Rapauló 3/1

Őszi szünet ... Kimondva milyen két szép szó ez. Legfőképp azoknak a legszebb akik még fiatalon az iskolapad mögül már türelmetlenül várják az előre százszor megálmodott napok, órák, percek kötelékmentes eltöltését. Nyilvánvaló, hogy mindenki a saját maga módján örül ennek a rövidke időszaknak, viszont akiben egy cseppnyi vért is keringet a szabadba, - többek között - horgászni vágyó hevesen dobogó szíve, azok minden bizonnyal a vizek partjaira kívánkoznak. Amin amúgy sincs semmi csodálkozni való, hisz az időjárás az évszakhoz képest nagyon is kedvező.


hirdetés

A természet szerelmeseinek most nagyszerű lehetőség kínálkozik, hogy ebben a pár napban még megvalósíthassák álmaikat. A vizeken teljes erejével tombol a ragadozóhalas főszezon. Véletlenszerűen is nagyszerű ez az időzítés e csodálatos időszakban történő horgászathoz.

Őszi szünet, talán egy picike gyorsan süllyedő reménysziget a kötelességek tengerében ...

Viszont ez a két szó nemcsak a tanuló diákokra van nagymértékben hatással, hanem közvetlenül a velük szemben álló felnőtt felelősségteljes emberekre is akik közül páran már jóideje hordozzák e természetközeli, "modern" ősöktől származó sportos, esetlegesen ragályos ártalmatlan vírust és közben hivatásból is gyönyörködhetnek az élénken csillogó tanulók szemeiben, ahogy velük együtt ők is menthetetlenül közelebb sodródnak eme szigetecske édes, finom partjaihoz és bizony ha van kettőjük között nemes szív, ami horgászni vágyik, legyen az tanuló vagy tanár, ezt a ragyogó alkalmat egyikőjük sem fogja elszalasztani.

A történet egyszerű. Bence az unokaöcsém, aki többek között a tiszakürti iskola tanulója. Paulovics Attila testnevelőtanár, szintén ugyanebben az iskolában. Bence és Attila a tanár - diák viszonyon túl egész jó barátok. Legfőbb témájuk természetesen nem is lehet más, mint a horgászat, azon belül is a pergetőhorgászat.

Lelkesen sztorizgatnak egy - egy alkalommal a külön átélt horgászkalandokon. Mivel Bence főképp velem horgászik ezért a beszámolóiban nyilvánvalóan sűrűbben kapok szerepet.

Az ottani helyi erő műcsalis képviseletében pedig Attila a legalkalmasabb célszemély a naprakész és pontos információk, valamint a környékre jellemző tapasztalatok önzetlen átadására.

Mondanom sem kell, hogy ottjártamkor a felfedező horgásztúráim alatt nem volt nehéz vele összetalálkoznom. A beszélgetéseinkből természetesen barátság kovácsolódott. Párszor szerveztünk magunknak közös horgászatokat, de eddig mindig Attila volt hazai pályán.

Az én itthoni történeteimet és a Bence által közölt közös eseményeket szívesen hallgatta. Szinte mindig elcsodálkozott a horgásztörténetek hallatán a vizeink természetes halbőségén. (Itt most nem feltétlenül a gigászi méretű halakra kell gondolni ... ). Amikor őnála sorozatban nem ment a hal egyértelműen gyakran vágyott ő is a környékünkre, aminek a megvalósítására más lehetőség nem is adódhatott mint az őszi szünet és annak is az utolsó napjai.

A lakóhelyünk közti távolság és a normális, nyugodt peca miatt a túrát mindenféleképp ittalvósra kellett szervezni. Ami mindjárt két nagyszerű lehetőséget foglalt magában, mégpedig a két legígéretesebb időszak, az este és a hajnal meghorgászását. Bencével az előző alkalmak felméréseinek alapján a nullázást teljesen kizártuk. Receptünket a következőképp ajánlottuk.: nappal csuka, sügér, fényváltásban süllő. ( Folyt. köv ).

Gy

Hozzászólások

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned.
Ha még nem regisztráltál, itt regisztrálhatsz.

Beléphetsz fikanickkel is, így nem tároljuk az adataidat és név nélkül kommentelhetsz.

Mindezt megspórolhatod, ha a Facebook segítségével lépsz be:
Belépés facebook-kal
 


hirdetés
Ezek megvoltak?bezár
Tovább a Fishing Time-ra »

hirdetés