.

Látható, hogy a halászati őrökre, társadalmi halőrökre nagy feladat hárul, hogy a vonatkozó jogszabályokat betartassák. Azonban nagyon fontos dolog az is, hogy tisztában legyenek az általuk őrzött halgazdálkodási vízterületeken érvényben lévő, halgazdálkodási hatóság által jóváhagyott egyéb korlátozásokkal és szigorításokkal, hiszen azokat is a jogszabályi rendelkezésekhez hasonlóan be kell tartatni.

A halgazdálkodási vízterületen bekövetkezett halpusztulást a halgazdálkodásra jogosult köteles a tudomására jutását követően haladéktalanul bejelenteni a halgazdálkodási hatóságnak. A halászati őrök és társadalmi halőrök az általuk őrzött vízterületeken értékes információkkal szolgálhatnak a halpusztulás okának kiderítése érdekében, ezért halpusztulás észlelésekor megfigyeléseiket a lehető legpontosabban rögzíteni szükséges a szolgálati naplóba.

6.1.1.1.6. A halászati jog gyakorlásával érintett ingatlanra vagy tevékenységre vonatkozó rendelkezések

A Hhvtv. a halászati jog gyakorlásával érintett ingatlanra vagy tevékenységre vonatkozóan a halászati szolgalmi joggal szabályozza a kérdést. E szerint a halgazdálkodási jog gyakorlásával érintett ingatlan tulajdonosa, használója köteles a halgazdálkodási jog jogosultja által gyakorolt jogokkal és kötelezettségekkel összefüggő halgazdálkodási tevékenységeket – ha e tevékenységek más módon csak aránytalanul nehezebben vagy nagyobb költséggel végezhetőek – tűrni, illetve lehetővé tenni, különösen a halgazdálkodásra jogosultnak az ingatlanon keresztül a vízhez a Polgári Törvénykönyvben meghatározott korlátozások betartásával történő eljutását, az ingatlanon a halgazdálkodási tervben meghatározott tevékenységek végzését.

Fenti kötelezettségnek az illetékesek sajnos nem minden esetben ismerik, vagy ezen kötelezettségeknek nem tesznek eleget. Ebből kellemetlen helyzet adódhat, valamint súlyos anyagi kár érheti a halászati hasznosítókat. Nem egyszer látható vizeink mellett az is, hogy a parti rész tulajdonosa a vízpartig lekeríti a földterületét.

6.1.1.1.7. A halfogásra jogosító okmányok

Rendkívül fontos a halászati őrnek, és társadalmi halőrnek ismerni, hogy pontosan hogyan, milyen módon és körülmények fennállása esetén, milyen okmányok birtokában lehet horgászati és halászati tevékenységet folytatni. Az alábbiakban ismertetésre kerülnek a halfogásra jogosító okmányok ismérvei és részletezésre kerülnek váltásuk legfontosabb körülményei.

A halgazdálkodási vízterületeken a hal fogása és a halfogásra irányuló tevékenység
• kereskedelmi, és ökológiai célú, szelektív halászat esetén halászati engedéllyel,
• rekreációs célú halászat esetén állami halászjeggyel, vagy
• horgászat esetén állami horgászjeggyel vagy turista állami horgászjeggyel a Hhvtv. rendelkezéseinek betartásával folytatható.

A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen halfogási tevékenység végzéséhez fogási napló, valamint, ha azt nem a halgazdálkodásra jogosult vagy a halászati engedéllyel rendelkező személy végzi, a halgazdálkodásra jogosult területi jegye is szükséges.

A halászati engedély, az állami halászjegy, az állami horgászjegy, valamint a turista állami horgászjegy nem ruházható át. Egy személynek – az adott típusból – egy naptári évben csak egy adható, kivéve a halászati engedélyt, illetve kivéve ha az okmány megsemmisülése, vagy elvesztése során pótolni kell azokat.

6.1.1.1.8. Halászati engedély

A halászati engedély azon nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen jogosít kereskedelmi, és ökológiai célú, szelektív halászat végzésére, amelyre kiadásra kerül.

A halászati engedélyt a halgazdálkodási hatóság adja ki (határozat formájában) – a halgazdálkodásra jogosulttal írásban kötött szerződés alapján – az a Vhr.-ben meghatározott képzettséggel és vizsgával rendelkező kérelmező (jogi és természetes személy) részére.

A halászati engedélynek tartalmaznia kell
• halászható nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezését,
• alkalmazható halászeszközöket
• darabszámát,
• szembőségét, és
• egyedi jelölését, valamint
• kifogható egyes halfajok éves mennyiségét.

Halászati engedély annak a személynek adható, aki az alábbi halászati, halgazdálkodási képesítéssel rendelkezik.
• halász szakmunkás végzettség,
• 5 éves természetesvízi halászati gyakorlat,
• a Hhvtv. hatálybalépése előtt tett, állami halászjegy kiváltására jogosító halászvizsga, valamint felsőfokú agrárvégzettség, vagy
• a Hhvtv.-ben meghatározott felsőfokú halászati, halgazdálkodási szakirányú végzettség.

A Halászati engedély
• kereskedelmi célú halászat,
• ökológiai célú, szelektív halászat, illetve
• más hasznos víziállat kereskedelmi célú gyűjtése
• céljából 1 naptári évre adható ki. A halászati engedélyben meg kell jelölni a kiadás célját.

Kereskedelmi célú halászati engedéllyel csak az abban foglalt méretű és darabszámú eszköz használható, amelynek meghatározásakor a következő előírásokat kell betartani:
• egyedileg használatos aktív eszköz esetében a hálóterület dobó- és emelőhálók esetében nem lehet több, mint 16 m2, egyéb hálók esetében 150 m2,
• csoportosan használatos aktív eszköz esetében az egy időben halfogásra használt hálóterület nem lehet több, mint 300 m2,
• passzív eszközből adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen hektáronként legfeljebb 1 db engedélyezhető, ami
- varsa esetén legfeljebb 2 m első karika-átmérőjű,
- egyéb eszköz esetén pedig legfeljebb 21 m2 hálóterületű halászeszköz lehet.

Passzív halászeszközök csak úgy helyezhetők ki, hogy az eszközök között mért távolság sehol nem lehet kevesebb az alkalmazott varsa és terelő elemei teljes hosszának tízszeresénél, de minimum 50 méternél.

A kereskedelmi célú halászati engedéllyel rendelkező az általa használt valamennyi passzív halászeszközt úgy köteles jól látható módon megjelölni, hogy abból egyértelműen azonosítható legyen az eszközt használó halászati engedélyes. Az azonosításhoz fel kell tüntetni a halász nevét, a halászati engedély számát. A halászati engedélyes az általa használt jelölést a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága felé köteles bejelenteni.
Ez fontos a halászati őr, és a társadalmi halőr számára is, hiszen a jogosulatlanul használt eszközöket könnyebben ki tudja szűrni, illetve a jelzések alapján meg tudja állapítani, hogy az egyébként engedéllyel rendelkező személy nem sért-e más módon jogszabályt.

Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként legfeljebb 10 db vagy 2000 hektárnál nagyobb nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetén legfeljebb 200 hektáronként 1 db kereskedelmi célú halászatra jogosító halászati engedély adható ki.

6.1.1.1.9. Állami halászjegy

Az állami halászjegyet a halgazdálkodási hatóság adja ki és kizárólag rekreációs célú halászatra jogosít. A halászjegyet kizárólag a halász lakóhelye szerint illetékes halászati hatóság adhat ki
Állami halászjegyet az a személy kaphat, akinek korábban már volt halászjegye vagy – ha e törvény másképp nem rendelkezik – halászvizsgával rendelkezik. Nem kell halászvizsgát tennie annak, aki halász szakmunkás-képesítéssel, valamint felsőfokú halgazdálkodási, halászati szakirányú végzettséggel rendelkezik.

Az állami halászjegy 1 db legfeljebb 16 m2 háló területű aktív halászeszköz, és 3 db legfeljebb 2 méter karika átmérőjű varsa egyidejű alkalmazására jogosít fel. A varsákat úgy lehet alkalmazni, hogy az eszközök között mért távolság sehol nem lehet kevesebb az alkalmazott varsa és terelő elemei teljes hosszának tízszeresénél, de minimum 50 méternél.

6.1.1.1.10. Állami horgászjegy

Állami horgászjegyet a halgazdálkodási hatóság, valamint az általa írásban forgalmazásra feljogosított szervezet adhat ki. Az állami horgászjegy horgászatra jogosít, amelynek országos rendjét az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg.

Állami horgászjegyet az a személy kaphat, aki rendelkezik horgászvizsgával vagy korábbi érvényes állami horgászjegyét bemutatja, horgászszervezeti tagságát igazolja és fogási naplóját leadta. Az állami horgászvizsgát a halgazdálkodási hatóság által kiadott vizsgabizonyítvánnyal, más országban tett vizsgát pedig az erről kiállított okirattal vagy horgászati okmánnyal lehet igazolni.
Hároméves kortól az adott év december 31. napjáig a 15. életévét be nem töltött személy részére állami horgászjegy kiadása esetén a horgászjegy kiadására vonatkozó jogszabályi előírásokat nem kell alkalmazni.
A horgászvizsga letétele alól a halgazdálkodási hatóság felmentést ad azon értelmi fogyatékos személy részére, akinek a törvényes képviselője az állapotát igazoló okmányokat benyújtja. A horgászvizsga letétele alól mentesített, halfogásra jogosító okmányokkal rendelkező értelmi fogyatékos személy kizárólag 18. életévét betöltött, állami horgászvizsgával rendelkező személy folyamatos jelenlétében horgászhat.

Az állami horgászjegy díj ellenében váltható, és kiadásának vagy hosszabbításának napjától kezdve a következő év január 31. napjáig érvényes. A horgászjegy érvényessége díj ellenében legfeljebb négy alkalommal meghosszabbítható.

Fentiek szerint tehát nem szükséges minden évben új és új horgászjegyet vásárolni, lehetséges az érvényesség meghosszabbítása. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a megbízott egy, az arra az évre a halászati hatóság által kiadott kisméretű érvényesítő bélyeget ragaszt az állami horgászjegy 2. oldalára az „Érvényesség meghosszabbítva” cím alá.

Mentesül az állami horgászjegy díjának megfizetése alól
• a 70. életévét betöltött,
• a 15. életévét be nem töltött,
• az értelmi fogyatékos, és
• az állapotát igazoló okmányokat benyújtó mozgásszervi vagy hallási fogyatékos személy.

A turisztikai érdekek figyelembe vételével a halászati hatóság kiad angol, illetve német nyelvű állami horgászjegyet is. Amelyek formailag és tartalmilag mindenben egyeznek a magyar nyelvű változattal.

Állami horgászjeggyel rendelkező személy legfeljebb kettő – egyenként legfeljebb három, darabonként legfeljebb háromágú, horoggal felszerelt – horgászkészséget, valamint egyidejűleg egy darab, 1 m2-nél nem nagyobb csalihalfogó emelőhálót használhat.

Az állami horgászjegy birtokában a 15. életévét be nem töltött, és az értelmi fogyatékos személy esetében egy darab, egy – legfeljebb háromágú – horoggal felszerelt horgászkészség használható.
A 15. életévét be nem töltött személynek kiadott állami horgászjeggyel és az ahhoz kiadott területi jeggyel rendelkező gyermek horgász kizárólag nagykorú személy felügyelete mellett horgászhat.

6.1.1.1.11. Turista állami horgászjegy

A turista állami horgászjegy az alapvető szabály- és fajismeret igazolását is lehetővé tévő online értékesítési rendszerben értékesíthető.
A turista állami horgászjegy a váltás időpontjától számítva a 90. nap végéig érvényes, mely nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen az érvényességi időtartamán belül szintén érvényes területi jeggyel jogosít horgászatra.

A turista állami horgászjeggyel rendelkező személy egy – legfeljebb három, darabonként legfeljebb háromágú, horoggal felszerelt – horgászkészséget, valamint egyidejűleg egy darab, 1 m2-nél nem nagyobb csalihalfogó emelőhálót használhat.

