Adunk egy 1.500 Ft-os kupont, ha feliratkozol hírlevelünkre! Részletek »

II. Balatoni Horgászkonferencia

2015.10.14. forrás: balatonihal.hu

Jelen sorok összefoglalják a II. Balatoni Horgászkonferencián elhangzott előadások tartalmát. Az összefoglalókat nem egyszerre publikáljuk, a későbbiekben folyamatosan töltjük fel jelen cikkünket az előadások anyagával.

Szezonindító akciókhirdetés

Bitay Márton Örs: nincs a Balatonnak olyan horgászturisztikai értéke, mint lehetne

Ennek okai között említette, hogy a két érintett balatoni állami cég, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHN) és a Balatoni Halászati Zrt. viszonyrendszere nem teljesen tisztázott. A halászati társaságról már rég megszületett a döntés, hogy meg kellene szűnnie, vagy össze kellene vonni a halgazdálkodási társasággal, ez mégsem történt meg - mondta.

Ezzel részben összefüggő gondként említette azt, hogy miközben a haltelepítések biztosításához szükség lenne a tó körüli tógazdaságok kapacitásaira, sorra derül ki, hogy ezek hiába állami tulajdonúak, korábban haszonbérbe, vagy vagyonkezelésbe adták azokat hosszútávra.

Az államtitkár kifejtette: a tógazdaságoknak nem csak az a feladata, hogy biztosítsák a szükséges alapanyagot a balatoni haltelepítésekhez, hanem meg kellene teremteniük a balatoni hal, mint brand kialakulásának feltételeit. Hozzátette, a cél az, hogy a turisták körében ne a hekk legyen a legismertebb balatoni hal, és a balatoni hallal, mint termékkel és márkával találkozhasson a vásárló az ország más területein is. Beszélt továbbá arról, hogy szeretné a szakvezetés elérni az állami halgazdálkodási jogok megerősítését a Balaton vízgyűjtőjén, hogy megakadályozhassák a busatartást azoknál a tógazdaságoknál, amelyek közvetlen összeköttetésben állnak a Balatonnal. (A feltételezések szerint ennek következménye, hogy a tóba kerülhettek az elmúlt években fiatal egyedek a Balatonban elvileg szaporodni nem képes, idegenhonos és nem kívánatos halfajból.)

Bitay Márton Örs sikerként említette, hogy megszűnt a halászat a természetes vizeken. "Világosan látszik, nemzetgazdasági szempontból többet hoz a horgászturizmus" - fogalmazott. Fontos feladatnak nevezte megtalálni, milyen fejlesztésekkel lehet nemzetközi szinten is versenyképessé tenni a horgászturizmust, és jobban kiszolgálni a 350 ezres magyar horgásztársadalmat.

(forrás: fishingtime.hu)

 

A behúzós horgászat első szezonja a Balatonon

A behúzós horgászat kapcsán szó esett a jelenlegi szabályozás kialakításának körülményeiről. A Balaton különleges természeti értékkel bíró nagytestű pontyainak védelmének fontosságáról beszélt Tulipán Tibor a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. horgászturisztikai menedzsere. Hangsúlyozta, hogy a behúzós horgászat szabályozható keretek közé szorítása a fentebb említett halak védelmét hivatott szolgálni.

 

Beszélt a behúzós horgászat első évében összegyűjtött tapasztalatokról, a megrendezett nemzetközi pontyfogó versenyek színvonalasságáról, az elért kimagasló fogási eredményekről.

 

Van-e létjogosultsága a behúzós horgászatnak a Balatonon?

 

Ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy a balatoni horgászturisztika fejlesztési lehetőségei között hangsúlyos szerepe van a behúzós horgászatnak. A nemzetközi versenyekre való rendkívüli érdeklődésre tekintettel nagy reklámot kapott a Balaton, és a benne élő nagytestű pontyok.

Ezen horgászati módszer, szezonalítását tekintve jelentősen bekorlátozódik a tavaszi, és az őszi horgászidényre, a fogások tekintetében is a legjobbnak számító évszakoknak ezek bizonyulnak. Ezekből kiindulva a balatoni turisztikai szezon meghosszabbításához a jövőben hozzájárulhatnak a behúzós horgászok is.

