Botteszt...

...illetve, az lett volna, ha több időt tölthettem volna a vízen. De a víz egy fránya elem és tette a dolgát. Ha a tározóból elengedik leszalad, ha nem engedik ott marad.


hirdetés

 

Történt, hogy újfent Erdélybe vittük az ifjúságot csodát-látni. A parajdi sóbányát, a korondi fazekasságot, a szintén korondi aragonitkincset, a Medve-tavat, a Madarasi Hargitát, a Sikaszó-patak völgyét, a borvíz-forrásokat, a Deság-patak medveszaros partját, a gombás, mohás erdőket, a vadvirágos kaszálókat, a Nagy-Küküllőt és ezer apró-cseprő egyebet jártunk végig. Beoltás, amitől nem lesznek immunisak, de egészségesebbek testben és lélekben biztosan... de ez egy más téma.
A kocsi hátulja természetesen tele lett mindenféle cuccal, bár csomagolás előtt már jeleztem - immár ki tudja hányadszor -, hogy túl sok a csomag, nem fogunk beférni.
Aztán mégis befértünk, mint mindig, de fő a pánik. Befért még a horgászcucc is. Becsempésztem egy-két botot, s ami kellhet.
Én kis naiv!
Azt hittem, hogy horgászni is fogok. Sokat.
De a sors másként döntött.

Építettek hajdanán a Nagy-Küküllőn egy tározót (földgát, három patak, ahogy kell), de szerintem valami bibi csúszott a számításokba, mert mindig nagyon alacsonyan tartják benne a vízszintet. Így volt ez most is. A sok esőt felfogta ugyan a gát, de ami leesett azt tovább is engedték.

De fordítva ültek a bilire. Éjjel alacsonyan tartották a gát alatti szintet, nappal pedig jött a kávélé plusz 30-40 centivel.
A horgászszezon kellős közepén.
Nem elég, hogy Budapestről Zeteváraljáig 10 óra az út, a horgászatot is lehetetlenné teszik.

Fájó szívvel teszem, de el kell ismernem, hogy ilyen körülmények között nem érdemes kizárólagos horgásztúrát tervezni ide. Tavaly még reménykedtem, de ezek után...

Így aztán a botavató meglehetősen kurtára sikeredett. Három óra, reggel nyolctól tizenegyig. Találtam gázolható szakaszt, ahol "csak" derékig ért a víz és nem kellett 1 grammnál nehezebb nimfákkal bohóckodni.

Két szajbling volt az eredmény, néhány leakadásos légyvesztés és halk anyázás.

Ja, hogy a bot...?
Az köszöni szépen jól viselte a viszontagságokat.

Stickman, #0 osztály, 10 láb 2 hüvelyk, négy részes nimfás bot.
Pillekönnyű, elegáns, kis orsóval is kiegyensúlyozható, érzékeny, de nem nyúlós, a halat biztosan tartotta, a fárasztás nem probléma. Jellemző, hogy mindkét hal esetében sokkal kisebbnek éreztem őket, mint valójában, a bot szinte teljesen letompította a kirohanásokat és a sodrás erejét.

Vitte az apró-cseprő és nagyobb wolframfejes nimfákat is. A hosszúnimfás/mikronimfás teszt még hátra van, arról majd legközelebb.


 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned.
Ha még nem regisztráltál, itt regisztrálhatsz.

Beléphetsz fikanickkel is, így nem tároljuk az adataidat és név nélkül kommentelhetsz.

Mindezt megspórolhatod, ha a Facebook segítségével lépsz be:
Belépés facebook-kal
 


hirdetés
Ezek megvoltak?bezár
Tovább a Fishing Time-ra »

hirdetés