Pár óra a Balatonnál...

Jó múltkorában tettünk látogatást a Balatonon és mivel négy év után csak most jött el az újabb alkalom izgatottan vártam az indulást. Tomi barátom hívott meg erre a délutáni horgászatra, hiszen ő az idén már többször is járt a magyar tenger különböző pontjain és bizony szép sikerekkel zárta a zömében pár órás etapokat.


hirdetés

Mikor legutoljára az élénk színű tónál jártam balinokra vadásztunk vízben állva, homokpadokról. Az idén kicsit másfajta horgászatot tűztünk ki célul. A siófoki sétány kövezését és a kikötőt szemeltük ki célpontnak, sügerek, süllők és kövesek reményében. Nem siettük el a dolgokat, talán delet üthetett az óra mikor a pályáról lehajtottunk. Mivel egyikünk sem járt még Siófokon horgászbottal a kézben először a lehetőségeket próbáltuk felderíteni...

Alapvetően két dolgot láttunk esélyesnek. Az egyik a sétány ahol a Sió-csatornának köszönhetően enyhe áramlással találkoztunk a másik pedig a túl oldalon található kikötő hínáros, oszlopokkal szabdalt mély vize. A kezdésnél a sorrend nem változott így először a sétányon haladtunk apránként, elsősorban a kőlábat és a hínárfoltokat dobálva. A folyóvízi pecák után egy szokatlanul tiszta víz fogadott, ezért kicsi, főleg természetesebb színű csalikkal kezdtem vallatni a vizet.

Az első pár dobásban kapásig és nem sokkal hal fogásig is eljutottunk. Egy pár méteres hínár foltból piszkáltunk ki pár kisebb és közepes méretű csapót. Pont említettem volna Tominak hol vannak vajon a nagyobbak amikor a lassan alá hulló dupla farkú twisterre egy 25 centi körüli durcás sügér ugrott rá. Ő bizonyult a legnagyobbnak...

A továbbiakban a kövezés végén található kis "betonszigetről" próbáltunk süllőket és köveseket fogni az itt már érezhetően áramló vízből. Pár grammal nehezebb fejekkel, de zömében ugyanazokat a szolidabb színű csalikat léptettük apránként a szemben lévő padkáról néha-néha egészen a lábunk alá. Középen egész jó, mély, komolyabb akadót nem rejtegető vízzel találkoztunk. Az első kapásokra nem is kellett sokat várni, a sort én nyitottam, de Tomi is hamar kontrázott.

Zömében húszon pár centis köveseket szedegettünk, de beesett pár szebbecske is amik igazán élvezetessé tették a lassan késő délutánba forduló napot. A süllők nem igazán érdeklődtek, de nem bánkódtunk. A körülöttünk békésező sporik is hamar neki álltak a dobálásnak, nem éppen aprónak nevezhető wobblerekkel és balinólmokkal. Jobbnak láttuk ha egy kicsit árrébb állunk, így a vitorlásokkal benépesített kikötőt kezdtük próbálgatni. Jó pár sügér és egy-egy kősüllő, plusz egy meglepetés törpeharcsa lakta a helyet...A peca jó volt az idő gyorsan repült, és hamar a naplementében találtuk magunkat...

Az utolsó pár órára visszatértünk az első helyszínre, újabb kövesek esetleg pár esti wobbleres süllő és balin reményében, hiszen a parti kövek mellett óriási csapat küsz bandázott. Kis túlzással több volt a hal mint a víz. Kizárt, hogy este erre ne jöjjön ki valamilyen ragadozó! Addig is irány a sétány vége...

A sötét beállta után jutottak szerephez a wobblerek, bár én még egy ideig élénkebb plasztikokkal próbálkoztam, de Tomi az első pár dobásból partra terelt egy süllőt ami hamar felcsigázott. Ezután már ketten próbáltunk a folyamatosan nyüzsgő sneciraj alól további ragadozókat lépre csalni, de ez most csak Tominak jött össze egy újabb és egyben záró hallal. A 35 centi körüli fogas hamar feldobta magát különösebb ellenállás nélkül, aztán a fotó után ment is vissza...

 

Hozzászólások

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned.
Ha még nem regisztráltál, itt regisztrálhatsz.

Beléphetsz fikanickkel is, így nem tároljuk az adataidat és név nélkül kommentelhetsz.

Mindezt megspórolhatod, ha a Facebook segítségével lépsz be:
Belépés facebook-kal
 


hirdetés
Ezek megvoltak?bezár
Tovább a Fishing Time-ra »

hirdetés