A legjobb helyen

Betli, betli, betli, nem lehet igaz, hát milyen nyár ez? Nem ad a Körös, nem ad a Tisza, nem ad a kis folyócskám, sem a kis tavacskám. Mi lesz így és ugyan meddig tart? Jól tudom, hogy nem foghatom sem a babonára, sem a bénázásaimra ... Dög meleg van! Jól jönne egy kis hűsítő zápor ... És az ima meghallgattatott, mert jött ... Aztán jöttek a halak is ...


hirdetés

 Úgy érzem, mintha szünet nélkül csúszna le a torkomon az a párától gyöngyöződő behűtött üveg sör teljes tartalma, aminek szájacskája épp az én szomjas ajkaimon ücsörög. Mintha az életem függne tőle, úgy nyelem ezt a csodálatos "habzó gyönyört". Fáradtságom ellenére e nemes nektár fokozottan üdítőleg hat. A kortyolás öröme a sör íze és a gyengéd alkoholtartalom azonnal egyfajta kéjes mennyei édes mámorba repít. Innám, míg agyam szétfeszítené a széndioxid, de hirtelen valami megzavar, mert egy pár korty után a magasba tekintő hunyorgó szemeim földi örömöm láthatóvá vált mámorát egy hang töri meg. Egy hang ami mindenek között a legtöbbet ér, de nem csak csupán hang színe, hanem a tartalma alapján is és a sör élvezete messze eltörpül mögötte; a feleségem hangja. - Megvan! - kiálltja határozottan.

Bűnös élvezeti tevékenységem azonnal felfüggesztem és indulnék a segítségére, de Laci megelőz. Ő semmit nem bíz a véletlenre és hosszú nyelű merítőjét menet közben szereli össze. Én pedig, ha már így alakult, a jövőre gondolok és a fényképezőért kapok.
Hm, még csak egy fél üveg sörnyi ideje vagyunk kint és máris akadt egy hal. Nem mondom, jól kezdődik és párom nemsokára egy kis süllővel mosolyog. Mi meg még be sem dobtunk ...

Kellemes érett nyári szellő lengedez, a két napos esőzéseknek nyoma sincs, a légnyomás lassú emelkedőben, a hőmérséklet délután háromnegyed hat környékén számunkra egész optimális és a napocska is zavartalanul süt. A világban a létező legjobb helyen vagyunk; egy picinyke csatorna partján, aminek a mélysége egy méter környékén lehet és talán egy épeszű pergetőhorgásznak tulajdonságai alapján semmit sem jelentene. (Tudom, mert akiket más tájékról eddig ideinvitáltam rendszerint kétkedve méregették).
Miután párom süllője visszakerült és én is megittam a félbehagyott sörömet, sűrű beszéd mellett műcsalijaink végre a kapcsinkba kerültek és Lacit követően lendült az első dobásom.

Mindhárman egyöntetűen az ul kategória mellett döntöttünk. Párom nem is hozott csak egy 6 gr - os pálcát a kedvenc Mitchell botcsaládjából, nálam pedig egy bevált 5 gr - os feszes Chaser figyelt és egy negyvengrammos mindenes pihent szétszedve az önbizalom teljes pótlása kedvéért.

Lacinál is két bot kerül elő egy 21 gr -os és egy 14 gr - os, az előbbi inkább ds - re hangolva. Főzsinórjaink is megegyeznek, mert mindenki 0.006 - os Nano - t használ. Fluo elökéink viszont különböznek, mind méretben, mint márkában. Műcsaliknak pedig mindenki a saját fantáziája szerint választ valami kis apróságot a készletéből. Nálam egy két és fél gr - os fejjel szerelt minnow plasztikszerűség van. Sok halat köszönhetek neki, így ez a favorit. A többiek műcsalijairól pedig fogalmam sincs, egyelőre.

Második leúsztatásom díjazásra kerül, csak a halacska köszön el rövid időn belül. Párom pedig minden dobásából szinte folyamatos ütögetéseket regisztrál. Nofene ...

Horgot fenek. Következő dobásból valami kis apróság máris ráragad. Egy közepes méretű tépett hátúszójú sügérke lesz az első halam.

Laci mellettem a ds - t erölteti, egyelőre eseménytelen. Pár dobásom követően, a csalikivétel utolsó pillanatában egy méretkörüli csukagyerek jelenik meg a tea színű vízben. Műcsalimba épp csak, hogy belecsíp aztán fürgén eliramodik, hogy később még szerepeljen ebben a történetben. Jelzem az eseményt, majd újat dobok. Hihetetlennek tűnhet a dolog, de az előző jelenet megismétlődik, két aprócska dolog kivételével, az egyik, hogy a kíváncsiskodó hal nem csuka, hanem süllő és mielőtt visszakerülne a vízbe, előtte még pózolunk a gép előtt.

