Mit várhatnak a horgászok az új halgazdálkodási törvénytől? - interjú Szűcs Lajos országgyűlési képviselővel

Nem kis meglepetésre tudja, hogy mekkora problémát okoz a kapitális pontyok ellopása, elvitele, a téli vermelő helyek gereblyézése, a rossz útra tért horgászokhoz hasonló halászok ténykedése és ellenőrzésük hiánya - nem is hinné az ember, hogy Szűcs Lajos országgyűlési képviselőről, a Pest megyei közgyűlés elnökéről van szó.

A kép még árnyaltabb lesz, amikor kiderül, hogy fejből idézi a közelmúltban elfogadott halgazdálkodási törvény paragrafusait és bekezdéseit, rossz szemmel nézni az ívási időben az anyahalak lehalászását, örül a nyakzó háló betiltásának és tökéletesen képben van a közelgő vízkezelői pályázatokkal is. A halgazdálkodási törvény kapcsán többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Szűcs Lajossal, aki természetesen vízi ember, azaz - horgász.

– Az új halgazdálkodási törvény 5. §-a hallatán valamennyi horgász szemében felcsillant a remény, hogy vizeink horgászati kezelésbe kerülhetnek át 2015-től. Mekkora erre az esély és mi a kormány koncepciója a horgászati célú halgazdálkodás megvalósítására?

– Igen, a törvény szerint a természetes vizek kezelői joga horgász szervezetek kezelésébe kerülhet át. Abban az esetben maradhat halászat, halászati célú halgazdálkodás, ha egy vízre nem pályáz semmilyen horgászati hasznosító. Ezeket a döntéseket azért kellett meghozni, mert az ország nemzetgazdasági szempontjait figyelembe véve sokkal fontosabb szegmensnek tartjuk a horgászatot és a horgászturizmust. Úgy gondolom, hogy a törvény segítségével az új pályázati rendszer alapján megyei, önkormányzati részvétellel nagyobb területű természetes vizek hasznosítását is meg lehet szerezni. Ami sokkal mélyebb változásokat fog generálni, mint amit gondolnánk. Elképzelhető és várható, hogy jelentős átalakuláson esnek majd át a horgász szervezetek. Jelenleg a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) és tagszövetségei, valamint a MOHOSZ-on kívüli társadalmi tömörülések alkotják, képviselik a hazai horgásztársadalmat. Ez hozzávetőlegesen 1100-1200 egyesületet jelent, ami jelentősen le fog csökkenni, bár meglehet, hogy a MOHOSZ, mint nagy védőernyő megmarad. Azt gondolom, hogy a nagy átalakulásnak, átrendeződésnek a MOHOSZ és az összes egyesület is része lesz. A kérdés az, hogy hogyan tudnak összefogni a horgászegyesületek, hogy elnyerjék egy-egy víz kezelői jogát. Azokról az egyesületekről is beszélek, amelyek korábban nem rendelkeztek halászati joggal, csak azért alakultak, hogy a horgászáshoz szükséges okmányokat, például az állami horgászjegyet, megszerezhessék.

– A pályázatok kapcsán a horgász szervezetek jelentős része attól tart, hogy hiába a sikeres a pályázata, hiába az állam tulajdona a vízben úszkáló hal, a jelenlegi halászati hasznosítók kártalanítás gyanánt a betelepített halak értékét is követelni fogják a nyertes pályázón, akik nem rendelkeznek akkora tőkével, hogy ezeket kifizessék, így nem kapják meg a halgazdálkodási jogot.

– A törvény pontosan szabályozza, hogy el kell számolni a régi, és az új kezelő között és rendelkezik az elszámolás módjáról is. Elsősorban azért került be a jogszabályba az elszámolási kötelezettség, hogy azokon a természetes, magántulajdonban, de egyesületi kezelésben lévő vizeken, ahol az egyesület beruházásokat hajtott végre, ott ne érvényteleníthesse azokat a tulajdonos. De ez nem a halászati kezelői jogok lejárására vonatkozik, és csak az a beruházás kérhető számon, amit számlával igazolnak, és ellenőrizhető.

– Jelenleg is bevett gyakorlat, hogy a halászati jog gyakorlói a természetes vizekben engedélyt kapnak az illetékes halászati hatóságtól, hogy ívási időben adott számú anyahal kifoghassanak, amelyekből lefejik az ikrát, amit keltetést követő valamelyik növekedési fázisban értékesítenek. A horgászok attól tartanak, hogy hiába a szigorú törvény, a leendő halgazdálkodási hatóság továbbra is felmentést adhat majd a halászoknak, akiket továbbra is saját maguk, vagy saját kollégáik ellenőriznek. Milyen garanciát kínál erre az új törvény, hogy a jövőben ez másként lesz?

– Mint említettem, a vizeket horgászati hasznosításba szeretnénk átadni. S ez mindennek a kulcsa, az említett problémákra is ez a megoldás. A jelenlegi halászatról és horgászatról szóló törvény arra volt jó, hogy összeugrasztotta a két oldalt, többek között azért, mert a vizek szét vannak darabolva, és annak a halnak, amit a horgászok telepítették be, nem lehetett megmondani, hogy arra ne menj, mert ott már halászati kezelők vannak. Amint a halászok helyét átveszik a horgászok, nekik már saját jól felfogott érdekük, hogy a halász tevékenységét kontrollálják. Megmondják, hogyan halászhat, mikor mehet ki a vízre. Ellenőrizzék, hogy olyan, és annyi eszközt használ-e, ami megengedett, és hogy ne vigyen el a megengedettnél több halat. És itt a mikor is nagyon fontos, mert nem túl szerencsés például, hogy nyáron a Balatonon halásznak, ami szerintem borzasztóan irritálhatja a horgászokat, mint ahogy az is, hogy lehetett márciusban, tilalmi időben a poroszlói piacon friss süllőt venni. Természetesen ugyanezeket a szabályokat a pecásoknak saját magukon is számon kell kérni, mert az nem járja, hogy csak az egyik félnek kell betartani a szabályokat, a másiknak nem.

