Őszi-téli ruhavásár 2.

Fokgazdálkodással növelik a tiszai halállományt

Idén indult a fokgazdálkodás a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Rákóczifalva határában, amelynek köszönhetően hosszú távon jelentősen gyarapodhat a tiszai halállomány. Az eddigi eredmények biztatóak, a szaporulat többségét pontyok és ezüstkárászok alkotják. Előbbiek szelektálás után a Tiszában találnak új otthonra, a tájidegen kárászokat pedig elszállítják vagy megsemmisítik.

	JRC ágy + hálózsák szett 640
hirdetés

A fokgazdálkodás lényege, hogy tavaszi áradás alkalmával a folyó vizét átengedik az árterületekre, amivel ívóhelyet biztosítanak a halaknak, így horgászati lehetőséget, a szárazabb időszakra öntözővizet is nyernek. Az ár levonulása után a víz az ártérben tartható, de vissza is vezethető a folyóba és a területen legeltetés folyhat.

A 2009-es árvízvédelmi beruházás után mintegy 500 hektárral nőtt a Tisza hullámtere, és a töltés építéséhez felhasznált agyag gödreiben felgyűlt a víz. Ezen a mintegy 50 hektáros területen alakult ki a Bivalytavi öblözet.

Szöllősi Béla, a Horgászegyesületek a Tiszáért társulás elnöke az MTI-nek elmondta: a természetes vízi halgazdálkodás indítására 2013-ban megállapodást kötött a Debreceni Egyetem, a Hortobágyi Nemzeti Park, a rákóczifalvai önkormányzat, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) és az akkor halászati jogot gyakorló Halász Kft. A Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetségnek, amely az év elejétől a Tisza alhaszonbérlője, évente 30-35 millió forint értékben kell halat telepítenie a Tiszába a halgazdálkodási törvény szerint. Fokgazdálkodás bevezetésével ennek többszörösét, akár 50-100 millió forint értékű ivadék is előállítható – vetítette előre.

A társulás elnöke elmondta: a Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetségének kötelezettsége az árterületeken maradt halak visszajuttatása a mederbe.

Tavasszal, az áprilisi ívást követő ötödik-hatodik héten lenne célszerű visszaengedni a halakat a Tiszába. Idén, a környezetvédelmi szempontokat, illetve azt figyelembe véve, hogy Rákóczifalván sok védett madárfaj él, szeptember elejéig vártak ezzel a munkával. A tápláléklánc-vizsgálat alapján ősz elejére azonban már olyan mértékben kiürült a víz, hogy a halaknak nem maradt táplálék. A jövőben már nem szabad ilyen későig várni – hangsúlyozta.

Hozzátette: körülbelül egy mázsa kárászt becsültek fel a szövetség munkatársai a napokban. A pontyok mennyiségéről még nem tudott pontos adatot mondani, mivel azok csak később kerülnek sorra. Szöllősi Béla hozzátette, a pontyok immár harmadik éve nem tudtak ívni a mederben. Az áradás idején árterekre kijutott pontyok viszont sikeresen szaporodtak. A tapasztalatok szerint a természetes vizekben, árterületeken született ivadékok életképesebbek, mint a mesterséges körülmények között élők utódai.

A négy-öt centiméteres öthetes pontyokat már bele lehet engedni a mederbe.

– MTI –

Hozzászólások

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned.
Ha még nem regisztráltál, itt regisztrálhatsz.

Beléphetsz fikanickkel is, így nem tároljuk az adataidat és név nélkül kommentelhetsz.

Mindezt megspórolhatod, ha a Facebook segítségével lépsz be:
Belépés facebook-kal
 

astur
3 éve

Ott a pont Fikásnál...a 19.sz-ban, a kiegyezés után alakult ki a klasszikus kapitalizmus, jelentek meg az első tőkések. A folyószabályozások, lecsapolások az intenzív árutermeléshez szükséges földterületekért, meg az akkori giga-állami beruházásokból a kivitelezőknek befolyó busás haszonért mentek. A vízi életközösségek, természeti értékek, szerves-fenntartható gazdálkodás és életmód nagymértékű kárára.

A mainál sokkal magasabb szintű praktikus intelligenciával rendelkező régi emberek együtt tudtak élni a természet jelenségeivel, így a folyók áradásával is. Nonszensz, hogy évszázadokon, évezredeken keresztül minden évben azokon a helyeken építettek újra több száz falut meg várost, ahova minden tavaszon kiönt a folyó.

