Nimfázó szerelékek

Néhány túra után, amikor a műlegyes nimfázás eredményes volt, nagyjából kialakult - bizonyára nem a legjobb és legcélravezetőbb - de minden esetre könnyen kezelhető, kényelmes és eredményes szerelék.


hirdetés

Általában hosszabb, 10, 11, vagy 12 láb hosszú nimfázó botokat használok, #0, #3, #4 osztályig.
Lassan összeállt egy nimfázó botkészlet könnyű, szívós de érzékeny, valamint könnyen szállítható botokból.
A használt zsinór módszerfüggő.

Az alkalmazott technika függvényében, különféle összeállítást tartok célszerűnek.

1. Cseh-nimfás (rövid nimfás) összeállítás:

A bot a lehető legkönnyebb és leghosszabb:
Stickman N0 Evil Black, 10’2", 4 részes, #0 osztályú, vagy
Stickman N3 Stealth, 10’, 3 részes, #3 osztályú.
A Stickman nimfás botok jelenleg a legkönnyebb legyezőbotok a világon. Egész napos kinyújtott karral való használatuk sokkal kevésbé vesz igénybe, mint a többi bot.
Orsó bármilyen megfelel, ami kiegyensúlyozza a botot.
A legyezőzsinór:.....nos itt több lehetőség van, de a vezérelv az, hogy cseh-nimfás módszernél a legyezőzsinór lehetőleg a boton belül és leginkább az orsón maradjon, mert különben a nehéz legyezőzsinór behúzza az előkét, s azt vesszük észre, hogy a legyünk a spiccgyűrűben akadt föl.

Ha várhatóan száraz-, vagy nedveslegyezés is lesz a dologból, akkor egy 2-3 osztályú WF3F, vagy DT3F zsinór kerül a dobra, a zsinór után egy 9-15 láb hosszú (270- 450 cm) úszó-vékonyodó, 3X, 4X erősségű előke, ennek a végébe pedig mindig kötök egy apró titánkarikát.
Ehhez a karikához rögzítem a nimfázó előkét, vagy a száraz/nedveslegyes tippetet.

A cseh-nimfás előkét a horgászati szituáció alapján választom meg.
- Sötét háttér, borult idő: fluonarancs, 0,14÷0,18- as monofil, 10-15 méter hosszban.
- Világos háttér, napos idő: fluozöld 0,14÷0,18- as monofil, vagy 0,08 zöld nanofil, ugyancsak 10-15 m hosszban.
- Szeles időben az előke színe ugyanaz, de le lehet vékonyítani 0,12-ig, illetve 0,06 mm nanofil is használható.
A nimfás előke után a kapásjelzőt kötöm be. Az hogy milyen kapásjelzőt használunk, ízlés dolga, no meg versenyszituációban a szabályzat elő is írhatja, hogy az előkénél vastagabb kapásjelző nem használható.
Ha ilyen tiltás nincs, akkor különféle kapásjelzőket szoktam használni:
- 15-20 cm hosszúságú, 0,22÷0,30 mm vastag fluozöld, vagy fluonarancs monofil, amelyen 2÷2,5 cm távolságban megcsomózok (Surgeon csomó), majd a csomókat epoxival, vagy üvegfestékkel felhízlalom, így az előke jobban látható.
- Spirálelőke, ami vagy készen kapható, vagy pedig házilag elkészíthető. Szerintem ez a legcélravezetőbb megoldás. Igaz, hogy vagy drága, vagy macerás elkészíteni, de hát ...

- a nimfázó előkére kapásjelző gyurmát kenek (nem nagyon szeretem, mert hamar lekopik).

A szerelék vége a tippet. Ennek anyaga nálam általában fluokarbon (lustasági szituban monofil), megfelelő hosszban, ami vízmélység, sodrás és hepp függvénye.

Ezzel a szerelékkel űzhető az ún "emelgetős" nimfázás is, aminek nagy mesterei az erdélyi versenyhorgászok. Lényegét megtalálhatjátok a Gál Zsolt blogján, az alábbi linken:
http://flytying-zsolt.blogspot.hu/2014/11/pescuitul-la-nimfa-este-un-stil-care-nu_18.html

2. Hosszú-nimfás összeállítás:

A szerelék összeállítása viszonylag egyszerű:
Bot, orsó a szokásos nimfázó lehet, de közelre elegendő egy átlagos 9 lábas pálca is.
A vékonyodó előke lehet akár 9 méter hosszú is, ez is szitu kérdése. Ennek a végén van a titánkarika, ebbe kötjük a tippetet.
A kapásjelző lehet bármilyen úszó alkalmatosság, amit a vékonyodó és a tippet közé, a vékonyodóra, vagy a tippetre is lehet kötni. Jó lehet az állítható, csúsztatható kivitel, amivel a meghorgászandó mélység pontosan beállítható.

Speciális összeállítás az ún. nimfázó zsinórral (SA Nymph széria) ellátott szerelék, melynél a kapásjelző szerepét a legyezőzsinór feltűnő színű vége játssza,
A módszer a következőkre alapul:
A hosszú (10÷11 lábas) botra kiegyensúlyozó orsót és nimfázó zsinórt teszünk.
A zsinór végébe 9÷15 láb hosszú vékonyodó előke kerül (én max 12 láb hosszút szoktam használni).
Ennek a végére titángyűrű, ebbe a tippet.
A bottal folyásnak felfelé, kb. 45 fokban, hosszan, teljesen kiterített, egyenes zsinórral dobunk, ha nem sikerül, a dobást meg kell ismételni.
A bot spiccét a vízig leengedjük és követjük vele a zsinórt, a fölösleges, lötyögő zsinórt behúzzuk a botba. A kapást a legyezőzsinór színes végének vízszintes, a nimfa irányába történő bemozdulása jelzi. Ez a bemozdulás néha meglepően heves lehet, máskor csak pici pöccentés látható. Ekkor kell óvatosan, a zsinórral bevágni, miközben a botot finoman megemeljük. Ez a módszer a Sanon meglepően eredményes volt.
Alkalmazása feltételekhez kötött:
- túl mély vízben a súlyos nimfák gyakran beakadnak, beszakadnak.
- gyors áramlásban a vízben lévő hosszú szereléket a sodrás kontrollálhatatlanná teszi.
- Ha a halak közel vannak és nem ijedősek, akkor inkább a rövid nimfás módszer a nyerő.
Ezért ez a módszer inkább a kevésbé gyors és sekély (kb. térdig érő) nagy vizeken alkalmazható.

Hozzászólások

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned.
Ha még nem regisztráltál, itt regisztrálhatsz.

Beléphetsz fikanickkel is, így nem tároljuk az adataidat és név nélkül kommentelhetsz.

Mindezt megspórolhatod, ha a Facebook segítségével lépsz be:
Belépés facebook-kal
 


hirdetés
Ezek megvoltak?bezár
Tovább a Fishing Time-ra »

hirdetés