VIP50

Közel a határhoz

A vonatablakból szép látványt nyújtott, ahogy a váci templom tornya épphogy megmutatta magát a ködbe burkolózva, majd kicsit tovább haladva a Dunakanyarban, a visegrádi vár is kitornyosulni igyekezett az őt körül vevő ködfátyolból. Következő pillanatban már Dömös volt felismerhető a rohanó vonatból. A partra pillantva eszembe jutott az, amikor Janival és Marcival oda látogattunk el, egy szintén ködös hajnalon. Sok trükköt és mozzanatot leshettem el a fiúktól, amiről anno írtam egy nagyon népszerű bejegyzést (statisztikai, nem szubjektív adat) rengeteg hangulatos képpel.

VIP50
hirdetés

Na, de kanyarodjunk vissza, mert Szobnál már rég leszálltunk a technika vívmányáról és gyalog folytattuk utunkat a természetvédelmi területen a következő faluig.

Séta közben lencsevégre kaptam pár védett virágot, szürke marhát és a hajnali párába burkolózó pókhálót. Persze nem csak szép és jó van. Az aljnövényzeten összegyűlt harmatcseppeket szépen gyűjtötte össze a vízálló bakancsom és a nadrágom szára, aminek nem örültem, mert mint kiderült, nagyon jó marketing szöveg volt, hogy ennek a túra lábbelinek nem okoz gondot az eső, illetve a harmatcseppek. Hát nem!

Miután felvettük a melles csizmáinkat egy kis séta következett a hazánkban 143 km hosszban folyó vízben, míg nem találtunk egy kis ideig fix pontnak mondható táborhelyet. Figyelmesen kellett járni táskával a hátunkon és értékekkel a kezeinkben, mert a meder változó - hol puha iszapos, néhol köves, vagy apró kavicsos volt – hiszen egyikünk se szeretett volna orra bukni a vízben. Miután kényelmes és biztonságos helyre leraktam cuccaim, a kis vízben állva igyekeztem kihasználni azt, hogy az elmúlt héten betört hideg időjárást most egy kis enyhülés váltotta fel, sütkéreztem hát egy picit a reggeli napsugarakban, miközben bámulom a kies tájat, illetve a vizet, hiszen az Ipolyban közel 50 halfaj honos.

Közben Marci már tőlem északabbra jár a főágban, talán ideje lesz lassan utána erednem, nehogy lemaradjak az első pikkelyeséről a mai napon. Óvatosan és figyelmesen lépkedek a számomra ismeretlen medrű patakban. Változatos, igazán izgalmas a meder és a vízmélység, de a part menti fák és erdő is lélegzetelállítóan hatott rám. Érezni és látni lehetett a kristálytiszta vízben az iszapos, apró vagy a nagyobb kövekkel teli folyómedret. Nem lehetett betelni a látvánnyal.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park területén nem csak a horgászok, de a kirándulók is jól érezhetik magukat. Van szalonnasütésre kijelölt hely és nagyon hangulatos a folyó partján végig sétálni, közben akár szedret is csipegetve.

Ha az időjárás is lehetővé tesz, idén újra ellátogatok majd, amikor a lombkoronák festői őszi pompájukba öltöznek. Szép látvány lesz, ahogy a szlovák hegy és a magyar domb között néha csak folydogáló „patakot” ismét lencsevégre kaphatom.

Kösz Marci az invitálást, remek túra volt. Ezért a látványért megérte hajnali fél négykor ébredni, beázott cipőben gyalogolni hajnalban és több mint 15 kilométert sétálni összesen a nap folyamán.

Ha már itt tartok, a történetem elején említést tettem egy számomra nagyon emlékezetes ködös horgász túránkról a Dunakanyarban, Dömösről. Szívesen ajánlom figyelmetekbe a képes beszámolóm, higgyétek el, megéri megnézni.

Hozzászólások

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned.
Ha még nem regisztráltál, itt regisztrálhatsz.

Beléphetsz fikanickkel is, így nem tároljuk az adataidat és név nélkül kommentelhetsz.

Mindezt megspórolhatod, ha a Facebook segítségével lépsz be:
Belépés facebook-kal
 

Csalibázis 640x360 - 2017
hirdetés
Ezek megvoltak?bezár
Tovább a Fishing Time-ra »
VIP50

hirdetés