Nagy nyári leárazás 920

Három nap az RSD-n

Kaptam egy lehetőséget, hogy lemehessek horgászni Szigetszentmiklósra, ezt az ajánlatot nem tudtam kihagyni, régi álmom, hogy végre egy igazi folyón is pergethessek.

Nagy nyári leárazás 640
hirdetés

 Vasárnap délután indultam el itthonról, másfél órás út után megérkeztem. Miután elfoglaltam az ideiglenes szobám és lepakoltam a cuccaim elsétáltam a helyi egyesülethez, hogy kiváltsam a napijegyeket, miután ez megvolt feltérképeztem a terepet és kérdezgettem a "helyi erőket", hogy merre érdemes próbálkozni.Mindenki emlegette, hogy kimondottam jó balinos hely itt a közelben a Hókony nevezetű holtág, de oda csak csónakkal lehet bejutni. Sötétedéskor értem vissza a házhoz, megfürödtem és elmentem aludni, de álom nehezen jött a szememre mert már nagyon vártam a holnapot.

Első nap:
03:30-kor ébreszt a telefonom, gyorsan felöltözöm és elindulok pecázni. Egy a háztól 20 méterre lévő stégről kezdem a pergetést pirkadatkor. Mondták, hogy el van süllyesztve elé kb. 10 méterre egy akadó, ezért ezt megpróbáltam meghorgászni DS-el. Az első dobások valamelyikére volt egy finom ütésem, de utána fél óra eseménytelenség után inkább arrébb álltam. Elsétáltam egy tegnap kiszemelt hídhoz, ahol raboltak a kisebb balinok, de nem sikerül őket semmivel sem becsapni. Itt próbálkoztam 6 óráig, de meguntam és egy pergető kolléga tanácsára átmentem a mólóra. A mólónál feltettem, egy 5cm-es fekete hátú, szürke testű gumihalat 2,5g-os fejjel. A nád mellé dobáltam, minden beleemelésem után kb. 10 másodpercet süllyedt a csalim. A 3. dobásnál a lában előtti visszaforgóban határozott ütés ébresztett fel a korai kelés miatti kómaságból. A halam jól küzd, de a bot hamar felőrli az erejét. Mikor megpillantottam a kősüllőt leírhatatlan boldogság árad szét bennem, de koncentrálnom kellet, nehogy leakadjon. Átvezettem a móló másik végére, ahol kitudtam emelni kézzel.

Megvan életem első dunai hala, amivel felavattam a pár hete vásárolt multis felszerelésem is, melynek bemutatását, az első fogás után terveztem. A bejegyzés végén erre még vissza térek. A halról csináltam 2 gyors fotót és engedtem is vissza.

Vissza mentem a fogás helyére, de most csak a lábam elé lógattam be a csalit, abban a pillanatban, mikor fenék közelébe ért a csali már ütögette is valami de nagyon finoman, bevágtam de nem akadt. Kisebb csalit tettem fel, egy 3,5cm-es naracssárga kopytot. Vissza lógattam ugyan oda a csalit, megint ütötte, de most akadt a horog, fogtam egy gébet.

Meglepődtem kicsit a történteken, dobáltam tovább, de már nem volt semmi. 9-re kellet vissza mennem a házhoz ezt mondta a házigazda. Pontban kilencre értem vissza. A ház előtt bedobáltunk pontyra, este 5-ig horgásztunk a fűzfa árnyékában de a halak elkerültek minket, ezért átmentünk a stégre, de ott sem volt semmi. 7-kor vissza mentem a reggeli fogások helyére, sötétedés után is maradtam egy órát, hallottam, hogy raboltak a süllők, de nem vették fel a felszíni wobblereket. Ezért inkább vissza mentem a házba aludni.

Második nap:
Aznap is 03:30-kor keltem. A terv az volt, hogy kimegyünk csónakkal a stégre, a házigazdát ott hagyom én meg egyedül pergethetek a csónakból, csak annyi kikötés volt, hogy 8-ra érjek vissza. Miután minden cuccát kivette a csónakból áteveztem a túl partra, és ott hol a víz fölé belógó fűzfák alá, hol a vízbe dőlt fák elé dobáltam a balinoknak, a szebbnél szebb woblereket. A balinok folyamatosan raboltak, egyet sikerült megakasztom egy belógó fa alatt de 2-3mp után leakadt, szép példánynak éreztem. Sajnos eléggé gyorsan folyt a víz ezért nem tudtam a jobb helyeket alaposan megdobálni, itt megmutatkozott a multi előnye, hogy
gyorsabban tudtam vele dobni.
Mikor elértem a holtág bejáratához gondolkoztam, hogy bemenjek-e vagy inkább vissza evezzek és csorogjak le megint, de naivan azt gondoltam, hogy ha itt ennyire rabol, akkor benn is ennyire fognak enni. Nagy nehezen átküzdöttem magam egy szűk folyosón. Mikor beértem a holtágba egy-két elszórt rablástól eltekintve semmi mozgás de a holtág másik végében láttam pár rablást ezért csendesen áteveztem oda.

