Nyögvenyelős

Tél van, és bár a tavak nincsenek befagyva, a lusta horgász (jómagam), nehezen vesz magán erőt egy-egy pecára. Mikor a munkából hazaérek, már sötét van, és bár tudom, hogy ez még nem kéne, hogy akadály legyen, mégsem visz rá a lélek, hogy ilyenkor gyötörjem magam. Igaz, január első napja a Gaja-patak partján talált, és azóta is kétszer próbálkoztam, de azért, valljuk be, ez nem egy intenzíven horgászó pali sziluettje...


hirdetés

 Az idei év azonban jól kezdődött, az volt a stratégia, hogy nem lesz olyan marha, aki az első nap reggel a vízparton kezd, és lőn! kettecskén voltunk egész végig. Hiszen ki az az elmebeteg... Szanaszét fagytunk, viszont komoly leckét kaptam pataki mikrojiges sügerezésből. Szégyent talán nem vallottam, és igazán remekül éreztük magunkat!

Így indult a reggel.

Aztán itt fagytunk szanaszét, és még a halak sem jöttek.

Miután Peti fogott sok csíkos vitézt, nekem is esett pár, a helyet és a módszert nem árulhatom el, mert olyan titkos, hogy meg kellene öljelek!
A hol, és a hogyan olyan szuper titkos információk, hogy bekötött szemmel kellett vezetnem, és pecálnom is, nehogy bármi kiszivárogjon. Így aztán azt sem tudom, hogy tényleg fogtam-e, vagy csak ugyanazt a halat adta többször a kezembe Péter Mester? Az egy külön sztori, milyen tortúra vár egy arra, aki megfizetett engedélyek birtokában, törvényesen szeretne szenvedélyének élni. Cézár simán az oroszlánok elé vetette volna az egész bagázst.

Pár napra rá Cica barátommal kinéztünk csukázni... no álljunk csak meg egy szóra! Ma van 14-ike. A Gaján voltam 01.01-én (fogtam sügeret, vayg nyolcatt), 01.02-ikén áttekertem Nimitzzel Agárdról Sukoróra (ööö, nagyon jól szórakoztam), 01.05-ikén Cicával megtekertük az Agárd-Sukoró-Dinnyés-Agárd kört (némely csukák estek), azaz még előtte 4-ikén valamelyik nap pergettem a Császáron, és Sukorón (a halak köszönik, jól vannak), és aztán 01.11-ike újra a Gaján talált, 12. vasárnap pedig elkerékpároztam újra a Császárig... Nem is vagyok olyan lusta! Csak a sötétben horgászat a mumus, olyankor már jobb szeretek egy pohár bor mellet hülyeségeket írkálni.

Szóval kinéztünk csukázni, itt hagytam félbe. Egy egész nap tekertünk, egyetlen egy halam akadt, egy szépecske harapott rá teljes csőrrel a spinnerbaitra. Hazafelé sétálva megállat még sötétedésig a Madárvárta melletti egykori kikötőben, és a pataki pecából maradt szerelékkel (8-as fonott, 1 gr-os jig, beamfish) abból a vízből, amiben hónapszámra nem jön ki semmi, kikaptam két csukeszt 20 perc alatt! Remek napnak tűnt, csak István szidott, hogy miért koptattam le... mégsem mondhattam neki azt, hogy végre horgászni akartam egy jót : )

A Gajra négyen mentünk, egy kivételével régi motorosok, igazi sügerező fenomének. Igaz, hogy elmondtam előre, mivel, és hogyan kell horgászni, de csak erőltették a "vastag" zsinórt, nagyobb gumikat, "gyors" behúzást. Nem is fogtak semmit. És én sem. Amíg meg nem érkezett a hely tudora, és drop-shottal ki nem vett pár szép sügeret az orrunk elől, ahol addig mi is próbálkoztunk. Pedig annyira tudtam! Csak a lustaság fél egészség szemlélet jegyében nem szereltem át eleve erre. De most már nem volt sem kétségem, sem mentségem, változtattam a szereléken, és láss csodát: kinézett vendégségbe pár csíkoska! Az már biztos, hogy az eddig eladni szánt UL botomat megtartom, éves jegyet veszek, és munka helyett a pataknál fogok sétálgatni...

Valakii!! ÉBRESSZEN FEL!

Hozzászólások

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned.
Ha még nem regisztráltál, itt regisztrálhatsz.

Beléphetsz fikanickkel is, így nem tároljuk az adataidat és név nélkül kommentelhetsz.

Mindezt megspórolhatod, ha a Facebook segítségével lépsz be:
Belépés facebook-kal
 


hirdetés
Ezek megvoltak?bezár
Tovább a Fishing Time-ra »

hirdetés