6.1.1.1.12. A területi engedély

A halgazdálkodásra jogosult területi jegy adásával a feljogosított személy részére horgászati vagy halászati lehetőséget biztosíthat. Területi jegyet két vagy több halgazdálkodásra jogosult együttesen is kiadhat.
Területi jegy csak nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre adható ki. Amely csak
• állami halászjeggyel és fogási naplóval,
• állami horgászjeggyel és fogási naplóval, vagy
• turista állami horgászjeggyel és fogási naplóval együtt jogosít halászatra vagy horgászatra.

A területi jegyen a halgazdálkodásra jogosultnak fel kell tüntetnie a halgazdálkodási tervében a hatóság által jóváhagyott korlátozásokat, amelyek betartása a feljogosított személy számára kötelező.
A területi jegyen a halgazdálkodásra jogosult köteles feltüntetni
• a jegyet kiadó nevét (cégnevét), címét (székhelyét),
• az engedélyes nevét,
• a halgazdálkodási vízterületet, amelyre a területi jegy érvényessége vonatkozik,
• a területi jegy érvényességének időtartamát,
• a területi jegy kizárólag csak horgászatra jogosít, vagy a rekreációs célú halászat esetében e rendelet szerint alkalmazható halász eszközt vagy eszközöket,
• a halgazdálkodásra jogosult által megállapított, jogszabályoktól eltérő bármilyen fogási korlátozást,
• az egyes halfajok kifogható mérettartományától, illetve fajlagos tilalmi idejétől való eltéréseket, melyeket a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága állapított meg,
• a kíméleti terület vagy területek határainak részletes leírását és időbeli hatályát,
• az engedély váltásának időpontját (év, hónap, nap, óra, perc),
• az állami horgászjegy, állami halászjegy vagy turista állami horgászjegy számát,
• a területi jegy érvényességével érintett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület (vagy vízterületek) víztérkódját (vagy víztérkódjait), valamint
• az adózás rendjéről szóló törvény azon adattartalmi előírásait, amely a nyugtaadási feltételek szerinti megfelelőségét biztosítják.

Többször előfordult már a hatósági munka során, hogy a halászatra jogosult a törvényben foglaltaknál szigorúbb szabályozást vezetett be. Ebben az esetben ezt szerepeltetnie kell a halgazdasági tervében, melyet a halászati hatóság hagy jóvá. Amennyiben ezt a szigorítást a halászati hatóság egy közigazgatási döntéssel nem erősíti meg, a halászatra jogosultnak joga van a helyi horgászrendjébe bevenni, azonban ebben az esetben, ha valaki megszegi ezt a fajta tilalmat, a halászati hatóság nem tudja szankcionálni. A halászatra jogosult viszont, ha a tilalmat megfelelőképp feltüntette a területi engedélyen, a tilalom megszegőjétől a helyi horgászrend megsértése miatt visszavonhatja a területi engedélyt.

A halgazdálkodásra jogosult a feljogosított személytől a halászati őr intézkedésével összefüggésben átadott területi jegyet a halvédelmi bírság kiszabása iránt kezdeményezett hatósági, a halászattal, horgászattal, továbbá hal fogásával összefüggésben lefolytatott szabálysértési vagy büntetőeljárás jogerős befejezéséig visszatarthatja, és azt az eljárás eredményétől függően visszaadja vagy visszavonja.
A területi jegynek a nyomon követhetőség érdekében sorszámozottnak és tőpéldányosnak kell lennie.

6.1.1.1.13. A fogási napló

A halgazdálkodási hatóság, illetve az általa feljogosított szervezet a halászati engedéllyel, az állami halászjeggyel, az állami horgászjeggyel, valamint a turista állami horgászjeggyel rendelkezők számára az engedéllyel vagy jeggyel azonos sorszámú fogási naplót ad ki.
A halászati engedéllyel, az állami halászjeggyel, az állami horgászjeggyel, a turista állami horgászjeggyel rendelkező személy a kifogott halmennyiségről fogási naplót köteles vezetni és évente egyszer leadni. A leadott fogási naplók összesítő rovatában szereplő zsákmányadatokat halgazdálkodási vízterületenként összesítik a leadási helyen. A halgazdálkodási hatóság látja el fogási naplóval a halászati engedélyt és az állami halászjegyet váltókat, akiknek a fogási naplójukat a halgazdálkodási hatóságnál kell leadniuk. Az állami horgászjegyet és a turista állami horgászjegyet kibocsátók, illetve forgalmazók látják el az állami horgászjeggyel rendelkezőket fogási naplóval, amelyet az állami horgászjegy kiváltásának helyén kell leadni.

A horgászat vagy a halászat megkezdésekor a horgász vagy a halász köteles megjelölni a fogási naplóban szereplő éves naptárban a horgászati vagy a halászati tevékenység megkezdésének napját. Vízi járműből végzett horgászat esetén a vízi jármű indulása számít a horgászat megkezdésének.
A horgászat vagy a halászat megkezdése előtt a fogási napló fogás összesítő táblázatában fel kell tüntetni a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezését, valamint a területi jegyen szereplő víztérkódját.

A horgász az állami horgászjegyhez kiadott, fogási naplót legkésőbb a fogási naplón feltüntetett tárgyévet követő év február 28. napjáig köteles leadni annak a szervezetnek, amelynél az állami horgászjegyét kiváltotta vagy a következő évi állami horgászjegyét kiváltani szándékozik. A fogási napló tulajdonosa köteles úgy átadni a fogási naplóját, hogy éves fogási adatait nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként és halfajonként összesíti, valamint összegzi a horgászattal eltöltött napok számát.
Az engedélyes a kifogott és megtartani kívánt, darabszám-korlátozás alá eső halat horgászat esetén a horogtól való megszabadítás után, illetve rekreációs célú halászat esetén a halászeszközből történő kivétel után azonnal köteles a fogási naplóba bejegyezni. A megtartani nem kívánt, a fogást követően haladéktalanul elengedett halat a fogási naplóba nem kell bejegyezni. A darabszám-korlátozással nem védett halfajok mennyiségét azok össztömegében kifejezve a horgászat vagy a rekreációs célú halászat befejezését követően, a vízpart elhagyása előtt köteles a fogási naplóba bejegyezni. A bejegyzést naponta akár többször is el kell elvégezni, ha a horgász vagy a rekreációs halász a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületet napközben elhagyja, azaz ismét el kell végezni, ha ugyanazon a napon horgászva vagy halászva ismét darabszám-korlátozással nem védett halfajokat fog ki.
A halászati engedélyesnek a halászat befejezése után, a fogás kirakodása előtt, halászatonként kell a kifogott mennyiségeket a fogási naplóban rögzíteni. A bejegyzést naponta többször is meg kell tennie, ha a vízpartot bármely időpontban elhagyja, majd ugyanazon a napon ismét halászik és halat fog ki.
A turista állami horgászjegyhez kiadott fogási naplót a turista állami horgászjegy érvényességének lejártát követő 30 napon belül kell megküldeni a NÉBIH-nek. A turista állami horgászjeggyel rendelkező személy e kötelezettségét az online értékesítési rendszeren keresztül is teljesítheti. Ha fogási napló leadási kötelezettségét nem teljesíti, akkor a következő évben nem válthat turista állami horgászjegyet.
Az állami halászjegyhez vagy halászati engedélyhez kiadott fogási naplót legkésőbb a fogási naplón feltüntetett tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles leadni a legnagyobb fogott halmennyiséget adó halgazdálkodási vízterület halgazdálkodásra jogosultjának. A fogási napló tulajdonosa köteles úgy átadni a fogási naplóját, hogy éves fogási adatait nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként és halfajonként összesíti, valamint összegzi a halászattal eltöltött napok számát.

6.1.1.1.14. Halászat és horgászat rendje

A halfogási tevékenységet végző személy köteles magánál tartani
• a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen folytatott
- kereskedelmi célú halászat esetén a halászati engedélyt, a fogási tanúsítvány nyomtatványtömböt és a halász fogási naplót,
- rekreációs célú halászat esetén az állami halászjegyet, a területi jegyet és a halász fogási naplót,
- horgászat esetén az állami horgászjegyet, a területi jegyet és a horgász fogási naplót.
• a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen az állami horgászjegyet,

A fenti halfogásra jogosító okmányokat a horgásznak kötelessége a halgazdálkodási hatóság, a halgazdálkodásra jogosult, a halászati őr, a mezőőr, a természetvédelmi őr, a társadalmi halőr és a rendvédelmi hatóság ellenőrzésre felhatalmazott képviselőjének felhívására bemutatni és átadni.
A halfogásra jogosító okmányokat a halfogásra irányuló tevékenység végzése közben a jogosult köteles magánál tartani, amelyek csak a személyazonosság igazolására szolgáló arcképes igazolvány birtokában jogosítják az okmányok birtokosát a halfogásra.
Halgazdálkodási vízterületen az érvényes halászati engedély, állami halászjegy, vagy állami horgászjegy birtoklása nélkül történő halfogás, az arra irányuló vagy arra alkalmas tevékenység jogosulatlan halászatnak vagy jogosulatlan horgászatnak minősül.
Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a halgazdálkodásra jogosult által kiadott érvényes horgászatra vagy halászatra jogosító területi jegy birtoklása nélkül történő halfogás, vagy az arra irányuló tevékenység jogosulatlan horgászatnak, illetve halászatnak minősül.

A halászati őrnek, és a társadalmi őrnek a halászat, illetve a horgászat gyakorlása során be kell tartatni
• a halászat és a horgászat rendeletben meghatározott általános rendjére vonatkozóan;
• az őshonos halfajokra vonatkozóan
- az egyes halfajok kifogását tiltó naptári időszakra (fajlagos tilalmi idő),
- a halfajonként a kifogható mérettartományra (halászati és horgászati méretkorlátozás),
- a halfajonként naponta és évente kifogható összes mennyiségre (halászati és horgászati mennyiségi korlátozás) a Vhr.-ben meghatározott rendelkezéseket.

A halgazdálkodásra jogosult a fent meghatározottaktól eltérő korlátozásokat is meghatározhat a hasznosításában lévő halgazdálkodási vízterületre vonatkozóan, amennyiben ezeket a halgazdálkodási terv részeként a halgazdálkodási hatóság jóváhagyta. E korlátozásokat a területi jegyen fel kell tüntetni.

Tilos a megfogott halak kínzása. A megfogott és kifogott halakkal úgy kell bánni, hogy az azok számára okozott fizikai sérülés ne haladja meg a horgászmódszerből adódó szükséges minimumot. A megtartani nem kívánt halat – a 30. § (1) bekezdés alá eső horgászverseny kivételével – azonnal vissza kell helyezni a vízbe. A kifogott halakat azok elpusztításáig maradandó sérülést nem okozó módon élve kell tartani, vagy azonnal le kell ölni. Horogra kívülről akadt halat megtartani tilos.
A szabályosan kifogott és elvinni kívánt halat a vízpartról elszállítani gyorsan és kíméletesen leölve szabad. A 30 cm-nél kisebb testhosszúságú hal elszállítható élve is, kizárólag olyan tárolóedényben, amely biztosítja a számára a szükséges oxigéntartalmú vizet, és minimalizálja az állatot érő stressz hatásokat.
Az őshonos halállomány védelme érdekében idegenhonos halakat a vízbe engedni, és az inváziós idegenhonos halakat visszaengedni tilos. Idegenhonos hallal csalizni kizárólag azon a halgazdálkodási vízterületen szabad, ahol a nem őshonos hal kifogásra került.
Tilos a szemetelés, vízi és vízparti növényzet csonkítása, kiirtása, a partvédelmet szolgáló építmények megbontása, károsítása.
November 1. és március 15. közötti időszakban a vermelő halállományok védelme érdekében szonár használata a halfogási tevékenységhez tilos.
A horgászatra jogosító okmányok birtokában a horgász más hasznos víziállatot saját használatra csalizás céljából gyűjthet.

6.1.1.1.15. Tiltott eszközök és módok

Tilos a hal fogásához minden olyan fogási eszköz, illetve fogási mód alkalmazása, amely a halállományt vagy annak élőhelyét károsíthatja, veszélyeztetheti.