– Mióta a bojlis horgászat hazánkban is hódít, a kapitális méretű pontyok ára az egekbe szökött. Magukat bojlisnak tituláló pontyhorgászok pedig kifejezetten arra szakosodtak, hogy ezeket a pontyokat kifogásuk után tíz, sőt százezer forintokért bojlis horgásztatása specializálódott tavaknak adták el. De hamar rájöttek erre a jövedelmezőbb lehetőségre a halászok is. Hogyan óvja a törvény a Balaton, vagy más természetes vizek halállományát?

– A problémával magam is találkoztam, többek között egy Balaton-felvidéki, külföldi tulajdonban lévő bojlis víz históriájával is, ahová köztudott, hogy a Balatonból szerzett pontyokat telepítettek. Ezt mostantól a törvény nagyon szigorúan szankcionálja, ugyanis őshonos, és nem őshonos halak természetes vízből, azaz halgazdálkodási vízterületről más halgazdálkodási vízbe vagy haltermelési létesítménybe nem telepíthetők. Hamarosan megoldható lesz a nagy pontyokat és más kapitális halakat chippel lássuk el, egyedileg jelöljük, így nyomon lehet majd követni az „elvándorolt” halakat, s le lehet lecsapni a törvényszegőkre.

– Bekerült a törvénybe az úgynevezett turista horgászjegy, a tervezetben arról tájékozódhattunk, hogy ezt évente egy alkalommal, két hónapra lehet majd igényelni, s nem szükséges hozzá horgászvizsga sem. Végül mi várható, milyen feltételekkel, és kik juthatnak hozzá a turista jegyhez?

– A turista horgászjegy megkönnyíti a külföldiek legális magyarországi horgászását, de épp úgy kiválthatják majd azok is, akik ki szeretnék próbálni a horgászatot, szeretnének közelebbről is megismerkedni e sporttal, hobbival. A jegy rövid időre, egy-két hétre szól majd, és korlátozza az alkalmazható módszerek, és használható botok számát, de természetesen fel lesznek rajta vagy mellett, ez még nem eldöntött a betartandó szabályok is.

– Az 50. § értelmében a 200 hektár feletti hasznosítóknak kötelező lesz felsőfokú halászati, halgazdálkodási szakirányú végzettséggel rendelkező személyt foglalkoztatnia. Felmerülhet a kérdés, miért nem kötelező halászati őrt is alkalmazni? Elegendő a csökkentett jogkörrel felruházott társadalmi halőrök jelenléte egy Duna-szakaszon, ahol éjjel órákba telhet, míg az ügyeletes vízirendőrök szolgálatba állnak és a területre érkeznek? Ugyanis a legtöbb őrsön éjjel egy ügyeletes tartózkodik, aki nem hagyhatja el az őrsöt.

– Az ilyen hasznosítóknak kötelező lesz halászati őrt is foglalkoztatniuk.

– Miért kell továbbra is a halászati őröknek minden megyében külön halászati őri vizsgát tenni, s ezt folyamatosan megújítani, kétévenként képezni magukat?

– A továbbképzés mindenképpen szükséges ehhez a tevékenységhez, hogy az őrök pontosan ismerjék a szabályokat, nyomon kövessék a változásokat. A megyénkénti vizsgák átjárhatóságát miniszteri rendelet fogja megoldani.

– Mikorra várhatók a végrehajtási rendeletek, lesz-e bármiféle társadalmi konzultáció most is, mint a halgazdálkodási törvény megalkotásánál?

– A rendeletek gyakorlatilag egy-két héten belül elkészülnek, és itt szeretném megemlíteni, hogy azért lép szeptember 1-től a hatályba a törvény, hogy már idén óvja a vermelő halakat. Nagyon szerettük volna, ha júliustól élne a jogszabály, de sajnos a végrehajtási rendeletek miatt ezt nem tudtuk megvalósítani. Egyébként először úgy volt, hogy 2014. január 1-én lép hatályba, de mi nem tágítottunk a halállomány védelmének érdekében.
 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned.
Ha még nem regisztráltál, itt regisztrálhatsz.

Beléphetsz fikanickkel is, így nem tároljuk az adataidat és név nélkül kommentelhetsz.

Mindezt megspórolhatod, ha a Facebook segítségével lépsz be:
Belépés facebook-kal
 

Tisztelt vezetőség ,milyen módon sikerül Önöknek a törvény alkotása során olyan intézkedést hozni, ami kiküszöbölné azon személyek turista horgász engedélyhez jutását akik már el vannak valahnnan l horgászat és tilosban, vagy tiltott módon való horgászattol.

9
Fishmageddon
4 éve

Nem tudom, olvastam valahol.

7
krisrob
4 éve

Szia!
Ki mondta?
üdv
kr

6
Fishmageddon
4 éve

decembert mondtak

5
HamoSapiens
4 éve

Tehát: pontosan mikor jelenik meg a VHR???

4
Fishmageddon
4 éve

Ezt nevezik funkcionális analfabétizmusnak?

3
Susu
4 éve

Én meg nem...

2
Fishmageddon
4 éve

Én ebből azt veszem ki, hogy szépen lassan a MOHOSZ-nak is befellegzik...

1
Ezek megvoltak?bezár
Tovább a Fishing Time-ra »

hirdetés