Adunk egy 1.500 Ft-os kupont, ha feliratkozol hírlevelünkre! Részletek »

A halfőzés fortélyai a Balaton mentén egy kötetben

2014.09.28. forrás: sonline

A könyv másfél év gyűjtőmunkájának eredménye, a szerző több mint hatvanezer kilométert utazott az ételleírásokért.

Szezonindító akciókhirdetés

Néprajzi, történelmi ihletésű, szerkezetében is körül- és kitekintő írásművet tesz Szabó Zoltán a növények törzsfejlődését, a halat, az ősi halászmesterséget, a halgasztronómiát és humort kedvelők asztalára – állítja Németh Judit könyvtáros. – A könyv nem egyszerűen a halleves, a halpörkölt, a halpaprikás és a halászoslé (csak Kazinczyék nyelvújítása óta hívjuk halászlének) eleddig megjelent legteljesebb gyűjteménye, amely a Balaton mente 41 településének jellegzetes halfőző hagyományait, ma is alkalmazott fortélyait öleli fel több, mint 400, személyesen gyűjtött recept formájában. Egyedülálló abban is, hogy leveses halétel-történeti leírásokat is közread időrendben, a honfoglalás korától napjainkig.

Külön fejezet foglalkozik a magyar konyhában ma már nélkülözhetetlen paprika földrajzi eredetével, s annak ázsiai, európai és honi megjelenésére vonatkozó utalásokkal. Szabó Zoltán ezzel kapcsolatban elmondta: bár felesége német nyelvész, lehetetlennek bizonyult német nyelven is kiadni a könyvet. Például a „végy egy csapott kanál édesnemes paprikát” útmutatás is kifog a fordítón: kanálból van púpos is, paprikából törött, csípős stb. Már a címet is lehetetlenség lefordítani, mert a fortély szónak nincs német megfelelője. A szerző egyébként kifejezetten kerülte az idegen szavakat, így például recept helyett mindig az ételleírás szót használta.

Az ételleírás minden esetben egy-egy Balaton menti település bemutatásának kiegészítése, illusztrációja, „feldúsítása”. A honismereti keret emeli ki a munkát a „szabvány” szakácskönyvek sorából: az egyes helységekről pontos, igényes, ugyanakkor tömör és olvasmányos helytörténeti áttekintést kap az olvasó. Mindezt térképvázlattal, a település címerével, rajzokkal esztétikusan kiegészítve – hangsúlyozza Szabóné dr. Daczi Margit főiskolai adjunktus. – A „receptek” a legtöbb esetben megőrzik az adatközlő egyéni stílusát, gyakorlatilag az élőbeszédet rögzítik: mintha egy jó étvággyal elfogyasztott ebédet vagy vacsorát követő borozás közben mesélné őket az étel sok dicséretet kapott, büszke készítője.

Köztük többek között Elek László, Füstös Gábor és Szári Zsolt, a Balatoni Halászat emblématikus vezetői. – A csárdákat, éttermeket direkt kihagytam a sorból – árulta el Szabó Zoltán. – A kisebb településeken általában bementem a kocsmába, s onnan kézről kézre adogattak az emberek, míg elértem ahhoz, aki a helybéliek tapasztalatai szerint a leginkább mestere a halfőzésnek.

A könyv másfél év gyűjtőmunkájának eredménye, a szerző több mint hatvanezer kilométert utazott az ételleírásokért (vagyis ott, ahol a legkövérebb, az Egyenlítő mentén kétszer körbejárhatta volna a Földet). Szabó Zoltánt egyébként az inspirálta, hogy valaha egy óriási híradástechnikai gyárban dolgozott, ahol hétvégén, ünnepnapon rendszeresen főztek közösen. Ilyenkor mindenki „okoskodott”, hogy mivel és mennyire kellene még ízesíteni a bográcsban főlő ételt. Mai sorstársainak akart segítséget nyújtani.

Ingyenes szállításhirdetés


Horgászhírek

Még több horgászhír »