Halgazdálkodási vízterületen az adott élőhelyen előforduló halfajok fajlagos tilalmi idejével egyező naptári időszakban tilos minden olyan halászeszköz alkalmazása, amelynél nem biztosítható a fajlagos tilalommal érintett egyedek kíméletes visszaengedése.

Halgazdálkodási vízterületen tilos olyan halfogó eszköz vagy készülék, továbbá olyan fogási mód alkalmazása, amely az aktuális vízállás esetén a vízfolyás, az állóvíz, valamint ezek időszakos kapcsolódásaiban létrejövő halátjárók mederszelvényének felénél többet hossz- vagy keresztirányban elzár.

A fent említetteken kívül halgazdálkodási vízterületen tiltott halfogási eszköznek és módnak minősül
• a hal fogásához olyan eszköz használata, valamint halgazdálkodási vízterületen vagy annak partján történő birtoklása, amelynek működése az elektromos áram halakra kifejtett élettani hatásán alapul,
• mérgező vagy kábító hatású anyag alkalmazása,
• robbanóanyag alkalmazása,
• szúrószerszám alkalmazása,
• búvárszigony vagy más, halfogásra alkalmas búváreszköz használata,
• gereblyézés alkalmazása,
• hurokvető halászati módszer alkalmazása; sorhoroggal, csapóhoroggal történő halfogási módszer alkalmazása,
• a nyakzó háló alkalmazása,
• a fenti tevékenységek alkalmazásának megkísérlése

Egyenáramú elektromos halászeszköz alkalmazását a miniszter engedélyezheti. Az engedély kizárólag elektromos halászgépkezelő képesítéssel rendelkező személynek adható meg
• kutatási célból,
• keltetőházi szaporításhoz szükséges anyahalak begyűjtése,
• ártéren végzett halállomány- és halivadékmentés,
• rendkívüli kár elhárítása miatt szükséges lehalászás,
• tudományos célt szolgáló vizsgálati anyag begyűjtése, vagy
• természetvédelmi célú beavatkozás szükségessége esetén.

A nyakzóháló nem minősül tiltott halfogási eszköznek és módnak, ha a halgazdálkodási hatóság állományfelmérés, ökológiai vagy szelektáló halászat elvégzésére az eszköz használatával engedélyt adott.

6.1.1.1.16. Tilalmak és korlátozások

Itt kap felhatalmazást a miniszter arra, hogy külön rendeletben szabályozza a legkisebb kifogható halak méretét, a természetvédelmi oltalom alatt álló halak fogásának tilalmát, illetve a fogási tilalmi időket és darabszám korlátozásokat is.

A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló miniszteri rendeletben szereplő halfajok, körszájúak és más hasznos víziállatok nem foghatóak.
A természetvédelmi oltalom alatt álló halfajok fogása tehát ez alapján válik büntethetővé. A természetvédelmi oltalom alatt álló halfajok és körszájúak teljes listáját alább látható.

Halfaj Tudományos név Megjegyzés
Állas küsz Chalcalburnus chalcoides
Botos kölönte Cottus gobio
Cifra kölönte Cottus poecilopus
Dunai galóca Hucho hucho Fokozottan védett!
Dunai nagyhering Caspialosa kessleri
Felpillantó küllõ Gobio uranoscopus Fokozottan védett!
Fenékjáró küllõ Gobio gibio
Fürge cselle Phoxinus phoxinus
Gyöngyös koncér Rutilus frisii
Halványfoltú küllõ Gobio albipinnatus
Homoki küllõ Gobio kessleri Fokozottan védett!
Kecsege Acipenser ruthenus
Kövicsík Noemacheilus barbatulus
Kurta baing Leucaspius delineatus
Lápi póc Umbra krameri Fokozottan védett!
Leánykoncér Rutilis pigus
Nyúldomolykó Leuciscus leuciscus
Magyar bucó Zingel zingel Fokozottan védett!
Német bucó Zingel streber Fokozottan védett!
Petényi (magyar) márna Barbus meridionalis (peloponnesius) Fokozottan védett!
Pénzes pér Thymallus thymallus
Réti csík Misgurnus fossilis
Selymes durbincs Gymnocephalus schraetze
Sima tok Acipenser nudiventris
Sõregtok Acipenser stellatus
Sujtásos küsz Albunoides bipunctatus
Széles durbincs Gymnocephalus balon
Szivárványos ökle Rhodeus sericeus
Széles kárász Carassius carassius
Tarka géb Proterorhinus marmoratus
Törpecsík Sabanajewia aurata
Vágó durbincs Gymnocephalus cernuus
Vágócsík Cobitis teania
Vágótok Acipenser gueldenstaedti
Vaskos csabak Leuciscus souffia
Viza Huso huso
Dunai ingola Eudontomyzon mariae Fokozottan védett!
Tiszai ingola (erdélyi ingola) Eudontomyzon danfordi Fokozottan védett!

Érthető okokból szükség van úgynevezett tilalmi idők megállapítására is, amikor – az egyébként fogható halfajok – fogása a szaporodási időszak miatt tilos.

Halfaj Fajlagos tilalmi időszak

csuka 02. 01 – 03. 31.
balin 03. 01 – 04. 30.
sügér 03. 01 – 04. 30.
fogassüllő 03. 01 – 04. 30.
kősüllő 03. 01 – 06. 30.
garda 04. 15 – 05. 31.
domolykó 04. 15 – 05. 31.
jászkeszeg 04. 15 – 05. 31.
szilvaorrú keszeg 04. 15 – 05. 31.
paduc 04. 15 – 05. 31.
márna 04. 15 – 05. 31.
ponty 05.02. – 05. 31.
compó 05. 02 – 06. 15.
harcsa 05. 02 – 06. 15.
sebes pisztráng 10. 01 – 03. 31.

 

A megállapított fajlagos tilalmi idők az első nap nulla órakor kezdődnek és az utolsó nap huszonnegyedik órájában végződnek. Ha az első nap szombatra vagy pihenőnapra esik, a tilalom az azt követő munkanapon lép érvénybe. Ha a tilalmi idő utolsó napja esik szombatra vagy pihenőnapra, a tilalom a közvetlenül megelőző munkanapon végződik.
Léteznek azonban olyan egyedi, speciális esetek, amikor a kapcsolódó jogszabályokban lefektetett tilalmi időpontoktól el lehet térni, vagy éppen azok alól felmentést lehet adni. (6.1.1.1.5. fejezetben e kérdést láthattuk részleteiben).

A Magyarországon méretkorlátozással védett halfajok legkisebb kifogható mérete

Halfaj kifogható halak mérettartománya
csuka legalább 40 cm
balin legalább 40 cm
sügér minden
fogassüllő legalább 30 cm
kősüllő legalább 25 cm
garda legalább 20 cm
domolykó legalább 25 cm
jászkeszeg legalább 20 cm
szilvaorrú keszeg legalább 20 cm
paduc legalább 20 cm
márna legalább 40 cm
ponty legalább 30 cm
compó legalább 25 cm
harcsa legalább 60 cm, fajlagos tilalmi időszakban legalább 100 cm
sebes pisztráng legalább 22 cm
menyhal legalább 25 cm

Valamely fogási tilalom alá eső faj véletlenül megfogott egyedét vagy a méret- és mennyiségi korlátozások által tiltott halat – a halászeszközből kíméletesen eltávolítva vagy a horogtól óvatosan és gyorsan megszabadítva, vagy ha ez sérülésmentesen nem lehetséges, akkor a zsinórt a szájnyílás előtt elvágva – haladéktalanul vissza kell helyezni élőhelyére, akkor is, ha sérült, beteg vagy elpusztult.

A tilalmi időn és a méretkorlátozáson kívül a Vhr. szabályozza azt is, hogy a méretkorlátozással védett halfajok közül melyek esetében lehet meghatásozott számú egyedet kifogni. Ez darabszám korlátozásnak nevezzük, és a lenti táblázat tájékoztat ennek részleteiről.

Halfaj naponta kifogható darabszám
csuka 3 db
balin 3 db
sügér -
fogassüllő 3 db
kősüllő 3 db
garda -
domolykó -
jászkeszeg -
szilvaorrú keszeg -
paduc -
márna 3 db
ponty 3 db
compó 3 db
harcsa 3 db
sebes pisztráng 3 db
menyhal 3 db

Állami halászjeggyel vagy állami horgászjeggyel rendelkező személy nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a napi darabszám-korlátozás alá tartozó őshonos halfajokból naponta fajonként 3 darabot, összesen legfeljebb 5 darabot foghat ki. A kifogott halat a korábban kifogottal kicserélni tilos.
Állami halászjeggyel vagy állami horgászjeggyel rendelkező személy nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a napi darabszám-korlátozással nem érintett őshonos halfajokból naponta összesen 10 kg-ot foghat ki.
A 15. életévét be nem töltött és a szellemi fogyatékos horgász a napi darabszám-korlátozás alá tartozó halfajokból naponta összesen 1 darabot, a napi darabszám-korlátozás alá nem eső őshonos halfajokból naponta összesen 5 kg-ot foghat ki.
Ha a horgász vagy a rekreációs halász olyan őshonos, napi darabszám-korlátozással nem érintett halat fog, amellyel a súlyhatárt átlépi, a halat megtarthatja, de aznap további napi darabszám-korlátozással nem érintett őshonos halat nem foghat ki.

6.1.1.1.17. Halak és haltermékek kereskedelme

Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületről származó hal vagy haltermék kereskedelmi forgalomba csak fogási tanúsítvánnyal kerülhet. A fogási tanúsítvány haltétel jelölési dokumentációnak minősül. Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületről kereskedelmi forgalomba kerülő hal vagy haltermék fogási tanúsítványán a forgalmazás minden szakaszában fel kell tüntetni a fogási vízterület nevét.

6.1.1.1.18. A halászati igazgatás

Az eddig taglalt szabályok és előírások csak akkor tarthatóak be hatásosan, ha mindezen előírásokat egy hatóság felügyeli. A jogszabály ezeket a feladatokat a halgazdálkodási hatóság hatáskörébe utalta. A bevezetőben már kitértünk arra, hogy pontosan milyen hiearchia alapján épül fel a halászati hatóság, milyen szervezet tekintendő első -, vagy másodfokú halászati hatóságnak, és mely intézmények a felügyeleti szerveik.
A halgazdálkodási szabályok és a halgazdálkodással összefüggő állami feladatok végrehajtását a halgazdálkodási hatóság végzi.
A halgazdálkodási hatóság hatósági feladatainak ellátása során
• külön térítés fizetése nélkül a halgazdálkodási vízterületre és az azzal érintett ingatlanra bejárhat;
• a kerítéssel elzárt magánterületre is beléphet, az ingatlanon, illetve a vízparton szemlét, vizsgálatot tarthat;
• a halgazdálkodásra jogosulttól, a halásztól, a horgásztól a halgazdálkodási tevékenységgel összefüggésben felvilágosítást, adatot, igazolást kérhet;
• a halgazdálkodásra jogosultnak a halgazdálkodási joggal kapcsolatos iratait, dokumentumait,
– az adatvédelemre, valamint a titoktartásra vonatkozó jogszabályok figyelembevételével – megismerheti és azokról másolatot, illetve kivonatot készíthet, valamint a nyilvántartásaiba betekinthet;
• a halgazdálkodási vízterületen a halászat állapotáról megfigyelést végez;
• a halállományt veszélyeztető tevékenység abbahagyását, illetve a tevékenységtől való tartózkodást rendelhet el;
• halpusztulás esetén a haltetem elszállítását ellenőrizheti;
• jogosulatlan vagy nem megengedett módon való halászat, horgászat esetén a kifogott halat, valamint a kifogáshoz használt eszközt – elismervény ellenében – visszatarthatja;
• jogosulatlanul kifogott hal azonnali visszaengedését elrendelheti;
• a halgazdálkodási jog hasznosításával összefüggő jogszabálysértés észlelése esetén eljár, illetőleg az illetékes hatóságnál eljárást kezdeményez;
• engedélyezi halfajnak a Pannon biogeográfiai régión kívülről behozott egyede vagy ennek továbbtenyésztéséből származó utódja telepítését;
• a halgazdálkodással összefüggő berendezéseket, eszközöket ellenőrizheti;
• eljárása dokumentálására a helyszínen kép-, illetve hangfelvételt készíthet;
• jogszabálysértés alapos gyanúja esetén jogosult a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is a lezárt ingatlanok területére, üzlethelyiségbe, üzemi helyiségbe belépni és ott az ellenőrzést lefolytatni akkor is, ha azok egyidejűleg lakás céljára szolgálnak, továbbá szállítóeszközöket, dokumentációt, számviteli bizonylatokat ellenőrizni;
• vízszennyezést, illetve halpusztulást követő állapotok megállapítása céljából állományfelmérő hatósági mintavételt végezhet.
6.1.1.1.19. A halgazdálkodási hatóság által alkalmazható jogkövetkezmények

