2016.01.26. forrás: kelet.hu
NYÍREGYHÁZA. Vajon megváltozik-e a halászcsárdák étlapja? Honnan, s vajon milyen halakat tudnak majd beszerezni ezek a vendéglátóegységek? A kérdések jogosan vetődnek fel, hiszen mint lapunkban is beszámoltunk róla, 2016 januárjától megszűnt a kereskedelmi célú halászat hazánkban a természetes vizeken, s mivel a halászok korábban a kifogott halakat főleg a csárdáknak értékesítették, most már megszűnik számukra ez a forrás.
– Friss halról mi sem tudunk gondoskodni, ugyanis tavainkon egy évben egyszer van lehalászás, így nem tudjuk helyettesíteni a halászok által kifogott halat – mondta el érdeklődésünkre Radóczi János, a Szabolcsi Halászati Kft. ügyvezetője. – Mikor a telelőtelepen vannak a halak, akkor esetleg élve tudjuk értékesíteni a pikkelyeseket, de nagyobb részt fagyasztott állapotban szállítunk a megrendelőknek. Jóval több halat tenyésztünk, mint amennyire a megyében szükség van, így szállítunk az egyik multinak, illetve jut külföldre is hal. Tenyésztünk pontyot, amurt, busát, süllőt, harcsát, csukát, s időnként keszegféléket is. A csárdák is most ismerkednek az új helyzettel, még nem tudni, hogy megkeresnek-e majd bennünket együttműködési szándékkal.
Megkérdeztük arról is a szakembert, szerinte mennyire lehet ilyen helyzetben befutó a cápaharcsa (pangásius).
– Teljesen más kategória, az üzemi konyhákban, a tömegétkeztetésben lehet jövője, hiszen egy kis túlzással azt szokták mondani, hogy „készíthető belőle harcsapaprikás és roston sült süllő is”. Az ínyencek ragaszkodnak a magyar őshonos halakhoz, s a magára valamit is adó csárda sem tesz az asztalra pangásiust, hiszen az élvezeti értéke jóval kisebb. KM-MML