Mikor a rablások helyét kb. 50 méterre megközelítettem abba hagyták a rablást. A gyékény elé 10 méterrel lekarroztam és vártam. Arra gondoltam, ha megszokják a csónak jelenlétét újra fognak rabolni.

10 perc múlva megdobható távolságban volt egy-két rablás, oda kínáltam nekik a csalit de nem kellet nekik. Ezért úgy döntöttem vissza megyek és megpróbálom újra csorgás közben. Mikor vissza értem a folyóra már nem raboltak a balinok. Ezért úgy döntöttem megpróbálkozom a fák alatti árnyékban még a süllőkkel és a harcsákkal. Jobbnál jobb helyeken álltam meg, de nem tudtam kapást kicsikarni, s mikor az órámra pillantottam láttam, hogy ideje indulnom a stégre. A vendéglátóm is megúszta hal nélkül a pecát. Azt mondta, hogy az lehet a bajuk, hogy zavaros víz jön a Dunából s ez zavarhatja a halakat, én is észre vettem, hogy a holtágban szép zöld, míg a folyón szürke volt a víz. A vízre színére mások is panaszkodtak... Mivel nem akartunk otthon ülni ezért vissza mentünk a holtágba de most a gyékénybe pontyozni. Délig próbálkozunk, de egy-két kapáson, amik valószínűleg keszegek lehettek semmi nem volt. Ezért úgy döntöttük abbahagyjuk.

Miután vissza értünk a házhoz ledőltem a kanapéra, ahol elnyomott az álom. Mikor felkeltem és megnéztem az órám láttam, hogy ideje lenne indulnom, gyorsan összeszedelőzködtem és elindultam pergetni. Mikor kiléptem a házból láttam, hogy valaki a ház előtti beton stégen horgászik, pont akkor dobta be a második botját, s láttam, hogy kishallal dolgozik. Oda mentem hozzá és elkezdtem vele beszélgetni. Mondta, hogy általában szokott fogni kövest és sügeret, és néha-néha harcsát és süllőt is. Jól belemerültünk a beszélgetésbe ezért csak 7-kor indultam a mólóra. Mikor oda értem már rögtön több balin rablást is láttam, de ismét egyet sem tudtam megfogni. Mikor sötétedni kezdett abba hagyták a balinok, én is abbahagytam és vissza mentem a szállásomra, mert hajnalban vissza akartunk menni a gyékénybe pontyozni.

Harmadik nap:
Aznap is 03:30-kor keltem, gyorsan megkajáltunk és indultunk is. 4:30-kor már be voltak vetve a botok és vártuk a halakat. Látunk néha egy-egy gyékény bökögetést, de a csalikat nem akarták felvenni. Keszegek csináltak kapásokat, de azokra nem vágtunk be, nehogy megriasszuk vele a pontyokat. 8 körül hívtak telefonon, miközben beszéltünk láttam, hogy az úszóm mellett közvetlen megbökte valami a gyékényt, gyorsan leteszem a telefont, mikor a bothoz tettem a kezem már ki is tolta az úszót, bevágtam de csak a fejem felett suhant el az úszó.

Nem tudom mi lehetett a baj. 9-kor meguntuk és vissza mentünk a házba. Délig akkor is pihentem, majd támadt egy ötletem és felszereltem egy feedert süllőzni. Majd kerestem egy spicc botot, amin miden volt csak horog nem. Na, mondtam frankó most mi legyen. A legkisebb horog, amit találtam az kb 8-as lehetett, és még csontim sem volt de megpróbálom kenyér rózsával, gondoltam... Miközben mentem a kikötőhöz beszélgettem kicsit, egy kedves bácsival, aki pont akkor fejezte be a horgászatot és nekem adta a maradék csontiját. Nagyon örültem neki, hogy van még ilyen segítőkész ember. Majd a kikötőben neki álltam kishalazni. 10 perc után fogtam egy vörösszárnyút de nagyon sok kapásom nem akadt, a nagy horog miatt. Majd szerencsémre oda jött hozzám beszélgetni egy nálam 1-2 évvel fiatalabb fiú, aki adott nekem egy kb 14-es horgot, cserébe én meg adtam neki egy wobblert mert láttam, hogy pergetőbot volt nála. Fogtam még pár vörösszárnyút és indultam vissza a házhoz. Várok 5 óráig majd kivittem a cuccokat a már említett ház előtti beton stégre. Bedobás után 10 perc tellett el, mikor már finom rázásokat láttam a spiccen, de ott hagyta. Félóra múlva kitekertem, levette valami a kishalat. Vissza dobtam, és kis idő múlva ugyan ez történt.