A halgazdálkodási hatóság a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével a következő intézkedéseket hozhatja:
• tevékenység végzését határozott időre, teljesen vagy részlegesen felfüggesztheti, korlátozhatja, a működést megtilthatja, az újbóli működést feltételhez kötheti;
• vállalkozás, létesítmény működési engedélyét feltételhez kötheti, módosíthatja, felfüggesztheti, visszavonhatja, illetve kezdeményezheti annak visszavonását;
• vállalkozás, létesítmény nyilvántartásba vételét feltételhez kötheti, határozott időre vagy véglegesen megtagadhatja, a vállalkozást, létesítményt törölheti nyilvántartásából;
• az újbóli engedélyezést vagy nyilvántartásba vételt oktatáson való részvételhez, annak igazolásához, illetve vizsgázáshoz kötheti;
• haltermék előállítását, tárolását, szállítását, felhasználását, forgalomba hozatalát, behozatalát, kivitelét, illetékességi területén való átszállítását feltételhez kötheti, korlátozhatja, felfüggesztheti, megtilthatja;
• elrendelheti a halállomány, haltermék lefoglalását, forgalomból való kivonását, visszahívását, ártalmatlanítását, megsemmisítését;
• megtilthatja gépek, eszközök használatát;
• halfogásra alkalmas eszközt lefoglalhat, elkobozhat, elrendelheti a tulajdonos költségére történő megsemmisítését.

6.1.1.1.20. A halvédelmi és a halgazdálkodási bírság

A halgazdálkodási hatóság halgazdálkodási bírságot szab ki a halgazdálkodásra jogosulttal szemben, ha
• a halgazdálkodási terv szerinti kötelezettségének a halgazdálkodási hatóság figyelmeztetése ellenére nem tesz eleget;
• a halgazdálkodási tervtől engedély nélkül eltér;
• a halgazdálkodási hatóság hozzájárulása nélkül olyan fajú vagy korosztályú halat telepít, amelyet jogszabály tilt vagy a halgazdálkodási terv nem tartalmaz, ha egyidejűleg az 52. § (3) bekezdésben foglalt valamely intézkedésre is sor került;
• megsérti a hal és élőhelyének védelmére vonatkozó, e törvényben foglalt előírásokat;
• nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget;
• állami horgászjeggyel, turista állami horgászjeggyel, állami halászjeggyel nem rendelkező személy számára területi jegyet ad;
• megszegi a halászati őrök alkalmazásával és bejelentésével kapcsolatos előírásokat.
• a halgazdálkodási hatóság halgazdálkodási bírságot szab ki a halgazdálkodási vízterülettel érintett ingatlan tulajdonosára, használójára, ha a halgazdálkodási szolgalmi jog gyakorlását jelentős mértékben akadályozza
- a halászati őrzéssel,
- a haltelepítéssel, vagy
- a halállomány védelmével kapcsolatban

A halgazdálkodási bírság legkisebb összege ötvenezer forint, legmagasabb összege ötmillió forint.

A halgazdálkodási hatóság halvédelmi bírságot szab ki
• a jogosulatlanul horgászó;
• a jogosulatlanul halászó;
• a fogási napló vezetését elmulasztó;
• a törvény által nem megengedett módon, eszközzel vagy tilalmi időben horgászó vagy halászó;
• a természetvédelmi oltalom alatt álló vagy nem fogható hal és más hasznos víziállat kifogását (gyűjtését) megvalósító;
• a halgazdálkodási kíméleti területen a tilalom feloldásáig a hal szaporodását és fejlődését zavaró halászati, horgászati vagy egyéb tevékenységet – ideértve gépi meghajtású vízi jármű használatát –, vadászatot, fürdőzést végző;
• a halfogásra jogosító okmányok nélkül halfogásra alkalmas állapotban lévő eszközzel halgazdálkodási vízterületen vagy annak partján tartózkodó és a 43. § (2) bekezdés a) pontja szerinti pótlást elmulasztó;
• a törvényben foglalt tilalmakat és korlátozásokat megszegve halfogásra alkalmas állapotban lévő eszközzel halgazdálkodási vízterületen vagy annak partján tartózkodó;
• a halászati engedély, állami horgászjegy, állami halászjegy igénylése során az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott nyilatkozatot valótlan tartalommal megtevő;
• az igazolatlan eredetű halat vagy halterméket forgalmazó;
• a hal élőhelyén kialakult természeti egyensúly megbontására alkalmas szervezetet, táplálékanyagot, szennyezőanyagot halgazdálkodási vízterületre kijuttató;
• méret- vagy mennyiségi korlátozással, vagy tilalmi idővel védett hal vagy más hasznos víziállat jogosulatlan kifogását megvalósító személlyel szemben;
• a vízilétesítmény üzemeltetőjére, ha az a jogszabályban foglalt kötelezettségeinek ismételt jelleggel nem tesz eleget.

A halvédelmi bírság legkisebb összege tízezer forint, legmagasabb összege ötszázezer forint.

A halvédelmi bírságnál kell megemlítenünk egy másik szankciót, nevezetesen a halászati engedély, valamint az állami halász- és horgászjegy visszavonását, illetőleg azok váltásától történő eltiltást.

Halászati engedély, állami halászjegy, állami horgászjegy nem adható annak a személynek – a bírság jogerős kiszabásától számított három hónaptól három évig terjedő időtartamra – akivel szemben halvédelmi bírságot szabtak ki.

A halászati engedélyt, az állami horgászjegyet, az állami halászjegyet a halgazdálkodási hatóság visszavonja attól a személytől
• aki ezen okmányát a helyszíni ellenőrzéskor nem tudja felmutatni és mulasztását a halgazdálkodási hatóságnál 10 napon belül nem pótolja,
• akivel szemben halvédelmi bírságot szabtak ki,
• akinek a horgászattal, a halászattal vagy a hal fogásával összefüggésben szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét megállapították,
• aki tiltott eszközzel vagy módon halászik vagy horgászik.


7. TERMÉSZETVÉDELMI ALAPISMERETEK

A halászati őr munkájának nagy részét a működési területen történő terepi munkavégzés teszi ki. Az őrzendő vízterületek nem egyszer természeti oltalom alá eső területeken vagy azok közelében helyezkednek el. A halászati őrnek ahhoz, hogy be tudja tartatni a jogszabályokat, illetve felismerje a nem csak a vízparton előforduló természetkárosító cselekményeket szükséges alapvető természetvédelmi ismeretek elsajátítására. Továbbá nem árt, ha a halászati őr bizonyos természetvédelmi fogalmakkal, illetve magának a természetvédelemnek az alapjaival tisztában van.

7.1. A természetvédelem fogalma

A természetvédelem olyan tevékenység, amely törvényesen védett értékek megóvására, gyarapítására irányul, amiket a törvény listában lehoz. Széles körű értelmezésben a természetvédelem olyan tevékenység, amely a természetesen előforduló természeti értékeket védi, gyarapítja - a természet egészét óvjuk meg. Jogi értelmezésben a természetvédelem olyan tevékenység, amelyeket a jogszabály határoz meg.

7.2. A természetvédelem alapelvei

• A természetvédelem célja a természet élő és élettelen értékeinek feltárása, szakszerű kezelése és megőrzése. Ezen keresztül valójában lakható és élvezhető ”élőhely” biztosítása magunk és gyermekeink számára.

• A védendő természeti értékek palettája igen széles, nem csak az állatok és növények, hanem mikroorganizmusok, gombák, ásványok, források, ősmaradványok és barlangok is ide tartoznak. Továbbá természetvédelmi oltalom alatt áll jó néhány ember alkotta objektum is, például parkok, arborétumok vagy egy táj, melynek megőrzéséről a természetvédelem egyik részterülete, a tájvédelem gondoskodik. Ez az a terület, ahol leginkább összefonódik a kulturális és természeti értékek megóvása.

7.3. A természetvédelem formái

7.3.1. Megőrző (hagyományos, passzív) természetvédelem

A természetvédelem kezdeti szakaszában kis kiterjedésű érintett, vagy nagy kiterjedésű érintetlen területek, illetve egyéb természeti értékek kerültek oltalom alá. Az ilyen területeken a természetvédelmi hatóság végzi, illetve megengedi a természetben szabadon lezajló jelenségek megfigyelését, esetleg gondoskodik a tudományos kutatások feltételeinek megteremtéséről. A természetes folyamatokba azonban még akkor sem avatkoznak bele, ha azok a védett értékekre károsak, azokat megsemmisítik vagy tulajdonságaikat megváltoztatják. A passzív természetvédelem annál kevésbé alkalmazható, minél több ember által már megzavart, átalakított természeti érték kerül védelem alá. Hazánkban mivel nincsenek érintetlen természeti területeink a passzív természetvédelem módszerei szélesebb körben nem alkalmazhatók.

7.3.2. Cselekvő (aktív) természetvédelem

Ahol az ember által átalakított, roncsolt, megbolygatott földterületek is védelem alá kerülnek vagy/és a védett természeti értékek a művelt területek között elszórva, azokkal körülvéve, szigetszerűen, szórványosan, mozaikszerűen helyezkednek el, a be nem avatkozó, passzív módszer eredménytelen. Amit az ember évszázadokon át elrontott, egyrészt helyre kell állítani, másrészt a területek már nem hagyhatók magukra, igénylik az ember folyamatos beavatkozását. Ha pl: egy védett mocsár környékén vízrendezést végeztek, vízgazdálkodást folytatnak, annak fenntartása vízügyi beavatkozás nélkül elképzelhetetlen. A szükséges vízpótlás elmaradása esetén a vízi élettérben eddig tenyésző madarak elvándorolnak és lehet, hogy éppen egy mesterségesen létrehozott vízfelület környékén telepednek le. A védett erdők, gyepek, vízfelületük túlnyomó többsége kisebb-nagyobb emberi beavatkozás, természetgazdálkodás nélkül nem tartható fenn.
Állandó emberi beavatkozás szükséges az ember által létrehozott vagy kialakított védett területeken: parkokban, élőfa-gyűjteményekben, történelmi kertekben, halastavakon, mesterséges vízfelületeken, idegenforgalomra berendezett barlangokban. Magyarországon a cselekvő, aktív természetvédelem kényszerhelyzet, parancsoló szükségszerűség.

7.4. A természetvédelem tárgyai

A természetvédelem tárgyát képezik azok a földtani, víztani, növénytani, állattani, tájképi és kultúrtörténeti értékek, amelyek megőrzése és fenntartása tudományos, kulturális vagy gazdasági szempontból, ritkaságuk és különlegességük miatt értékesek.

7.4.1. Földtani értékek

• barlangok- sziklaalakzatok (a föld felszínén található azon képződmények, melyek csak emberi beavatkozás nélkül, helyben őrizhetők meg)
• őskövületek (az ország területén egykor létező, de mára már kipusztult ősnövények és állatok megkövesedett maradványai)
• bányafalak- hegyek, völgyek, kunhalmok

7.4.2. Víztani értékek

• állóvizek,
• források- folyóvizek,
• vízesések- tavak,
• fertő (átalakulóban lévő tó nagy vízfelülettel, de a felszín alatt már a feltöltődést segítő nagytömegű növényzet van),
• mocsarak (a szabad vízfelületek kisebb területeket foglalnak el, mint az állandóan növényzettel borított terület),
• lápok (a feltöltődött egykori tó felületének zömét növényzet borítja, a növénytakaró között csak itt-ott csillan fel szabad vízfelület).

