Adunk egy 1.500 Ft-os kupont, ha feliratkozol hírlevelünkre! Részletek »

Süllőből hungarikum: fogasos tó lehetne a Balaton, fiókban a koncepció

2015.08.11. forrás: sonline.hu

Fogas csak a Balaton vizében terem, neve is a balatoni tájban született – írta már sok évtizede „ A Balaton és a fogas-kérdés” című tanulmányában Lukács Károly halászati biológus.

Szezonindító akciókhirdetés

Ebben idézi föl a Porosz Halászati Intézet 1933-as szakvéleményét, miszerint fogas csak a Balatonban fordul elő és a süllőként ismert halfaj egyik különleges fajtája. A fogas név védelmét idehaza már 1927-ben is kívánatosnak tartották a szakértők. De Tanárky Mihály már 1814-ben azt írja Magyarország természeti ritkaságai című munkájában: „Ezen halnem egész Magyarországon egyebütt nem találtatik”.

– Nem értem, miért degradáljuk a fogast süllővé, miért nem kezeljük egyedi balatoni kincsként, hungarikumként? Csak a fütyülős barack lehet hungarikum, a fogas nem? – sorolja kérdéseit Csapó István, fiókjában a süllőkoncepcióval, amit arra dolgoztak ki, hogyan válhatna fogasos tóvá a Balaton. S azért osztja meg gondolatait a nyilvánossággal a balatoni halászati társaság egykori vezető beosztású szakembere, hogy nyilvánvaló legyen: nem mindenki törődött bele a jelenlegi helyzetbe. Csapó szerint amit ma a Balatonba telepítenek, az közönséges süllő, nem fogas.
Balatoni süllőtervük évi kétszeri telepítéssel, két-hárommillió kis süllővel számol.

– A hatvanas években évi 16-17 vagon volt a fogasfogás, ezt még fölül is lehetne múlni, megjelenhetne így a balatoni éttermekben, a piacokon, és a horgászoknak is jutna bőven – állítja Csapó István, akinek a nevéhez süllőszaporítási szabadalom is fűződik. – Hogy ez mekkora bevételt jelentene? A michigani süllő fontja 4-5 dollár, azaz kilója 12-15 ezer forint, ugyanott a lazac fontja egy dollár... S mit kap ma a vevő a Balatonnál? Kazah fogast...

Ingyenes szállításhirdetés


Horgászhírek

Még több horgászhír »