Nagy nyári leárazás 920

Kezdet és vég

Egy jó ideje nem domolykóztam már, mivel valahogy nem találtam őket a patakban. Aztán két hete újra megpróbáltam becsapni pár példányukat. November 17.-ét írt a naptár mikor biciklimmel a patak felé tekertem. Az odaút közben jó volt visszagondolni a nyári pecákra, amelyeken hiába volt rohadt meleg, sok szúnyog mégiscsak jó volt. A nyár azonban hiába nyúlt át az őszbe, így is elmúlt. Ez a természet rendje, és szerencsére ebbe még az ember sem tud beleszólni.

Prologic horgászfotel 16999 Ft 640
hirdetés

Nekem különösen tetszik a fenti kép. A minden erejével küzdő természet próbál tenni a tél által hozott, elkerülhetetlen elmúlás ellen. Hiába tudja, hogy sorsát nem kerülheti el, mégis kitart a végsőkig. Tudja, hogy a zöld szín nemsokára feledésbe merül egy ideig, de még így is kitart, mert hiszi, hogy újra eljön majd az ő ideje. Majd bumm, egy éles koppintást közvetített botom, a már fázó kezem felé, ami rögtön kiugrasztott a gondolatok világából. Elvétette. Visszadobtam, de ismét hibázott. Harmadikra azonban saját kitartásának áldozata lett. Nem úszhatta meg, hogy ne kerüljön szárazra.

 

Visszaengedés. Valaki divatból, valaki kényszerből, van aki sajnálatból, vannak akik a tisztelet miatt, és vannak akik magukért teszik. Én szeretem a helyet ahol horgászom, ezért is engedem vissza fogott halaim. Ha nem így tettem volna az éven, akkor lehetséges, hogy a fenti hallal sem köthettem volna közelebbi kapcsolatot. Hiszen egy ilyen víz azt gondolom elég nehezen reprodukálna 120-150, elhurcolt domolykót. Röviden én magam miatt engedem el ezeket a vízi lényeket. Persze, ha az ember hagyná a vizeket regenerálódni, és nem avatkozna bele a halak életébe, akkor pár év múlván paradicsomi körülmények között élhetnének kedvelt uszonyosaink.

Furcsa mondatok ezek egy horgásztól, aki ugye mégiscsak azért megy ki a vízpartokra, hogy kifogjon egy halat, aminek az adott állat nem igen fog örülni. A “Miért is horgászunk” kérdés sokszor felvetődött már bennem. Igazi választ még nem tudtam magamnak adni, csak a találgatások kavarognak a fejemben. Persze, ellehetne intézni ezt annyival, hogy: “Azért horgászol, mert horgásznak születtél.” Ez a mondás talán igaz is, de véleményem szerint ennyiben nem merül ki a miért horgászunk kérdés.

A horgászat sokak számára egyenlő a kikapcsolódással. Azok viszont végképp nem fognak tudni kikapcsolni, akiknek mindenáron zsákmányra fáj a foguk. Ők tipikusan azok az emberek, akik képesek órákat idegeskedni azon, hogy miért nem fognak semmit. Na, de mindegy is, folytatom a domis pecát.

 

Őkelmével igen nagy küzdelmet vívtam. Ő az életéért csatázott, én viszont csak egy fotóért. Elgondolkodtató, hogy mi veszi rá a “tápláléklánc csúcsa”-ként emlegetett embert arra, hogy megharcoltasson egy halat az életéért, amit ő ugyanúgy kapott, mint mi emberek. Tisztelnünk kell a “másodlagos”-nak nevezett élőlényeket is, mert nélkülük nem lehetnénk “elsődleges” faj.

 

A fent látható hal megfogásának körülményei is sokáig fognak élni bennem. Már a pakoláson, és a hazaúton járt az eszem, mikor a közelben futó főúton, szirénázva elsuhant egy mentő. Ez persze sokszor megtörténik, de én most még ezen is elmélkedni kezdtem. Az élet-halál kérdést átvonatkoztattam a halakra. A hal megszületik, fejlődik természetes ösztönei hatására, majd egyszer csak horogra akad,és legtöbbször elpusztul, és a gasztronómia oltárán végzi. Ez így természetes, vagy inkább megszokott? Nem tudom.

Az írás elején említettem, hogy az ember nem igazán tud beleszólni a természet rendjébe. Igen ám, de a zsilippel szabályozott vizek életébe igenis beletud, és meg is teszi. Ez történt ismét szeretett patakommal is. Képeket nem csatolok, mert nem érdemes…

Hozzászólások

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned.
Ha még nem regisztráltál, itt regisztrálhatsz.

Beléphetsz fikanickkel is, így nem tároljuk az adataidat és név nélkül kommentelhetsz.

Mindezt megspórolhatod, ha a Facebook segítségével lépsz be:
Belépés facebook-kal
 

C-protekt
hirdetés
Ezek megvoltak?bezár
Tovább a Fishing Time-ra »
C-protekt

hirdetés