7.4.3. Növénytani értékek

• bennszülött (endemikus) növényfajok,
• maradvány (reliktum) növényfajok,
• bennszülött maradványfajok (reliktum endemikus),
• őshonos növényfajok- jövevény (adventív) fajok,
• növénytársulások (gyepek, fás társulások).


7.4.4. Állattani értékek

A védelem kiterjed a faj minden egyedére, az egyed valamennyi fejlődési alakjára, az élő és elpusztított egyedekre, sőt a preparátumokra is. A védett állatfajok között van néhány faj, amelynek túlszaporodott állománya a mező-, erdő- és vadgazdaság számára kárt okozhat. A károk megelőzésére a természetvédelmi hatóság engedélyezheti a védett állatfaj elriasztását a kérdéses területről, vagy a túlszaporodott, védett állatfaj állományának ritkítását. A természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a védett állatfaj állományának szabályozására, egyedeinek gyűjtésére, befogására, mesterséges szaporítására, értékesítésére, külföldre juttatására, külföldről való behozatalára és kikészítésére.

7.4.5. Tájképi értékek

A táj a bennünket körülvevő természetes és mesterséges környezet területileg le nem határolt része, mely természetes vagy az emberi tevékenységgel többé-kevésbé módosított. A táj egyike a legnehezebben meghatározható fogalmaknak. Megértését segíti a csoportosítás.

Használat szerint:

• természetes,
• mezőgazdasági,
• ipari,
• lakó,
• és üdülőtáj.

Domborzat szerint:

• sík,
• dombvidéki,
• hegyvidéki táj.

A táj természetes alkotóelemei:

• a földfelszín domborzati formái,
• a víz felszíni formái,
• a növényzet vegetációtípusai,
• az állatvilág.

A táj mesterséges alkotóelemei:

• a mezőgazdasági művelésbe vont területek,
• a települések- a vonalas létesítmények,
• külszíni bányák.

Mindenki másként, saját igényei, és szükségletei szerint ítél meg egy tájat. A tájrendezési tervek elkészítését a tájértékelésnek kell megelőzni. A táj értékét három összetevő fejezi ki:

• gazdasági érték (melyet a talaj termőképessége, az előforduló ásványi anyagok, a gazdasági tevékenységbe bevonható vegetáció, közlekedési és hírközlő hálózat jelent),
• a táj természetes elemeinek értékei,
• a táj esztétikai értéke.

7.4.6. Kultúrtörténeti emlékek

Az ember által létrehozott alkotások, az ország történelmi eseményeinek színhelyei, neves művészek szülő- és lakóháza, alkotásainak színhelye, az ősemberi lelőhelyek, és azok környékének védelme tartozik ide.

7.5. A természetvédelem célja

Védelem

• megőrzés, megóvás, fenntartás,
• kezelés, helyreállítás.

Bemutatás

• kutatás, megfigyelés,
• használat biztosítása,
• gyönyörködtetés, pihenés, szórakozás, gyógyulás.

Nevelés

• tudatformálás,
• óvodák, iskolák, felsőoktatás, iskolán kívüli nevelés.

7.6. Védett természeti területek besorolása

• A természeti emlék valamely különlegesen jelentős egyedi természeti érték, képződmény és annak védelmét szolgáló terület.
• A természetvédelmi terület az ország egy jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggő területe, amely alkalmas egy vagy több természeti érték, illetve azok összefüggő rendszerének védelmére.
• A tájvédelmi körzet az ország egy jellegzetes természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, általában összefüggő területe, tájrészlete, ahol az ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethető jelleget alakított ki, és elsődleges rendeltetése a tájképi és természeti értékek megőrzése.
• A nemzeti park az ország egy jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott, olyan nagyobb kiterjedésű területe, melynek elsődleges rendeltetése a különleges jelentőségű, természetes növény- és állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan működésének fenntartása, az oktatás, a tudományos kutatás és a felüdülés elősegítése.
• A Nemzeti Parkok és a Tájvédelmi Körzeteken belül a jelentősebb természeti értékek, élőhelyek, kultúrtörténeti helyek fokozott védelme érdekében kerülnek kialakítására a fokozottan védett területek.


7.6.1. Hazánk nemzeti parkjai

• Hortobágyi Nemzeti Park
• Kiskunsági Nemzeti Park
• Bükki Nemzeti Park
• Aggteleki Nemzeti Park
• Fertő-Hanság Nemzeti Park
• Duna-Dráva Nemzeti Park
• Balaton-felvidéki Nemzeti Park
• Duna-Ipoly Nemzeti Park
• Körös-Maros Nemzeti Park
• Őrségi Nemzeti Park

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


7.7. Természetvédelmi kezelés

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 36. § (2) bekezdésében szereplő meghatározás alapján védett természeti érték, továbbá védett természeti terület felmérése, nyilvántartása, megóvása, őrzése, fenntartása, bemutatása és helyreállítása érdekében végzett tevékenységek minősülnek természetvédelmi kezelésnek.

7.7.1. Természetvédelmi kezelők, a természetvédelmi kezelésben résztvevők

A védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervként a 347/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet a Nemzeti Park Igazgatóságokat (NPI) jelöli ki. Ugyanez a jogszabály rendelkezik arról, hogy a védett és fokozottan védett természeti értékek, védett és fokozottan védett természeti területek, a Natura 2000 területek, valamint a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó területek és értékek természetvédelmi kezelésével kapcsolatos feladatokat az NPI-k látják el, kivéve azokat a feladatokat, amelyeket más szerv vagy természetes személy köteles ellátni.
A természetvédelmi hatósági feladatokat és területkezelést a gyakorlatban természetvédelmi felügyelők, tájvédelmi felügyelők, tájvédelmi körzetvezetők, természetvédelmi területkezelők, és természetvédelmi őrök látják el. A védett természeti területeken az ellenőrzési feladatokat ellátó személyek között – függetlenül a szervezeti hovatartozástól – szoros együttműködés szükséges, ezért a halászati őröknek is szoros munkakapcsolat kiépítése szükséges a természetvédelmi őrökkel.

7.8. A természetvédelem és a környezetvédelem kapcsolata

A természetvédelem és a környezetvédelem két egymást kiegészítő tevékenység. Míg a környezetvédelem az ember számára megfelelő környezet fenntartását, az ökoszféra káros emberi hatásokkal szembeni védelmét, az embert körülvevő ökoszisztémák jelenlegi állapotának megőrzését szolgálja, addig a természetvédelem célja az élő és élettelen természeti környezet megóvása, fenntartása, kezelése, szükség szerinti helyreállítása, megismerése és megismertetése, azaz kutatása és bemutatása. Tehát a természetvédelem a természeti értékek szervezett és intézményesített fenntartását, kezelését, megőrzését jelenti, mindazon intézkedések összességét, melyeket a természet megóvása érdekében teszünk.

7.9. A természeti területek őrzése

A természeti értékek és területek, különösen a védett természeti értékek és területek őrzése, megóvása, károsításának megelőzése érdekében - egyenruhával és szolgálati lőfegyverrel ellátott tagokból álló - természetvédelmi őrszolgálat működik. A természetvédelmi őr személyi követelményeit, működésének feltételeit, kötelezettségeit és jogait a Tvt., valamint a rendészeti törvény tartalmazza.

A védett természeti területek őrzéséről gondoskodhat:

• a nemzeti park igazgatóságok szervezetében működő állami természetvédelmi őrszolgálat,
• az önkormányzatok által szervezett önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat, ennek hiányában önkormányzati természetvédelmi őr.

Az állami természetvédelmi őrök ellátják a régészeti örökség védelmét is.

Az őrzési tevékenység ellátásába bevonhatóak civil polgári természetvédelmi őrök.

7.10. A természetvédelmi bírság

Természetvédelmi bírságot köteles fizetni az, aki tevékenységével vagy mulasztásával
• a természet védelmét szolgáló jogszabály, illetve egyedi határozat előírásait megsérti,
• a védett természeti értéket jogellenesen veszélyezteti, károsítja, elpusztítja, vagy védett természeti terület állapotát, minőségét jogellenesen veszélyezteti, rongálja, abban kárt okoz,
• a védett természeti területet, továbbá barlangot jogellenesen megváltoztatja, átalakítja, illetve azon vagy abban a védelem céljával össze nem egyeztethető tevékenységet folytat,
• a védett élő szervezet, életközösség élőhelyét, illetőleg élettevékenységét jelentős mértékben zavarja,
• a természetvédelmi hatóság engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély, hozzájárulás nélkül vagy attól eltérően végez.

8. MUNKAVÉDELMI, EGÉSZSÉGVÉDELMI ISMERETEK

A halászati őr szolgálati idejének jelentős részét lakott területektől távol a szabadban, a vízterületeken vagy annak partján tölti. Munkája során ezért sokszor találkozhat balesetveszélyes helyzetekkel, rendellenességekkel, melyek felismerésében, jelzésében és megszüntetésében nagy segítséget tud nyújtani. Annak érdekében, hogy a halászati őr ezeknek eleget tudjon tenni szükséges ismernie alapvető munkavédelmi előírásokat, és a balesetek megelőzése, és a bekövetkezett balesettel kapcsolatos teendők elvégzése érdekében rendelkeznie kell alapvető egészségügyi ismeretekkel.

8.1. Munkavédelmi ismeretek

8.1.1. Munkavédelem fogalma, célja

Hazánkban a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Törvény határozza meg az állam, a munkáltatók, a munkavállalók munkavédelemmel kapcsolatos feladatait, jogait és kötelezettségeit. Az előírt munkavédelmi követelmények megvalósításának meghatározott módját maga a munkáltató határozza meg, ami csak a vonatkozó jogszabályok szabta kereteken belül történhet.

• munkavédelem fogalmán a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi (munkahigiéne és foglalkozás-egészségügy) követelmények megvalósítását szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszerét, valamint mindezek végrehajtását értjük.
• A munkavédelem célja: a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket.

8.1.2. A munkáltatók és a munkavállalók kötelességei és jogai

8.1.2.1. A munkáltató kötelességei, és jogai

• a munkavállalónak a szükséges utasításokat kellő időben megadni,
• a halászati őrrel ismertetni a feladatait, jogait, kötelezettségeit, őrzendő területeit,
• ismertetni a biztosított munkaeszközök (gépjármű, fényképezőgép, stb.) használatával kapcsolatos tudnivalókat,
• ismertetni a munkaterületen található veszélyforrásokat (ingoványos területek, sziklaomlások, alábányászott területek stb.),
• rendszeresen meggyőződni, hogy a biztonságos munkavégzés feltételei megfelelnek-e a követelményeknek,
• minden tudomására jutott rendellenességet megszüntetni,
• a munkabaleseteket és a foglalkozási megbetegedéseket kivizsgálni,
• biztosítani a munkaeszközöket, védőeszközöket, biztosítani kell a dolgozók testi épségét, veszélyes körülmények megszűntetését,
• biztosítania kell a munkavállaló rendszeres oktatását,
• a munkavállalói létszámtól függően munkavédelmi szakembert kell foglalkoztatnia,
• a munkavállalói érdekképviseletet biztosítania kell (pl. baleseti jegyzőkönyv felvételénél),
• a munkáltató joga, hogy a balesetvédelmi előírások betartását megkövetelje a munkavállalótól.
8.1.2.2. A munkavállaló kötelességei, és jogai:

8.1.2.2.1. Munkavállalók kötelességei

• a dolgozó köteles tevékenyen részt venni a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésében,
• ennek érdekében a munkaköréhez szükséges szakmai és munkavédelmi ismereteket elsajátítani,
• az orvosi vizsgálatokon részt venni,
• a munkahelyen munkaképes állapotban megjelenni,
• a rendelkezésére bocsátott munkaeszközöket, gépeket, berendezéseket átvizsgálni és rendeltetésszerűen használni,
• a munkaterületen rendet, fegyelmet megtartani,
• az esetleges rendellenességet tőle elvárhatóan megszüntetni, vagy a felettesét erről értesíteni
• a legkisebb balesetet is jelenteni.

