Balatoni kalandok...

Már régóta vonzott a magyar tenger mind a fürdés mind a horgászat szempontjából azonban az utóbbira eddig csak egyszer volt lehetőségem még pár évvel ezelőtt. Akkor igen sok halat sikerült fognom, bár tudom, azóta sok minden változott és épp erre voltam kíváncsi... Egy hetes nyaralást terveztünk a ’megszokott’ helyünkre, Balatonlellére. Az időjárás előrejelzést folyamatosan figyeltem, hogy mikor várható "fürdésre alkalmatlan" idő, akkorra terveztem a pecát.


hirdetés

 Vasárnap érkeztünk az apartmanba, ahol gyors berendezkedés után indultam is, hogy feltérképezzem a helyet és, hogy horgászatra alkalmas szakaszt keressek. Sajnos igen kevés ilyen hely van a parton, csónak pedig nem állt rendelkezésemre így végül a helyi mólót választottam a pecák helyszínéül. Már a terepszemlén igen biztató jelek fogadtak amikor is belepillantottam a helyi horgászok szákjába ahol igen nagyméretű dévérkeszegek "pihentek".. Az a bizonyos halpusztulás itt is jelen volt sajnos, de szerencsére csak néhány keszeg bánta.. Az első napot a jó idő miatt a strandon töltöttem, illetve kerestem egy horgászboltot ahol néhány élőcsalit és persze az engedélyt szereztem be a következő pecákra. Kedden korai kelés után már 6 órakor a vízparton voltam, de meglepetésemre nem egyedül, hanem igen sok elszánt sporttárssal...

Az időjárás meglehetősen borús, esőre álló volt .. amolyan igazi horgászidő. Gyors kipakolást követően, kialakítottam egy spontán bottartót a táskámból, hiszen biztonsági okokból nem akartam a botot a kövekre pakolni.. Egyszerű gubancgátlós szereléket kötöttem, vékony előkével, 12-es horoggal. Bekavartam egy kis etetőanyagot és úgy 40 méterre dobtam be a csontival csalizott cuccot. Az első kapásra 2 percet sem kellet várnom, máris hal volt a horgomon.

Amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan ment is vissza ez a keszeg. Újra csaliztam és már dobtam is vissza ugyan oda a szerelést. Hamar jött a következő kapás is, mely egy hasonló méretű dévért eredményezett.

Szerencsére a keszegek hamar beálltak az etetésre és igen pörgős ütemben tudtam őket fogni. A csali csonti illetve giliszta volt, néha megspékelve egy-egy szem tengerivel.

Délelőtt 10 óráig horgásztam, nagyjából 4 órát, mialatt sikerült fognom úgy 20 darab keszeget és néhány kárászt is. Haza sétáltam, ebédeltem majd egy kis családi program után még naplemente előtt kimentem horgászni egy másik helyre. Mindössze 2 órát tudtam pecázni, de ez a hely kevésbé bizonyult halban gazdagnak mint a móló (ez valószínűleg az alacsony vízállásnak volt köszönhető...).

A szerda megint csak pihenő nap volt, így a következő horgászatot csütörtökön ejtettem meg. Megint kora reggel érkeztem a mólóra, és hamar el is kezdtem horgászni. Az idő még meglehetősen jó volt, bár a szél kisebb hullámokat korbácsolt a víz tetején ami eleinte még nem zavart, de később 11 óra felé ezért kellett abba hagynom a horgászatot. No, de ne rohanjunk ennyire előre...

Az előző pecán alkalmazott szisztémát folytattam a mai napon is.. Megint kevertem egy kis etetőkaját és már dobtam is be. A keszegek hamar megjelentek a szerelékem körül, azonban ma finomabban ettek mint a múltkor. Az első dobás nem eredményezett halat, de a következő már igen, mégpedig egy kisebb dévért.

Sajnos egyre nagyobb hullámok kerekedtek a vízen, viszont szépen kivehető rablásokat lehetett látni közte... Mivel ma kevésbé voltak kapókedvükben a keszegek, így gondoltam felteszek egy wobblert hátha sikerül fognom egy sügért, vagy esetleg egy süllőt.. Hihetetlen módon a harmadik dobásra rávert valami a műcsalira.. Egészen a partközelben volt a kapás, melyre határozott bevágással reagáltam. A hal még megpróbált menekülni, de hamar sikerült kiemelnem..

Kíméletes horogszabadítás után mehetett is vissza.. Újra botot ragadtam és elkezdtem dobálni hátha sikerül még egyet-kettőt becsapnom.. Úgy a tizedik dobásnál jártam, mikor túl mélyre engedtem a wobblert és sikerült beszakítanom az egyik kő alá, ami túl messze volt ahhoz, hogy kivegyem.. Tapasztalatból tudom, hogy az élőhal néha sokkal eredményesebb tud lenni mint a mű ezért gondoltam kipróbálom azt is.. Kötöttem egy klasszikus nagyhurkos szereléket és spiccbottal fogtam gyorsan néhány küszt. A kishal hátába akasztottam a horgot és nem túl messze, nagyjából 15 méterre dobtam be... A bedobás után elsétáltam a helyi horgászokhoz beszélgetni, tanácsokat kérni.. 10 perc sem telt el mikor a botomon igen határozott kapásra lettem figyelmes. Mire oda értem már gondoltam, nem kell nyeletni ezért azonnal bevágtam. A bot szépen meghajlott, és elkezdődött a fárasztás. A hal nem adta könnyen magát, ebből is tudtam, hogy nem sügérrel van dolgom. Öt perc fárasztás után sikerült megszákolnom életem első és legnagyobb kősüllőjét..

A szél mostanra már annyira felerősödött, hogy a pecát nem tudtam folytatni.. A következő napokban sajnos már nem volt lehetőségem, sem időm a horgászatra de így is két nagyon jó, élménydús pecában volt részem a ’magyar tengeren’... Összesen 8 - 10 kilogramm keszeget (és kárászt) sikerült fognom illetve két ragadozót is : egy sügért és egy süllőt.. Számomra most is bizonyított ez a víz, biztos vagyok benne, hogy nem ez volt az utolsó pecám itt... :)

Hozzászólások

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned.
Ha még nem regisztráltál, itt regisztrálhatsz.

Beléphetsz fikanickkel is, így nem tároljuk az adataidat és név nélkül kommentelhetsz.

Mindezt megspórolhatod, ha a Facebook segítségével lépsz be:
Belépés facebook-kal
 


hirdetés
Ezek megvoltak?bezár
Tovább a Fishing Time-ra »

hirdetés