Kis idő eltelik, páromnál egy újabb hal. Merítőt nem kér és fotóalanynak is alkalmatlannak minősíti az aprócska a süllőt.
Lacit később magára hagyom és Szandi felé somfordálok. Több ütögetést kapok, de egy sem akad meg. Minden érzékszervemmel a technika változtatásaira törekszem, mikor Laci felől csobogásra figyelek fel. - Kiscsuka. - közli. Majd mielőtt megkérdezném hozzáteszi, hogy a horog a szája sarkában van, úgyhogy aggodalomra semmi ok. Indulnék a merítőhöz, mikor egy lemondó - Óh, elment ... mondat állít meg. - Csak leharapta! Pont úgy fordult, hogy a zsinór a fogai közé keveredett ... - Mégis mekkora volt? - kérdem. - Olyan méretkörüli. - feleli egy kissé bánatosan. Gyanítom, a kis süllőm előtt ez a hal nézhette meg a csalim.
Egész változatos bevontatásokat alkalmazok, de eredménytelen mind, csak az ütögetések maradnak. Egy stílust még nem próbáltam, mert süllőkre nem szokásom, az a tempós gyors csalivezetés. Egy próbát megér. És lám - lám nemsokára egy egész pofás süllő követi partig a műcsalimat. - Negyven centi bőven meg volt! - közlöm kissé elhűlve, mert ehhez a víztípushoz nagynak hat. Következő gyors bevontatást ugyanott elkapja egy süllő. Loccs - poccs merítés és ez, ni csak, harminchét centi. Nézek is nagyokat ... Ennyire sokat csalna a víz vagy ennyire silány a szemmértékem. Mindegy a cukkolásokat kénytelen vagyok benyelni ...

Párom előtt halmozgás, dob és szinte azonnal fáraszt is. Loccs - poccs merítés és a süllője negyvenöt centis. Hoppá! Gratula minden felől, úszkál a dicsőségben. Halkan jegyzem meg, hogy lehet az előbb ő mutatkozott be, de senkit nem érdekel, ami valahol érthető.

Csalija fehér színű. Bravó! Arra a megállapításra jutottam az évek alatt hogy, az itteni halak olyanok, mint mifelénk az emberek java része. Önfejűek és mennek a saját fejük után ... Nem hallgatnak senkire csak a saját maguknak felállított törvényeikre. Ezeket a halakat sem tudom, hogy honnan szalajtották, mert a rég felállított általánosított téziseket semmi be sem veszik. Túlzásba vitt citromlével kevert tea színű vízben rikító fehér twisztert zabálnak, ráadásul ezerrel pirító napsütésben, balinnak húzott tempóban. Idióta banda az egyszer biztos, de legalább nem kell értük korán kelni és későn feküdni.

Következő hal engem illet, loccs - poccs, nyihaha (és ez most nem a víziló poénos megfelelője), hanem egy negyvenkét centis süllő öröme. Majd kivonom magam a forgalomból, hisz mindenki tudja, hogy egy sör nem sör és továbbá egy cseppet sem bánt, hogy nekem aznapra ő volt az utolsó halam.

Bőséges elégtétellel nézegettem a két horgászt, ahogy a halakat überelték. Páromnak még kettő akadt, míg Laci is időközben beindult és egy apróbb sütyi mellé csípett egy negyvenhárom centist is.

Ekkor a nap már lenyugvóban volt és az utolsó ellobbanó lángjával is sokat sejtően ránk mosolygott. Mi visszamosolyogtunk rá és egymásra, mintha megértettük volna ... mert, ha minden jól megy látni fogjuk még együtt őt lenyugodni kis hazánk valamely szépséges vízpartján.

Mozgalmas kis horgászatot zártunk, összesen két óra alatt tizenegy halat fogtunk és fogalmam sincs mennyi kapás, ráütés, lefordulásunk volt. Természetesen a találkozó abszolút nem verseny alapra épült, de azért a legtöbb halat (hölgyeké az elsőbbség) párom fogta, öt darabot, második jómagam lettem néggyel (és két sörrel), míg végül Laci (akivel végre volt szerencsém találkozni, megannyi szervezkedés és kommunikálás után megértve a fotókon való inaktív szereplését) harmadik lett két hallal. A legnagyobb hal kategória győztese pedig (nem írom ki, helyette egyet lehet tippelni, hogy ki) lett.

Végezetül, hogy mi volt a sikereink titka? Elmondom, mert nagyon egyszerű, a sikereink semmiféleképpen sem a forró napokat lehűtő záporoknak és a lassan emelkedő légnyomásnak köszönhető, nem is a különböző fluorocarbon előkéinknek, illetve műcsalijainknak és bevontatási technikáinknak. Nem, ez mind hülyeség. Ezeknél még van egy fontosabb dolog ami a előtérbe helyezi a sikert. Mégpedig az, hogy nem maradtunk otthon Minimaxot nézni és - mint már említettem - a földgolyó legjobb helyén horgásztunk ...

Hozzászólások

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned.
Ha még nem regisztráltál, itt regisztrálhatsz.

Beléphetsz fikanickkel is, így nem tároljuk az adataidat és név nélkül kommentelhetsz.

Mindezt megspórolhatod, ha a Facebook segítségével lépsz be:
Belépés facebook-kal
 


hirdetés
Ezek megvoltak?bezár
Tovább a Fishing Time-ra »

hirdetés