 

Jelen pillanatban tisztázandó kérdés a szabad vízparti közterületeken (pl. strandok) való sátorozás. Ez ügyben a Balaton környéki önkormányzatokat összefogó Balatoni Fejlesztési Tanácsnak küldött levélben kérte a Nonprofit Zrt. állásfoglalásukat. A behúzós horgászat fenntarthatóságának érdekében mindenképpen indokolt tisztázni a sátorozás kérdését, mely jelen pillanatban sok szabad partszakasz esetében nem engedélyezett.

 

Horgászrendi változások

 

A tapasztalt szabályszegésekkel összefüggően a behúzós horgászrend néhány pontján indokolt a változtatás.

 

Ami nem közvetlenül a behúzós horgászatot érinti, de jelentős hatással van rá, az a ponty tervezett felső méretkorlátozásának bevezetése, 80 centiméterben meghatározva. Ezzel a korlátozással az igazán kapitális egyedek kerülnének védettség alá, a szabálypont a Balatoni Horgászrendbe kerülne bevezetésre, tehát minden balatoni horgászra vonatkozna.

 

A vízbe történő begyaloglás, majd dobás gyakorlata eddig nem minősült behúzásnak. Ezen a téren változtatás szükséges, ugyanis - jellemzően a déli parton – így kerülték ki a horgászok a behúzós horgászattal kapcsolatos bejelentési kötelezettséget, illetve a módszer gyakorlásához szükséges területi engedély megváltását. Engedményként vízálláshoz lenne kötve a tilalom, 60 centiméteres vízállástól ez a szabálypont feloldásra kerülne.

 

A maximális behúzás távolságának 450 méterre történő növelését a horgászati lehetőségek bővítése indokolja. Egyes déli parti partszakaszokon, a marás az eddigi 350 méteres maximális távval nem volt elérhető. A 450 méteres távolsággal így már minden partszakaszon elérhetőek a jó fogási lehetőségekkel bíró mederrészek. Ezzel kapcsolatosan minden behúzós horgásznak tudomásul kell vennie, hogy a Balaton teljes területe hajózási út, így a szerelékek sérülését nem kérhetik számon a kárt okozó hajó tulajdonosán.

 

2.8 A dőlőbója körül 40 méteres sugarú körben, illetve a bója és a part által határolt 80 méter széles területen csak az adott helyen érvényes engedéllyel és foglalással rendelkező horgász tartózkodhat, illetve bárki más, az adott horgász beleegyezésével.

 

Ezen szabálypont több esetben okozott félreértéseket. A más módszerrel horgászókra tekintettel oly módon változna a szabálypont, hogy:

 

2.8 A dőlőbója körül 40 méteres sugarú körben, illetve a bója és a part által határolt 80 méter széles területen, az adott helyen érvényes engedéllyel és foglalással rendelkező horgászon kívül más behúzós horgász nem tartózkodhat.

 

A behúzós horgászok közt lévő területen így mindenki másnak van lehetősége horgászni.

 

Az őrzött felszerelés kérdését tisztázandó, az idevágó szabálypontot kívánjuk kiegészíteni egy „c) ponttal” az alábbiak szerint:

 

2.11 Behúzós horgászat esetén őrzött, felügyelt felszerelésnek minősül – amennyiben a horgász olyan kapásjelző rendszerrel rendelkezik, amely jelzi a kapást – a következő esetekben is:

a) a horgász a felszerelésének 50 méteres körzetében tartózkodik a kijelölt horgászhelyen

b) a horgász a vízen tartózkodik, amelynek célja a hal fárasztása, visszaengedése, vagy a horgászhely etetése

c) a horgász haladéktalanul reagálni tud a kapásjelző rendszer által közvetített hangra.

 

A tízlábú rákok Magyarországon

Múlt- jelen- jövő

 

A rákok kopoltyúval lélegző vízi ízeltlábúak.

Több tízezer, de lehet, hogy százezer fajuk is van, hihetetlen méret és fajgazdagságban élnek a világ szinte minden vizes élőhelyén.

A legkisebbek méretét számuk kárpótolja, milliárdszámra élnek a mi vizeinkben így a Balatonban is. A vízibolhák, bolharákok és kandicsrákok nélkül nem lenne gazdag haltáplálék halivadékaink számára. Az üvegrák (Leptodora kindtii) pl. a zsenge süllőivadék egyik legfontosabb tápláléka.

A nagyobb süllőivadék táplálékának szánta betelepítésre Woynárovich Elek professzor úr a pontusi tanúrákot (Limnosysis benedeni), ami meg is telepedett a Balatonban.