8.1.2.2.2. Munkavállalók jogai

A dolgozónak jogában áll a munkáltatójától megkövetelni:
• az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit,
• az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges munkaeszközt, védőfelszerelést, védőitalt, tisztálkodási eszközt és lehetőséget,
• védőfelszerelések hiánya miatt vagy védőképtelensége miatt, ha ezzel életét vagy testi épségét veszélyezteti, a munkavégzést megtagadhatja, és ezért hátrány nem érheti.

8.1.3. A munkavégzés személyi feltételei

• a munkavállaló csak akkor és csak olyan munkára alkalmazható, ha annak élettani ellátásra alkalmas (szellemi, fizikai, egészségügyi alkalmasság),
• a foglalkoztatása testi épségét és egészségét, - fiatalkorú esetében, egészséges fejlődését – nem befolyásolja. Foglalkoztatása utódaira veszélyt nem jelent,
• mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti, és külön jogszabályban meghatározottak szerint alkalmasnak bizonyul,
• megelőző, időszakos, vagy pályaalkalmassági vizsgálaton részt vesz. Halászati őrök esetében ez a következő képen alakul:
 40 éves korig 3 évenként,
 40-50 év között kétévenként,
 50 év felett pedig évenként.

Ha a halászati őr a munka végzésére testileg, vagy szellemileg nem alkalmas (egészségügyileg a feladat elvégzésére alkalmatlan, ittas, stb.) munkaviszonyát azonnal meg kell szüntetni.

 

 


8.1.4. Munkabalesetek

8.1.4.1. Baleset, munkabaleset, munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező baleset fogalma

• a baleset az emberi szervezetet ért olyan egyszeri hatás, amely a sérült akaratától független aránylag rövid időn belül következik be, sérülést, vagy egyéb testi-lelki károsodást, illetve halált okoz.
• a munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés közben, vagy azzal összefüggésben éri. Függetlenül annak helyétől és időpontjától. Munkabalesetnek minősül továbbá az anyagvételezés, a munkával kapcsolatos közlekedés, üzemi étkezés, öltöző, fürdő, üzemorvos igénybevétele közben történt esemény is.
 úti baleset: Csak akkor minősül munkabalesetnek, ha a munkáltató saját vagy bérelt járművével történik.
 súlyos munkabaleset: Súlyos munkabalesetnek minősül: A terhes nő magzatát ért károsodás, valamelyik érzékszerv részleges vagy teljes elvesztése, a hüvelykujj kézen vagy lábon való elvesztése. 2 vagy annál több ujj, vagy végtag elvesztése. Torzulás, bénulás. 90 napon belül a baleseti halálesetet az orvos munkabalesetnek nyilváníthatja.
• munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.
Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.

8.1.5. A legjelentősebb baleseti veszélyforrások a halászati őr szolgálatteljesítése során

8.1.5.1. Veszélyforrások típusai

• fizikai veszélyforrások (járművek, csúszós felületek, terepakadályok),
• veszélyes anyagok (mérgező-, és egészségkárosító anyagok),
• biológiai veszélyforrások (állatok, növények),
• fiziológiai, idegrendszeri, és pszichés igénybevétel.

8.1.5.2. Legjelentősebb veszélyforrások

• terepakadályok közül a halászati őr leggyakrabban egyenetlen talajfelszínnel, árkokkal, gödrökkel, takarásban lévő tereptárgyakkal (farönk, kő, éles, hegyes tárgyak) találkozik. A balesetek, és sérülések elkerülhetők, ha a közlekedés kitaposott ösvényeken valósul meg.
• lejegesedett és fokozottan csúszás veszélyes helyeket ki kell kerülni, ha ez nem megvalósítható, akkor pedig fokozott óvatossággal kell közlekedni. Befagyott folyón, tavon, patakon, vizes árkokon való áthaladáskor minden esetben fokozott óvatossággal kell átkelni, ha lehetőség van rá az erre kijelölt átkelőhelyeket használjuk.
• vizes, ingoványos mocsaras területeken való áthaladáskor szintén az erre kijelölt átkelőhelyeket kell igénybe venni.
• nedves ruházatot a lehető leghamarabb száraz ruházatra kell cserélni, ennek elmulasztása izületi bántalmakat, meghűléses megbetegedéseket von maga után.
• kerülni kell a külszíni fejtéseket, kavicsbányákat, meredek tereprészeket, szakadékokat, mert az omlás veszély miatt nagy a leesés lehetősége.
• az erdészeti munkavégzéshez a halászati őrök nincsenek kiképezve, és a szükséges védőfelszereléssel sem rendelkeznek, ezért az ilyen jellegű munkákat el kell kerülni.
• a természetben található mérgező növények és terméseik (gyilkos galóca, légyölő galóca, párducgalóca, csattanó maszlag, nadragulya stb.) fogyasztása számos megbetegedés, és mérgezés okozói lehetnek, ezért ezek fogyasztását mellőzni kell. Csak és kizárólag a szakemberrel megvizsgáltatott gomba fogyasztható!
• esős, zivataros, villámveszélyes időben minél előbb zárt helyet kell keresni. Tilos magányos fa vagy szénakazal alá állni!
• kullancs-és darázscsípés, kígyómarás elkerülésének érdekében fontos tájékozódni a területen leselkedő ilyen, és ehhez hasonló veszélyek felől. Ezeken a területeken fontos a zárt ruházat viselete, és a halászati őrök számára biztosított magasszárú csizma használata.

Kullancs okozta fertőzés megakadályozása érdekében célszerű a védőoltás igénylése. Nyáron, amikor a zárt ruházat nehezen viselhető ajánlatos riasztószerek, kenőcsök használata, illetve érdemes naponta átvizsgálni az egész testfelületet, és az esetlegesen talált kullancsokat el kell az erre kifejlesztett csipesz, vagy orvos segítségével eltávolítani.

• bőrgyulladást okozó hernyók (tölgy búcsújáró lepke, aranyfarú lepke, gyapjas lepke) tömeges jelenléte esetén a szóban forgó területet el kell kerülni.
• építési területek közelében fokozott figyelemmel kell közlekedni
• az időjárás viszontagságait megfelelő öltözködéssel – őszi, téli napokon réteges öltözködéssel - lehet kivédeni.

8.1.6. A munkabaleset bejelentése kivizsgálása és nyilvántartása

8.1.6.1. A munkabaleset bejelentése

A sérült, illetőleg a balesetet észlelő személy köteles a balesetet a munkát közvetlenül irányító személynek soron kívül jelenteni.

8.1.6.2. Munkabaleset nyilvántartásba vételének szabálya

A munkáltatónak minden olyan munkabalesetet nyilvántartásba kell vennie, amelyről tudomást szerzett. Fel kell venni a sérült személyi adatait, a baleset helyének, idejének és a tanuk adatait. A sérült milyen ellátásban részesült, és hogy folytathatta-e a munkát.

8.1.6.3. A munkabaleset kivizsgálása, jegyzőkönyv felvétele

A munkáltatónak minden munkaképtelenséget okozó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia. Baleseti jegyzőkönyvet kell felvenni, és rögzíteni kell benne a baleset körülményeit. Rögzíteni kell a baleset helyét, idejét, körülményeit, a munkaidő hányadik órájában történt, a tanúkat, a sérültet, a sérült közvetlen felettesét meg kell hallgatni. A baleset körülményeit dokumentálni kell, súlyosabb balesetnél, fénykép vagy videofelvétellel. Fel kell mérni a környezeti hatásokat. Rögzíteni kell a megtett intézkedéseket.
A munkáltatónak minden a tudomására jutott 3 napot meghaladó munkakieséssel járó balesetről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvet a tárgy hónapot követő hónap 8. napjáig meg kell küldeni a területileg illetékes munkabiztonsági felügyelőségnek.

8.1.7. Kártérítés munkabaleset esetén

A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. Hasonló képen felel a munkáltató a munkavállaló munkahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért is.
A munkáltató csak akkor mentesülhet a kártérítési kötelezettség alól, ha bizonyítani tudja, hogy a baleset elháríthatatlan külső ok következménye volt, vagy maga a dolgozó okozta a kárt kizárólagosan és elháríthatatlanul. A gyakorlatban kármegosztást alkalmaznak abban az esetben, ha a kár részben a munkavállaló magatartása miatt keletkezett.

Munkabaleset, ill. üzemi baleset után a munkavállaló a munkaképesség csökkenés mértékétől függően különböző társadalombiztosítási szolgáltatásokra jogosult (baleseti táppénz, baleseti járadék, rokkantnyugdíj, ingyenes gyógyszerek). A munkáltató azonban köteles megtéríteni a sérültnek a társadalombiztosítási szolgáltatásokkal nem fedezett vagyoni és nem vagyoni kárát. A károsult munkavállaló vagyoni kára a következő tényezőkből állhat:

• elmaradt jövedelem
• felmerült kár (ruhakár, stb.)
• indokolt kiadás (gyógykezelési költségek, ill. a betegség alatti többletkiadások)
• elmaradt haszon (a beteg, a beteget ápoló hozzátartozók keresetkiesése, stb.)

Nem vagyoni kártérítésről akkor beszélünk, ha a munkavállaló társadalmi életben való részvétele megnehezült.
A munkabaleset esetén bekövetkezett károk bejelentésére a baleset bejelentésétől számított15 napon belül igazolhatóan fel kell hívni a dolgozó figyelmét a keletkezett károk bejelentésére. A munkavállaló beterjesztett kárigényére írásban 15 napon belül indokolt választ kell adnia.
Nem jár kártérítés a dolgozónak üzemi úti baleset esetén.

8.2. Egészségvédelem, elsősegélynyújtás

8.2.1. Az elsősegélynyújtás fogalma

Elsősegélynyújtásnak nevezzük azt a gyors egészségügyi segítséget, melyet a helyszínen lévő személy nyújthat egy sebesültnek vagy betegnek, amíg az orvos megérkezik. Az elsősegélynyújtás célja, hogy a beteget életben tartsa, stabilizálja állapotát, enyhítse fájdalmát, szorongását, szenvedését.

8.2.2. Az elsősegélynyújtás általános szabályai

Balesetnek nevezzük a külső okból létrejövő, hirtelen bekövetkező egészségkárosodást. A baleset váratlan helyzetet teremt, ezért az elsősegélynyújtó gyorsan tájékozódjék arról, hogy mi történt. Az elsősegélynyújtás minden esetben nagy felelősséggel jár, mert a késedelem és a szakszerűtlen beavatkozás helyrehozhatatlan kárt és tragédiát okozhat. Balesetek esetén a szükséges elsősegélynyújtás elvégzése a halászati őrnek is kötelezettsége.

8.2.2.1. Tennivalók elsősegélynyújtáskor

• az elsősegélynyújtó fellépése legyen biztos, határozott, a balesetesre és a környezetre megnyugtató. A baleset színhelyéről udvariasan távolítsa el a tömeget. Elsőrendűen fontos az élet megmentése, a balesetes állapotának javítása, a balesettel kapcsolatos minden egyéb körülmény az előző elveknek alárendelt.
• a baleset színhelyét csak olyan mértékben változtassa meg, amennyire a segítségnyújtás azt megkívánja. A baleset körülményeire útmutatást adó nyomokat lehetőleg őrizze meg.
• a balesetes fekvő helyzetben legyen, állapotáról így tájékozódjék, és ugyanígy részesítse elsősegélyben is.
• a sérülésnek megfelelően, ill. célszerűen helyezze el kényelmesen a balesetest. Mellkasi sérültet mindig felülő helyzetbe (3. ábra), eszméletlen beteget stabil oldalt fekvő helyzetbe kell hozni (4. ábra).
3. ábra 4. ábra

• légzés, és vérkeringés ellenőrzése. A légzést a hanyatt fekvő emberen lehet megvizsgálni oldalról nézve a sérült mellkasának mozgását figyelve (5. ábra). A szívműködés ellenőrzése a nyaki verőér tapintásával történik (6. ábra).