A szabályozásoknak a halállományra gyakorolt negatív hatása megkérdőjelezhetetlen, horgászként szerintem örülni kellene annak, hogy néhány döntési helyzetben lévő, ill. cselekvő ember/szervezet legalább részleges restaurációra tesz kísérletet.

10
hirdetés (x)
fisherboy
3 éve

Igen, valóban sok km-es ártere volt. De ahogy Fikás is írta, azzal nem volt gond. A gond ott van, amikor direkt odaköltöznek biztosítási pénzért. Mai technológiával nehogy már nem lehetne megoldani ezeket a dolgokat. Annyira kellett a szántóföld... Árpád-korban volt már csatornarendszer öntözéshez, ma nem tudunk egy ilyet kialakítani?

9

hát persze.
az ősember is elvolt a kőbaltával, ilyen alapon

8
FikásFikás (fikanick)
3 éve

A szabályozásnak egy célja volt hogy értékes termőföldet nyerjenek.köze sem volt az árvízvédelemhez.az akkori emberek magasabban fekvő részekre telepedtek.megtanultak együtt élni a vízzel.nyáron is sárkocsival jártak olykor.fél kelet mo. az árvízből élt,mert az ehető vízi növényt szedték,békát,halat fogtak,a madártojást szedték az elöntött területről.ezt vagy megették vagy a debreceni piacon árulták.jól el voltak ők ezzel.

7

nem néhány ártérre épült házról beszélünk
ha nem lenne szabályozva a Tisza, akkor TÖBB SZÁZ falut és várost öntene el minden évben a víz
a szabályozás előtt az ártér nem egy néhány száz méteres sáv volt, hanem 20-30, néhol 50-60 kilométeres sáv...

6
fisherboy
3 éve

Kedves Juhász Ferenc,
aki ártérre épül, ne csodálkozzon, ha elviszi az árvíz a házát. Ugyanakkor az a csodálatos növény- és állatvilág, ami miatt értékes volt a terület, mára 1/10-edére csökkent!
A talajvíz szintje métereket csökkent. Sopánkodnak, hogy irtják az erdőket! Nem! Hanem eltűnik az erdő, mert nincs elérhető víz a számára. Ugyanez a helyzet a halakkal is! És igen, ha tudja, mikor ívnak a halak, akkor nagyon jól írta, hogy áprilistól júliusig öntse csak el! Ki lehet nyugodtan terjeszteni azt a gátat!

5
horgász8horgász8 (fikanick)
3 éve

Jobb később észhez térni, mint soha!

4

ja, marha jó lenne, ha áprilistól júliusig Debrecenig öntene megint ki a Tisza. merthogy kétszáz éve ez volt, vitt falvakat, mindent....

3
fisherboy
3 éve

Bocsánat, félreérthető az előző kommentem. Nem a fokgazdálkodás az áltudomány, az már régóta létező dolgo. Ami áltudomány, az az, hogy erre hivatkozva próbálnak most újítani, pénzt nyerni.

2
fisherboy
3 éve

Fokgazdálkodás? -_-
Komolyan ilyen áltudományt képesek voltak kitalálni. Arra, hogy visszaállítsanak valamit amit tönkretettek? Ez akkora hülyeség, hogy az már valóban fáj. Miért nem hívják elb...tuk, visszaállítjuk gazdálkodásnak?
Pontosan tudja minden ép eszű ember, hogy a halállomány ritkulásának a legfőbb oka a vízszabályozás és a vízbe kerülő kemikáliák, ezzel az utánpótlás lehetőségének lenullázása. Régen is volt halászat, kormorán, vidra, azóta megjelent a törpeharcsa is, meg egyéb, de a megnövekedett számuk csak hab a tortán. (Mondjuk én irtanám azért ezeket is). Semmi gond nem lenne, ha a folyóvizeink ártere ma is akkora lenne, mint régen és nem tartanák fel víztározókban a folyó vizét, éppen ívási időszakban. Ha a vizekbe nem kerülne mindenféle vegyszer, erőművek használt vize, akkor a szaporulat kielégítené a keresletet.
A lényeg: nem kell tudományoskodni, és lehúzni súlyos pénzeket, egyszerűen meg kell oldani a halak számára, hogy szaporodni tudjanak. Persze, hogy halastavakból nem lehet egy természetes populációt fenntartani országos szinten. Jó, hogy kezdenek rájönni...

1
Ezek megvoltak?bezár
Tovább a Fishing Time-ra »
JRC ágy + hálózsák szett 1200

hirdetés