De előadásomban csak felvillantom, a rákok csoportjainak jelentőségét, halbiológiai szempontból, de témám a tízlábú rákok. (Decapoda)

Nevüket 5 pár járólábuk alapján kapták, amelyek közül általában az első három ollóban végződik.

Minden kontinensen és minden világtengerben előfordulnak.

Közismert fajaik a homár, a languszta és a tarisznyarákok, valamint a garnélák is.

Az utóbbi évtizedek egyik új „sztárja” a Csatka (Paralithodes camchatikus).

Az előbbiek a tengerek lakói. A kontinensek édesvizeiben is mindenütt élnek tízlábú rákok, legtöbb édesvízi faj Ausztráliában él.

De közelítsünk a hazai fajokra.

A XIX. Század második feléig az akkori Magyarország Európa legjobb rákos vizeivel büszkélkedhetett. A”szólórák” a Zala folyóból való nemes rák fogalom volt a bécsi ínyencek körében.

De nem csak Bécsben, de idehaza is fogyasztották a rákot, korabeli szakácskönyvek tanúsága szerint. Az időtájt négy rákfaj népesítette be vizeinket,melyek közül a folyami rák és a kecske rák állománya volt a legnagyobb.

Az Észak-Amerikából behurcolt rákpestis (halálos gombás betegség), majd az élővizek helytelen szabályozása és ezzel együtt a múlt századi kemizáció a mezőgazdaságban alaposan megtizedelte, sok helyen teljesen kiirtotta az őshonos rákokat.

Megfogyva bár, rákjaink túlélték mindezeket a kedvezőtlen változásokat.

Hazánkban jelenleg három „őshonos” faj él:

• Folyami vagy inkább nemes rák (Astacus astacus)

• Kecskerák (Astacus leptodactylus)

• Kövi rák (Austropotamobius torrentium).

Az őshonos fajok mellett két amerikai és egy kínai rákfaj jelenléte bizonyított Magyarország jelenlegi területén.

Az amerikai eredetű fajok:

• Cifra rák (Orconectes limosus), Észak-Amerika középső része

• Jelző rák (Pacifasctacus lenuisculus),Észak-Amerika nyugati része

Kínai eredetű:

• Gyapjas tarisznyarák (Eriocheiron sinensis)

 

A hazai fajok hagyományos elterjedési területe

 

A nemes rák leginkább az ország nyugati tájain és a Középhegységek vizeiben őshonos.

A kecskerák az Alföld és a Dél-Dunántúl vízfolyásaiban terjedt el, de terjeszkedik Észak és Nyugat felé is. Mindkét faj a Balatonban is előfordul, bár inkább a kecskerák az elterjedtebb, a folyami rák főképp patakok beömlése közelében kerül néha elő.

A kövi rák csak a Pilis és a Börzsöny kisebb patakjaiban található szigetszerű előfordulásban. Egyesek feltételezik, hogy állománya betelepítésből alakult ki, ami nem bizonyított mint ahogy őshonos volta sem.

Az amerikai fajok úgy kerültek Európába, hogy a rákpestis által kipusztult őshonos fajok pótlására hozták be a betegségnek ellenálló fajokat. Bár nálunk ilyen telepítés nem volt, a szomszédos országokból kiszökött példányok mi vizeinkbe is bekerültek, és igen nagy veszélyt jelentenek a hazai állományokra, mivel mintegy 25 %-uk hordozza a betegséget. (Saját kutatás eredménye!)

A cifra rák már a Balatont is elérte és terjedése biztosra vehető.

Bár a legújabb kutatások szerint ígéretes jelek utalnak a rezisztencia kialakulására, mégis nagy szükség lenne a hazai állomány megsegítésére, melynek leghatékonyabb módja lenne egy rákfarm létesése. Ehhez szinte az összes feltétel rendelkezése áll, szakmai tudás, akarat, pénzt is lehet, hozzá teremteni, csak a jelenlegi törvényi szabályozás túl szigorú a védettség tekintetében. Minimális változtatásra lenne szükség a vonatkozó kormányrendeletben, hogy végre az első hazai rákfarm megvalósulhasson.

A rákok megérdemelnék, hiszen a rákok ökológiai szempontból az élővizek igen hasznos élőlényei,

életmódjukkal, táplálkozásukkal hozzájárulnak a vizeink öntisztulásához, vizeink értékét jelenlétük nagymértékben emeli.

 

Dr. Kiszely Pál

biológus, asztakológus

Ingyenes szállításhirdetés


Horgászhírek

Még több horgászhír »