Adunk egy 1.500 Ft-os kupont, ha feliratkozol hírlevelünkre! Részletek »

Továbbra sincs döntés a balatoni halászat ügyében

2014.02.20. forrás: Metropol

Folyik a vita és a helyezkedés a balatoni halászati jog körül. Egyelőre senki sem tudja milyen koncepció mentén fog újjászerveződni a a legnagyobb tavunkon a halgazdálkodás.

Szezonindító akciókhirdetés

A halászatot még december 5-én állíttatta le határozatlan időre a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) vezetője, arra hivatkozva, hogy számos kritika érte a feladat ellátását végző Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.-t, haltetemekről, sérült halakról érkeztek panaszok a tárcához.

Fazekas Sándor a bejelentés előtt nem konzultált a társaság vezetőivel, emiatt Füstös Gábor vezérigazgató másnap benyújtotta lemondását, a megbízott vezető február 10-e óta Bana Sándor, a zrt. gazdasági és kereskedelmi igazgatója.

Az érintettek most arra várnak, hogy kiderüljön, hogyan tervezi átalakítani a minisztérium a halászathoz kapcsolódó jogosultságokat. A VM sajtóirodájától megtudtuk: a koncepción több tárca szakértői dolgoznak, és amíg nem készül el, a halászat nem indulhat újra. A rendkívüli szünet miatt 16 halászt kellett szabadságra küldenie a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.-nek, azoknak, akiknek nem maradtak kivehető napjaik, más feladatot kerestek. A társaság halboltjaiban most csak a tógazdaságokból, illetve a vásárolt készletből származó halak kaphatók. Hogy friss, balatoni fogással mikor szolgálhatnak az eladók, egyelőre kérdés.

Nem tudni, milyen rendszer lesz
Fazekas Sándor korábban úgy nyilatkozott, hogy a Tisza-tavi modellhez hasonló rendszert lenne érdemes kialakítani a Balatonon is, olyat, amelyben a halgazdálkodásra vonatkozó döntések a helyi önkormányzatok és horgászok bevonásával születnek meg. A társaság vezetése szerint azonban a horgászok kéréseit az elmúlt években is figyelembe vették, főleg azóta, hogy 2009-ben átalakult a halászatért felelős szervezet, amelynek fő célja a profitorientált halászat helyett az ökológiai szemléletű gazdálkodás megvalósítása lett. A társaságnál úgy vélik, emiatt enyhült a halászok és a horgászok közötti fagyos viszony. – Az utóbbi néhány évben rendszeres volt az egyeztetés a horgászokkal, a haltelepítéseknél az ő képviselőik is jelen voltak, hogy ellenőrizhessék, az előírt mennyiségű hal bekerül a tóba – mondta a Metropolnak a zrt. vezetője.

A horgászoknak a társaság szerint a szelektív állományszabályzó halászattal sem lehetne problémájuk: mivel a társaság a nonprofittá alakulás óta kizárólag a busát, az angolnát, valamint a helyenként túlszaporodó keszeget fogta, a pecások által kedvelt halakból csak keveset emelt ki a tóból.

A ponty, a csuka vagy a süllő a fogásnak csupán 2-3 százalékát adta. Nincs arról szó, hogy lerabolnák a tavat, a horgásznaplók tanúsága szerint az utóbbi években jó volt a fogás, emiatt az elmúlt időszakban nem volt a horgászokkal komolyabb konfliktus.

Vannak azonban hangadók, akik egyszerűen nem hiszik el, hogy a halgazdálkodási társaság valóban azt és annyit fog, ami a nyilvános adataiban szerepel.

Javult a halász-horgász viszony

A Balatoni Horgászegyesületek Szövetségének elnöke szerint is sokat javult a halászok és a horgászok kapcsolata az elmúlt két-három évben.

– Jó volt az együttműködés, figyelembe vették az igényeinket. Füstös Gábor és a vele dolgozó szakemberek hasznos folyamatokat indítottak el. Fontos lenne, hogy ezek ne szakadjanak meg, bárki is látja el a jövőben a halgazdálkodási feladatokat – mondta Balogh Tibor, aki szerint a halászat leállítása mögött, aminek sok horgász nagyon örül, nem szakmai, inkább politikai szempontok állnak.

A Balaton-parti horgásztársaságokat tömörítő szövetség vezetője el tudna képzelni egy, a Tisza-tavihoz hasonlóan működő rendszert, aminek azonban egyelőre akadálya, hogy a Balatonnál nincs egységes horgász-érdekképviselet. A helyzet a déli parton rosszabb, ott Balogh Tibor szerint szinte teljes a szervezetlenség. – Azokat a feladatokat, amelyeket jelenleg a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. végez, csak szoros együttműködésben lehetne ellátni. A tó vízfelülete hatalmas, így külön-külön például a haltelepítésnek sem lenne értelme.

Gyérítenék a busaállományt
A Balatoni Limnológiai Intézet tudományos munkatársa szerint feltétlenül szükség lenne a halászatra a hetvenes évek elejétől a tóba telepített busa állományának gyérítése érdekében. Takács Péter szerint továbbá meg kellene tiltani, hogy a Balaton vízgyűjtőin működő halgazdaságokban nem őshonos halakat is tartsanak, mert ezek időnként bejutnak a tóba.

A becslések szerint a busafélék adhatják a balatoni halállomány közel harmadát. Ha valamilyen úton eltávolítanánk ezt a haltömeget, akkor az addig általuk elfogyasztott planktonikus táplálékot az őshonos halfajok ivadékai hasznosíthatnák. Így jobb lenne a megmaradás, több egyed érhetné el a kifejlett állapotot, és végső soron természeteshez közelibb halállomány lenne a tóban. Ebből a szempontból tehát egybeesnek a horgászok és az ökológusok igényei. A vízminőség megőrzése mellett más módon nem lehet elérni, hogy a horgászok által kedvelt halakból több legyen a Balatonban, és a strandolók is jól érezzék magukat a vízben.

– A tó jelenlegi jó vízminősége természetvédelmi szempontból konzerválandó. Ez azonban alacsonyabb termőképességgel jár, amit nemigen lehet fokozni anélkül, hogy a fürdőzők szempontjából negatív változások következzenek be. Ők a kristálytiszta Balatont kedvelik, a halak viszont a szerves tápanyagban dús vízben tenyésznek nagyobb számban – mondta Takács Péter. A biológus szerint kompromisszumos megoldást kellene találni. Ennek része lehetne a somogyi régióban található halastavak fokozottabb horgászati hasznosítása.
 

Ingyenes szállításhirdetés


Horgászhírek

Még több horgászhír »