Már csak 2 csalihalam maradt és még csak fél hét van, kicsit aggódtam, hogy nem tudok maradni addig, amíg szeretnék. Változtattam a csalizási technikán, a farkánál a gerince alatt háromszor átbujtattam a horgot, majd az orrnyílásán kivezettem. Bedobás utáni egy órában volt megint 5 kis rázás, de tudtam, hogy most nem tudták levenni a csalim ezért benn hagytam. Majd fél nyolckor megjött az igazi kapás, majd lerántotta a botot a vödörről, bevágtam neki azonnal. Szerencsére akadt a horog, szépen bólogatott a spicc ezért elsőre süllőfélére gondoltam de mikor közelembe húztam megláttam, hogy egy kis harcsa, a lábfejemen végig csúsztattam a merítőt és már benne is volt a kis harcsa. Gyorsan lefényképeztem és vissza engedtem.

Feltettem az utolsó csalihalam. Miután bevetettem a készségem felhívtam apukám, hogy elújságoljam neki a fogást. Miközben beszéltünk volt egy kapásom ezért letettem, de ennek a kapásnak nem lett folytatása. Azt terveztem, hogy sötétedés után maradok egy órát. De még a sötétedés utolsó részén volt egy határozott kapásom, ami nem akadt de a csalihalam levette ezért össze szedelőzködtem és vissza mentem a házba aludni. Boldog voltam, mert zárásnak megajándékozott a Duna ezzel a kis harcsával.

Nagyon megtetszett nekem ez a víz, szerintem még a nyáron vissza fogok ide térni. Most már tudom mit kellene másként csinálni, hogy több halat tudjak fogni. De a fő célom sikerült. Végre felavattam a multis felszerelésem, s hogy ez egy csodálatos vízen, a számomra legkedvesebb hallal, a kősüllővel sikerült ez leírhatatlan örömöt jelent számomra.

Írtam a bejegyzés elején, hogy fogok pár szót írni a multis felszerelésemről ezt most meg is tenném.
Kezdjük az elejéről. Már egy éve kacérkodom a multizás gondolatával, csak mindig akadt valami, ami miatt nem mertem belekezdeni. De idén májusban elhatároztam, hogy belevágok. Ballagási pénzemből vettem magamnak felszerelést. Név szerint egy Daiwa Pro 100 SHL orsót és egy P&M specialist pro hard&soft special botot.

Mikor elsőnek kézbe vettem a botot kicsit megijedtem, mert egy seprűnyél érzetét keltette, de bebizonyította, hogy hal alatt szépen dolgozik. Hamar megtanultam dobni, nem volt sok komoly gubancom. Van egy olyan könnyedség a multis pergetésben, amit én mindig is kerestem.
Van egy általános tévhit, hogy multival nem lehet nagyot dobni... Itt a Dunán volt, hogy egymás mellet dobáltunk egy sráccal, neki egy 240cm-es 10-30g-os botja volt, 10-es fonottal, nekem az említett felszerelés 0,25-ös monoval. Kíváncsiságból ugyan azt a wobblert tettük fel,- a csali 5g-osnak van írva... A lényeg az, hogy ugyan akkorát dobtunk, ha meg egy kézzel dobtam akkor is alig pár méterrel maradtam el. 15g-os csalival meg egyszerűen ledobtam kb. 10m-rel a srácot, annak ellenére, hogy még csak most kezdtem a multizást... Szóval szerintem mindenkinek érdemes elgondolkoznia azon, hogy belevág-e. Sok cikkben próbálták össze hasonlítani a két technikát de sose lehet mondani melyik a jobb, mert mindenkinek más az igénye a pergetésben, ezért ezzel én lezárom ezt a témát.

Jaj, de szép a horgászat!

Hozzászólások

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned.
Ha még nem regisztráltál, itt regisztrálhatsz.

Beléphetsz fikanickkel is, így nem tároljuk az adataidat és név nélkül kommentelhetsz.

Mindezt megspórolhatod, ha a Facebook segítségével lépsz be:
Belépés facebook-kal
 

Musashi
6 éve

Szia.Ajánlok valamit,ami már sok vízen bizonyított balinra ilyenkor. Semmi nem kell a pecára,csak egy szál horog. Erre tegyél kenyérhéj kockát.Bepattintod,és sikerül úgy úsztatni hogy a kenyér mozgása pont olyan legyen mint amit csak úgy simán bedobsz,akkor a balinok rávágnak mint a cápák. Ami fontos! Legyen meleg,legjobb a hűség,ne,vagy csak alig fújjon a szél,és ha rávágott a balin,adj neki zsinórt mert kell hogy benyelje.sose legyen feszes.Ez kb.3 másodperc és jöhet a bevágás.Nekem az RSD-n,tavon,mindenhol bejött,nagyon jó szórakozás.

1
Ezek megvoltak?bezár
Tovább a Fishing Time-ra »
RS horgászfotel

hirdetés