5. ábra 6. ábra

• biztosítson a balesetesnek friss levegőt, szoros ruházatát bontsa meg (ingnyak, nyakkendő stb.).
• végtagsérülésnél a ruhátlanítást mindig az ép oldalon kezdje, és csak a szükséges mértékig végezze. Az öltöztetés fordított legyen.
• az első ellátást követően mérlegelje, a balesetest hogyan juttatja el állapotromlás nélkül orvoshoz, ill. a végleges ellátóhelyre.
• ha több sérült van, súlyossági sorrendben lássa el őket.
• mindenkor tartsa szem előtt, hogy az első-segélynyújtás nem gyógykezelés; a legcsekélyebb sérülést követő első ellátás után a balesetes minden esetben orvosi ellátást igényel.

8.2.2.2. Az újraélesztés

Az újraélesztés az alapvető életműködések mesterséges (eszközös vagy eszköz nélküli) pótlása, illetve helyreállítása.

Az újraélesztés „ábécéje”-je a következő:

• Átjárható légutak biztosítása
• Belégzés pótlása, befúvásos lélegeztetés
• Cirkuláció (keringés) pótlása, szívkompresszió
• Defibrillálás, drogok, definitív terápia

Az első két esetet bárki alkalmazhatja, a harmadikhoz már szakszerűség (képzett elsősegélynyújtó), a negyediket csak mentő (orvos) alkalmazhatja.

Az első teendő tehát, a légutak átjárhatóvá tétele. A szájüregbe kerülhet iszap (vízbekerüléskor, vagy vízbe eséskor), idegen test, elzárhatja a garatot például a beteg fogsora is. Ezért minden esetben meg kell győződnünk, hogy a szájüregben nincs idegen test. Az izomtónus hiánya miatt a beteg szájának kinyitása általában nem okoz problémát. Ujjainkra zsebkendőt csavarva, a szájüreget kitisztítjuk (7. ábra). Az újraélesztést mindig földön vagy padlón a hátán fekvő betegen végezzük. A befúvásos lélegeztetéshez a beteg fejét hátrafeszítjük. Az egyik kezünkkel a beteg állát és álla alatt a szájfenéken keresztül a nyelvét rögzítjük (8. ábra).

7. ábra 8. ábra

A mesterséges lélegeztetés ideje alatt lehetőleg a fejet ne engedjük el. Sokszor önmagában a mesterséges lélegeztetés is megindíthatja a már megszűnt vagy megszűnőben lévő szívműködést, és így életmentő lehet!

Szívmasszázst csak olyan elsősegélynyújtó végezze, aki erre gyakorlati kiképzést is kapott, mert a szakszerűtlenül végzett, vagy kezdeményezett szívmasszázsnak igen súlyos következményei lehetnek. A szívkompressziót úgy végezzük, hogy a beteg jobb oldalán elhelyezkedve, (térdelve) jobb tenyerünk alsó részét (9. ábra) a szegycsont alsó harmadára illesztjük, pontosan a középvonalban úgy, hogy ujjaink a beteg feje felé mutassanak. Bal kezünk a jobb fölé kerüljön, arra merőlegesen (10. ábra). Mindkét karunk könyökben nyújtva legyen. Ily módon egész felső testünk súlyát ki tudjuk használni. Legalább öt centiméter mélységre benyomva a szegycsontot, a szív a szegycsont és a gerinc között összepréselődve a vért kipumpálja, majd elengedve újra magába szívja. Ideális a ritmus, ha a szegycsont benyomását 1 másodpercenként végezzük.

9. ábra 10. ábra
Tilos szívmasszázst adni légző vagy tapintható pulzusú embernek. Ezzel károsíthatja a tüdőt, megállásra késztetheti a szívet!

8.2.2.3. Elsősegélynyújtás egyéb esetekben

8.2.2.3.1. Teendők rosszullét esetén

Sérülés Oka Tünetei Teendőink
Agyvérzés pl. magas vérnyomás kékes arc, nyálfolyás, zavaros beszéd (lebénulás) Sürgősen orvost hívni, félig ülő helyzetbe hozni. További mozgatás tilos!
Ájulás - Fehér az agy múló vérszegénysége sápadt, szürkés arc, hideg végtag felpolcolt lábakkal fektetni
Ájulás - Piros az agy túlzott vérbősége piros arc, fej félig ülő helyzetbe hozni
Hőguta párás, fülledt melegben a verejték nehezebben párolog, nincs kellő hűtése a szervezetnek, s a testhőmérséklet 37 °C fölé emelkedik fejfájás, szapora szívműködés, nehéz légzés, forró, száraz bőr, bőrpír, ájulás hűvös, sötét helyen fektetni, fejét felemelve, folyadékot itatni, borogatni
Napszúrás
Napszúrás túlzott napozás fejfájás, szédülés, hidegrázás, hányinger, láz, bőrpír hűvös helyre fektetni, folyadékot itatni, borogatni, lázcsillapítót adni
Nem maró mérgezések, ételmérgezések mérgező növények, mérgező gombák, fertőzött élelmiszer, romlott, erjedt élelmiszer, növényvédőszer hányás, szédülés, hasmenés, görcsös gyomorpanaszok, verejtékezés hánytatás (kivéve: gyilkos galóca) víz itatása, hashajtó, sürgősen orvoshoz vinni
Sokk ájuláshoz hasonló, de súlyosabb állapot sápadtság, hűvös végtagok, nyirkos bőr, mozdulatlan, vagy dobálja magát sürgősen orvost hívni, eszméletlenség esetén: oldalfekvés
Szívgörcs szívgyengeség, kimerültség, vérzés ólomszürke, sápadt arc, szapora pulzus, szívtájéki fájdalom sürgősen orvost hívni, mozdulatlan fektetés


8.2.2.3.2. Teendők sérülés esetén

Sérülés Oka Tünetei Teendőink
Agyrázkódás fejet ért tompa ütés zavarodottság, hányinger, álmosság, félrebeszélés sürgősen orvost hívni, feltámasztott felsőtesttel fektetés, borogatás
Égés hősugárzás, elektromosság,
maró kémiai anyagok, tűz bőrpír, hólyagok, duzzanat, barnás-fekete bőrelhalás Enyhébb esetben: bőr hűtése folyó hideg vízzel. Sebes, hólyagos bőrt érinteni kézzel tilos, csak steril gézlappal sebfedés, folyadék itatása, fájdalomcsillapítót adni
Fagyás hideg levegő, szűk, szoros ruházat fehér érzéketlen, majd kékespiros, duzzadt testrész puha ronggyal dörzsölni, melegen tartani, forró tea itatása
Izomsérülések rándulás, húzódás, zúzódás rossz mozdulat, esés, becsípődés, tompa ütés duzzadt vöröses bőr, éles fájdalom nyugalom biztosítása, borogatás
Belső zúzódás baleset, esés, ütés következtében a belső szervek sérülnek (hasüreg, mellkasüreg, agyvelő) szédülés, hányás, verejtékezés, alig érezhető, szapora pulzus, kékes és fájdalmas az ütés helye fektetni, félig ülőhelyzetben (mellkasnál), vagy vízszintesen (hasüregi sérülésnél), borogatás
Izületi sérülések
zúzódás duzzadt izület, vérömleny Nyugalom, mozdulatlanság biztosítása és borogatás
rándulás külső erőhatásra a csontok rövid idejű helyzetváltoztatása az izületi tokban duzzadt izület, kisebb vérzés is lehet Nyugalom, mozdulatlanság biztosítása és borogatás
ficam a csontok tartósan elhagyják az izületi tokot izületi tok elszakad, alakja szögletes, környéke duzzadt orvoshoz vinni, nyugalom, mozdulatlanság biztosítása
Csonttörések
fedett ütés, esés, baleset törött testrész alakja megváltozik, duzzadt sürgősen orvoshoz vinni, csontokat rögzíteni, fektetni, felkar törés esetén pólyával, vagy kendővel a mellkashoz való rögzítés (11. ábra), lábszár, vagy combcsonttöréskor a törött végtagot az ép lábhoz kell kötni (12. ábra)
nyílt ütés, esés, baleset csontvégek és a seb látható sürgősen orvoshoz vinni, csontokat rögzíteni, fektetni és a sebellátást biztosítani
koponyaalapi törés
koponyaalapi törés ütés, nyomás, baleset sápadtság, szédülés, hányinger, fejfájás, végtagreszketés, orr, fül és szájvérzés azonnal orvosi segítséget hívni
állkapocs- és orrtörés ütés, nyomás, baleset véres nyál, vérző orr parittyakötéssel rögzíteni (13. ábra)

11. ábra 12. ábra


13. ábra

 


8.2.2.3.3. Teendők különleges sérülések esetén

Sérülés Tünetei Teendőink
áramütés eszméletvesztés áramtalanítás, vérzés esetén nyomó kötés, kiszabadítás szigetelő anyagú rúddal úgy, hogy közben a sérültet kézzel vagy testtel nem szabad megérinteni, stabil oldalfekvés
villámcsapás szédülés, nehéz légzés, szívremegés, égési sebek égési sebekre steril fedőkötés, orvost hívni
jégbeszakadás hason csúszva megközelíteni, (deszkalapra) kihúzni
lövedék Vérzés csillapítás nyomókötéssel az orvos megérkezéséig
mustgáz fulladás Azonnali friss levegő, ha nincs légzés, akkor mesterséges lélegeztetés
fuldoklás (vízből mentés), a légutakat a bekerülő víz elzárja köhögés, hörgő légzés, lilás, szederjes arc hason fektetés, a száj és légutak megtisztítása

8.2.2.3.4. Teendők egyéb sérülések esetén

Sérülés Oka Tünetei Teendőink
Bőrfeltörés erősen igénybevett helyeken súrlódás miatt piros bőr, vízhólyag bőrzsírozás, sebfedés steril gézlappal
Rovarcsípés szúnyog, bögöly, méh, darázs, kullancs piros, duzzadt bőrfelület
Kullancs esetén: a csípés körül kör alakú vörös „udvar”, később láz levertség fullánk v. kullancs eltávolítása, alkohollal v. Oxycort sprayval fertőtlenítés, borogatás, Fenistil és Phlogosam kenőcsök,
Kullancs estén: megelőző védőoltás
allergiás tünetek Sandosten tabl.
Állat harapás

Állat harapás veszett róka, kutya, macska seb környékén a vér kinyomkodása, majd vízzel leöblíteni, Oxycort sprayval fertőtleníteni, sürgősen orvoshoz vinni
Kígyómarás két apró, szúrásszerű vérző seb, megduzzadt, majd lilás érzéketlen sebkörnyék, nehéz légzés, izgalmi állapot, verejtékezés, hányinger, szomjúságérzet a seb és a szív között szorítókötés, melyet 30-40 percenként megoldani sérült végtag lógatása, véreztetése, fertőtlenítés Oxycort sprayval, sürgősen orvoshoz vinni
Pióca bőrre tapadása szívófejre kevés sót szórni

 

 

 

 

 

 


8.2.2.3.5. Teendők vérzés esetén

Sérülés Tünetei Teendőink
Hajszáleres vérzés gyöngyöző vérzés nyugalomba helyezés, fedőkötés alkalmazása
Vénás(visszeres)
vérzés Nagymennyiségű, sötétvörös vér távozik A sérült lefektetése, nyomókötés (14. ábra) alkalmazása
Arteriás (ütőeres) vérzés Lüktető, élénk piros vérzés A sérült lefektetése a vérzés helye és a szív között az ütőeret kézzel azonnal le kell szorítani, nyomókötés alkalmazása (15. ábra)
Belső vérzés sápadtság, szapora, könnyen elnyomható pulzus, hideg veríték, nehézlégzés, a körömágyak és az ajak oxigénhiány miatti kékeslila színe. A sérült lapos fektetése, térdben felhúzott végtagokkal. (16. ábra),
Orrvérzés hajszálérrepedés az orrnyálkahártyában
ültetés, fejet kicsit előre hajtva, orrnyílásokat kb. 10 percig összeszorítani, szükség esetén tampont felhelyezni

14. ábra 15. ábra


16. ábra

8.2.2.4. Foglalkozási megbetegedések

Foglalkozási megbetegedésről beszélünk abban az esetben, ha a foglalkozás gyakorlása közben előforduló tényezők hatására alakul ki egészségkárosodás.

