Blogok
Az elmúlt hetekben épp azon tevékenykedtem, hogy jelentősen megszaporodott horgász-eszköztáramat kicsit karcsúsítsam. Sok botot és egyéb felszerelést adtam el más pecásoknak. Jól ellenpontozza e ténykedésemet az érdekes vagy új angol cuccok vizslatása. A szokásos piacozós poszt. Tovább »
Ahogy áttér a kapun, sárkánnyá változik. És mit tudhatunk még a pontyról?
Hal-adás2016. máj. 08.0 hozzászólás
Idén a május a hal hónapja. A Felelős Gasztrohős legújabb kampánya a hazai halak népszerűsítését tűzte ki zászlajára, és minden egyes héten egy közkedvelt hazai hal bemutatására fókuszál, receptekkel és elkészítési tanácsokkal megfűszerezve. A hét hala a ponty, ezen apropóból gondoltam, hogy én is írok egy kicsit erről a bajszos jószágról. Tovább »
Bocs, de ezt egyszerűen nem bírtam nem leírni. Ez egy igazi, tőről metszett magyar sztori. Az ember szíve időről időre belesajdul, hogy miért kell nekünk mindig ugyanazt csinálnunk, mindig ugyanúgy… Tovább »
Izzadságcseppeket facsar a halántékomból a magasan járó Nap. Most valahogy értelmetlennek és hihetetlennek tűnik a vacogósan hideg reggel. A pulcsit a szék támlájára teszem és nézem a mozdulatlan spicceket. Dél is elmúlt, reggel hat óta ez történik. Semmi. Tovább »
A tegnapi sárkányeregető időjárásban Tamás barátommal megejtett első idei közös horgászatunk szép halakat adott a Marcalon, így kézenfekvő volt, hogy ma is a partjára látogatok. Tovább »
Beszóltam a képedre? Arra, amin a tegnapi zsákmányod volt. A konyhaasztalon. Igen. Azt mondtam, hogy ne így csináld. Ne haragudj, nem megbántani akartalak. Nem akartam, hogy megváltozz. Tovább »
A parttól kb. 18-20 méterre dobok, aztán a kosár a zsinór szabta ív mentén leszánkázik a fenékig. Meredeken lefelé mutat a madzag előttem, ahogy megpróbálom a fél unciás spiccet finoman feszíteni. Nem tudom, mert már rázza az első karika. Mellettem horgásztársam hasonlóakat fog, csak ritkábban. Tovább »
Ennyi jutott a tavasz első valódi (azaz a halakkal közös…) pecájára, de nem is kellett több. Tényleg Tovább »
hirdetés
Most valami nagyon furcsát akarok mondani. Még az is lehet, hogy nincs értelme, de néha még én is tévedhetek… Tovább »
Már az előző téli süllőszezon is kínkeserves emlék a Dunán, de ami ezt az évet illeti, az eredmények még siralmasabbnak bizonyultak. Amikor alkalmas időjárás köszöntött ránk, akkor az extrém alacsony víz a mederben tartotta a halat, mikor pedig végre jött egy árhullám, az időjárás megenyhült és a folyó bezavarosodott. Ahhoz, hogy süllőt fogjon az ember, el kellett csípni egy-egy jó momentumot, ahhoz viszont, hogy ilyennel találkozzunk, szinte napi szinten a vízen kellett lenni. Ezt én sajnos nem tudtam vállalni, hiszen nem a horgászatból élek. :o) Ráadásul, ennyire alacsony víznél az én pályáim süketnek bizonyultak. Nemhogy halig, de egy-egy koppintásig sem tudtam eljutni, pedig ha van süllő a terepen, az általában mutatja magát, ha mással nem, egy-egy odabökéssel. Hiába, előbb-utóbb csónakot kell venni, hogy kibővüljenek a lehetőségek. Ilyen körülmények között partról nagyon nehéz érvényesülni. Noh, azért végül sikerült nekem is fognom pár tüskés ragadozót, köztük egy igen szépet is... ennek küzdelmes történetét és tanulságait mesélem most el nektek. Tovább »