A halászati őrt munkavégzése során elsősorban az emberre is átterjedő fertőző állatbetegségek veszélyeztetik pl: száj- és körömfájás, ornitózis, lépfene, leptospirózis, veszettség. A betegségek elkerülésének a legegyszerűbb módja az óvatosság. Kerülni kell minden olyan állatot, melynek viselkedése megváltozott, vagy egyértelműen a betegség jeleit mutatja (bágyadt, étvágytalan). Állati tetemet csak védőkesztyű használatával szabad megvizsgálni.

9. A HALÁSZATI ŐRI MUNKÁHOZ KAPCSOLÓDÓ HATÓSÁGOK JEGYZÉKE

9.1. Megyei kormányhivatalok halgazdálkodási felügyelőségei és a halgazdálkodási felügyelők elérhetőségei

Baranya Megye
Ritecz Zoltán  7263 Pécs, Rákóczi u. 30.
 72/512-455  72/512-451
@ baranya@nebih.gov.hu
Bács-Kiskun Megye
Seres Róbert  6000 Kecskemét, Halasi út 34. Pf. 215.
 76/502-400  76/497-071
@ bacs-fm@nebih.gov.hu
Békés Megye
Makarovné Demeter Edit  5600 Békéscsaba, Szerdahelyi u. 2.
 66/441-811  66/454-878
@ bekes-fm@nebih.gov.hu
Borsod-Abaúj-Zemplén Megye
Bárdos Botond  3526 Miskolc, Blaskovics u. 24.
 46/503-428  46/503-427
@ borsod-fm@nebih.gov.hu
Csongrád Megye
Papp András  6722 Szeged, Kossuth L. sgt. 17.
 62/553-470  62/553-479
@ csongrad-fm@nebih.gov.hu
Fejér Megye
Csizmadia Csaba  8000 Székesfehérvár, Deák F. u. 7-9.
 22/511-270  22/316-579
@ fejer-fm@nebih.gov.hu
Győr-Moson-Sopron Megye
Bátky Gellért  9028 Győr, Jókai u. 12.
 96/514-740  96/514-777
@ gyor-fm@nebih.gov.hu
Hajdú-Bihar Megye
Cserepes Norbert Ernő  4024 Debrecen, Kossuth L. u. 12-14.
 52/523-815  52/523-811
@ hajdu-fm@nebih.gov.hu
Heves Megye
Vermes István  3300 Eger, Szövetkezet u. 6.
 36/413-737  36/410-589
@ heves-fm@nebih.gov.hu
Jász-Nagykun-Szolnok Megye
Szabó József  5000 Szolnok, Vízpart krt. 32. u.
 56/516-837  56/425-955
@ szolnok-fm@nebih.gov.hu

 


Komárom-Esztergom Megye
Tóth László  2800 Tatabánya, Győri út 13.
 34/522-532  34/305-771
@ komarom-fm@nebih.gov.hu
Nógrád Megye
Kiss Tamás  3100 Salgótarján, Baglyasi út 2.
 32/521-506  32/521-524
@ nograd-fm@nebih.gov.hu
Pest Megye
Czeglédi Attila  2103 Gödöllő, Kotlán S. u. 1. Pf.:292.
 28/532-361  28/532-367
@ pest-fm@nebih.gov.hu
Somogy Megye
Házi Szabolcs  7400 Kaposvár, Guba S. u. 20. Pf.:250.
 82/527-580  82/315-023
@ somogy-fm@nebih.gov.hu
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye
Takács Henrik  4400 Nyíregyháza, Keleti u. 1.
 42/508-300  42/594-127
@ fi@szszbmkh.hu
Tolna Megye
Renkecz József  7100 Szekszárd, Tormay B. u. 18.
 74/529-350  74/415-688
@ tolna-fm@nebih.gov.hu
Vas Megye
Mesterházy József  9700 Szombathely, Gagarin u. 2.
 94/506-761  94/506-762
@ vas-fm@nebih.gov.hu
Veszprém Megye
Perger Miklós  8200 Veszprém, Dózsa Gy. u. 33.
 88/590-472  88/407-347
@ veszprem-fm@nebih.gov.hu
Zala Megye
Márton Miklós  8900 Zalaegerszeg, Bíró Márton u. 38.
 92/550-410  92/550-411
@ zala-fm@nebih.gov.hu

 

 

 

 

 

 


9.2. A vízirendészetek elérhetőségei

9.2.1. Dunai Vizirendészeti Rendőrkapitányság
1133 Budapest, Garam utca 19.
 06-1/236-2860  06-1/236-2851/53-890

Dunai Vizirendészeti Rendőrkapitányság Vizirendészeti Rendőrörs Komárom
 Komárom, Rákóczi rakpart
 Duna 1850,2 - 1719 fkm
 34/340-164  34/340-519

Dunai Vizirendészeti Rendőrkapitányság Vizirendészeti Rendőrörs Nagymaros
 2626 Nagymaros, Molnár út 1.
 Duna 1719 - 1676 fkm
 27/354-337  27/354-337

Dunai Vizirendészeti Rendőrkapitányság Vizirendészeti Rendőrörs Budapest
 1117 Budapest, Kopaszi-gát 1.
 Duna 1676 - 1613 fkm, és a Szentendrei Dunaág
 06-1/203-9132  06-1/381-4300/51413

Dunai Vizirendészeti Rendőrkapitányság Vizirendészeti Rendőrörs Dunaújváros
 2400 Dunaújváros, Rév utca 2.
 Duna 1613 - 1562 fkm
 25/410-421  25/410-421

Dunai Vizirendészeti Rendőrkapitányság Vizirendészeti Rendőrörs Paks
 7031 Paks, Dunapart 1.
 Duna 1562 - 1492 fkm
 75/310-062  75/310-062

Dunai Vizirendészeti Rendőrkapitányság Vizirendészeti Rendőrörs Mohács
 7700 Mohács, Szent János utca 1.
 Duna 1465 - 1433 fkm
 69/322-947  69/311-505

Dunai Vizirendészeti Rendőrkapitányság Duna Budapesti Mellékágai KMB-csoport
 Ferencvárosi kikötő
Ráckevei Soroksári Dunaág

Dunai Vizirendészeti Rendőrkapitányság KMB Iroda Baja
 6500 Baja, Türr István park 1.
 Duna 1492 - 1465 fkm (Kamarás Duna)
 Telefon: 79/325-021

Dunai Vizirendészeti Rendőrkapitányság KMB Iroda Gönyű
 2900 Komárom, Rákóczi rakpart
 Mosoni-Dunaág
 34/340-519

9.2.2. Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság
 5000 Szolnok, Tiszaparti sétány 6.
 56/375-145

Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság Vásárosnaményi Rendőrőrs
 4800 Vásárosnamény, Kossuth u. 7-11.
 Tisza 744,85 - 527,2 fkm
 45/470-422

Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság Tokaji Rendőrőrs
 3910, Tokaj, Széchenyi sétány 9/B
 47/352-677

Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság Kiskörei Rendőrőrs
 5350 Tiszafüred, Fő u. 55.
 Tisza 527,2 – 403,65 fkm, és a Tisza-tó
 36/558-309

Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság Szolnoki Rendőrőrs
 5000 Szolnok, Tiszaparti sétány 6.
 Tisza 403,65 - 291,0 fkm
 56/375 145

Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság Szegedi Rendőrőrs
 6720 Szeged, Tisza Lajos krt. 2-4.
 Tisza 291,0 – 159,6 fkm
 62/420-528

9.2.3. Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság
 8600 Siófok, Mártírok u. 5
 84/310-712  82/502-700/52-08 mellék

Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság Balatonföldvári Rendőrőrs
 8623 Balatonföldvár, Pf.: 3
 84/340-107

Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság Fonyódi Rendőrőrs
 8640 Fonyód, Vitorlás utca 2.
 85/560-996

Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság Keszthelyi Rendőrőrs
 8360 Keszthely, Csík Ferenc sétány 1.
 83/312-341

Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság Siófoki Rendőrőrs
 8600 Siófok, Horgony utca 4.
 84/310-706

 

Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság Balatonfüredi Rendőrőrs
 8230 Balatonfüred, Kouvola utca 1.
 87/342-680

Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság Balatonkenesei Rendőrőrs
 8174 Balatonkenese, Főnix tér 3.
 88/482-618

9.3. Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek elérhetőségei

Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
 9021 Győr, Árpád u. 28-32.
 96/524 - 000

Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
 1072 Budapest, Nagydiófa u. 10-12.
 06-1/478-44-00

Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
 8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1.
 22/514-300

Dél-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
 7621 Pécs, Papnövelde u. 13.
 72/567-100

Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2.
 94/506-700

Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
 4400 Nyíregyháza, Kölcsey u. 12-14. Pf.:246
 42/598-930

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
 6720 Szeged Felső-Tiszapart u. 17.
 62/553-030

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4.
 56/523-423

Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
 3530 Miskolc, Mindszent tér 4.
 46/517-300

Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
 4025 Debrecen, Hatvan u. 16.
 52/511-000

Gyulai kirendeltség  5700 Gyula, Megyeház u. 5-7.
 66/362-944

9.4. Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok elérhetőségei

Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
 9021 Győr, Árpád u. 28-32.
 96/500-000

Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
 1088 Budapest, Rákóczi út 41.
 06-1/477-35-00

Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
 8000 Székesfehérvár, Balatoni u. 6.
 22/514-000

Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
 7623 Pécs, Köztársaság tér 7.
 72/506-300

Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2.
 94/521-200

Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 19.
 42/502-200

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4.
 56/501-900

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
 6720 Szeged, Stefánia u. 4.
 62/599-599/234-es mellék

Észak-Magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
 3530 Miskolc, Vörösmarty út 77.
 46/516-600

Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
 4025 Debrecen, Hatvan u. 8-10.
 52/410-677

Körös-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
 5700 Gyula, Városház u. 26.
 66/526-400


9.5. Nemzeti Park Igazgatóságok elérhetőségei

Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság
 3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1.
 48/506-000

Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság
 8229 Csopak, Kossuth u. 16.
 87/555-261

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
 3304 Eger, Sánc u. 6.
 36/422-700

Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
 7625 Pécs, Tettye tér 9.
 72/517-200

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
 1121 Budapest, Költő u. 21.
 06-1/391-4610
Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
 9435 Sarród, Rév-Kócsagvár Pf. 4.
 99/537-620

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság
 4024 Debrecen Sumen u. 2.
 52/529-935

Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság
 6000 Kecskemét, Liszt Ferenc u. 19.
 76/482-611

Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság
 5540 Szarvas, Anna-liget
 66/313-855

Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság
 9941 Őriszentpéter, Siska szer 26/a.
 94/548-034

10. IRODALOMJEGYZÉK

1. Dr. Heltai István, Dr. Kabai Péter: Mezőőri kézikönyv 1999.
2.Fűrész György: Halőrzés, Halászati őri ismeretek 2004.

Internet:

http://www.hdteam.hu/wp-content/uploads/disc_ugyfelszolgalati_mintariport.pdf 16. old.
http://www.mohosz.hu
http://www.kszk.gov.hu/leftmenu/kozigvizsgak/kozig_av/tananyagok
http://fishingtime.hu/horgaszhirek/az_uj_halaszati_ori_igazolvany

MELLÉKLETEK


I. tábla

II. tábla

III. tábla

IV. tábla

V. tábla

VI. tábla

VII. tábla

VIII. tábla

IX. tábla

X. tábla

  

 

 

 

 

 

 

 

 

X. tábla

 


 

 

Hozzászólások

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned.
Ha még nem regisztráltál, itt regisztrálhatsz.

Beléphetsz fikanickkel is, így nem tároljuk az adataidat és név nélkül kommentelhetsz.

Mindezt megspórolhatod, ha a Facebook segítségével lépsz be:
Belépés facebook-kal
 

nikkelnikkel (fikanick)
6 éve

végre valahol megvan az anyag... eddig ilyenhez hozzájutni sehol sem lehetett!!! Kösziii!

1
hirdetés (x)
Ezek megvoltak?bezár
Tovább a Fishing Time-ra »
Thermoruhák 1200

hirdetés